A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
A lengyel Alkotmánybíróság november 25-ei ítélete „gátat szabott” annak a folyamatnak, amelyben szerinte a Donald Tusk kormánya a balliberális bírói eliten keresztül kívánta politikai ellenőrzése alá vonni az igazságszolgáltatást – írja Marcin Romanowski, a Magyarországon politikai menedékjogot kapott volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes a Facebookon.
Bejegyzésében úgy értelmezi a döntést, hogy a bíróság egyértelművé tette: egy bíró státuszát kizárólag az államfő alkotmányos kinevezése adja, és ezt sem törvény, sem más bíróság nem vonhatja utólag kétségbe.
Romanowski szerint ezzel az Alkotmánybíróság kimondta:
illegitim lenne létrehozni a „másodosztályú bírák” kategóriáját, vagyis mindazokat eltávolítani, háttérbe szorítani, akik a 2017-es konzervatív igazságügyi reformok után kerültek pályára vagy kaptak előléptetést.
A politikus azt állítja, hogy a Tusk-kormány közel két éve
- törvénysértésekkel,
- mandátumok lerövidítésével,
- a bírói tanácsok „megszállásával” és
- fegyelmi kinevezések politikai célú manipulálásával
próbálja visszaállítani a 2015 előtti állapotot.
Értelmezése szerint a baloldali-liberális bírói elit még az 1989 előtti kommunista struktúrákból nőtt ki, és az Országos Bírói Tanácson keresztül tartotta kezében az igazságszolgáltatást. A 2017-es reform „megszabadította” a Tanácsot ettől az örökségtől, az új kinevezések pedig épp ezt a hatalmi monopóliumot törték meg,
ezért akarja a jelenlegi kormány eltávolítani az érintett bírókat, állítja Romanowski.
Marcin Romanowski a Zbigniew Ziobro volt lengyel igazságügyi miniszterrel történtek kapcsán rámutatott, hogy „amit most Magyar Péter »a „magyar Tusk« meghirdet, a maga »elszámoltatásával«, az már Lengyelországban gyakorlatban is látható.
A Tusk-kabinet által üldözött politikus a lengyel helyzetet egy tágabb, Brüsszel és Washington által meghatározott konfliktus részeként mutatja be gondolatmenetében. Azt állítja:
a „liberális jurisztokrácia” modellje az EU bürokráciája és az Európai Unió Bírósága támogatásával olyan, demokratikus kontroll nélküli bírói hatalmat hozna létre, amely felülírja a választói akaratot.
Párhuzamot von amerikai példákkal is, ahol szerinte liberális bírók „jogalap nélkül akadályozták Donald Trump döntéseit”.
Marcin Romanowski végkövetkeztetése, hogy Lengyelországban valójában nem technikai bírói reformokról, hanem állami szuverenitásról és a demokratikus legitimáció elsődlegességéről zajlik a vita: ki vezesse az országot, a választásokon felhatalmazott politikai vezetés, vagy egy „beágyazott”, brüsszeli háttértámogatással működő bírói korporáció?
Fotó: Facebook/Marcin Romanowski
