Német közgazdászok üdvözölték az Európai Unió brüsszeli megállapodását az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hitelcsomagról, ugyanakkor gyakorlatilag kizártnak tartják, hogy a pénz valaha visszakerül az uniós kasszába – akár Ukrajnától, akár Oroszországtól.

Clemens Fuest, a müncheni Ifo Intézet elnöke a welt.de-nek nyilatkozva kijelentette: nem reális feltételezés, hogy Ukrajna a jövőben képes lesz visszafizetni a kölcsönt. Véleménye szerint ezért kulcsfontosságú, hogy középtávon az uniós költségvetés más területein történjenek kiigazítások a hitel finanszírozhatósága érdekében.

Fuest hangsúlyozta: Európában megváltoztak a prioritások, és ennek az uniós költségvetésben is tükröződnie kell.

Hasonló álláspontra helyezkedett Friedrich Heinemann, a mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) közpénzügyi kutatási részlegének vezetője is. Szerinte gyakorlatilag semmilyen forgatókönyvben nem várható az Ukrajnának nyújtott hitelek visszafizetése. Úgy vélte, hogy belátható időn belül Oroszország minden elképzelhető békemegállapodás esetén képes lesz elkerülni a jóvátételi kifizetéseket, miközben devizatartalékait is megőrzi.

Ezzel szemben Friedrich Merz kancellár a brüsszeli éjszakai megállapodás után hangsúlyozta: az Európai Unió kifejezetten fenntartja magának a jogot arra, hogy a nemzetközi joggal összhangban az orosz vagyon felhasználásával biztosítsa a hitel visszafizetését, amennyiben Moszkva nem fizet kártérítést.

A mostani döntés ugyanakkor kimondja: Kijevnek addig nem kell törlesztenie, amíg nem részesül orosz jóvátételi kifizetésekben.

A megállapodás értelmében a következő két évben folyósítandó, összesen 90 milliárd eurós hitelt nem a befagyasztott orosz jegybanki eszközökből fedezik. A forrás az uniós költségvetésből érkezik, miután Merz tervei több tagállam ellenállásán megbuktak. Belgium – ahol az Euroclear központi értéktár működik –, valamint Franciaország és Olaszország is túl nagy jogi és politikai kockázatot látott az orosz vagyon közvetlen felhasználásában és az ahhoz kapcsolódó garanciákban.

Heinemann már korábban is óvatosságra intett a befagyasztott orosz eszközök alkalmazásával kapcsolatban. Álláspontja szerint ezek felhasználása rontaná a nyugati tartalékvaluták megítélését, és olyan kérdéseket vetne fel, mint Kína lehetséges reakciója egy jövőbeli konfliktus esetén.

Szerinte különösen nagy kárt okozna az európai pénzügyi központoknak, ha az EU az Egyesült Államok nélkül, egyoldalúan lépne.

A végleges konstrukció szerint az Európai Bizottság a tőkepiacon vesz fel hitelt, amelyet az úgynevezett „headroom”, vagyis az uniós költségvetés maximálisan engedélyezett kiadásai és a tényleges költések közötti mozgástér biztosít. A kölcsönt ezt követően továbbítják Ukrajnának. A garanciák az egyes tagállamok gazdasági teljesítménye alapján oszlanak meg, így Németország viseli a legnagyobb részt. Ugyanakkor a rendszer gyengíti a „méltányos teherviselés” elvét, mivel Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát kifejezetten kizárták a garanciavállalásból, ami precedenst teremthet a jövőben.

A konstrukció jogi megítélése vitatott

Bár formálisan nem eurokötvényekről van szó, Heinemann szerint a megoldás nagyon közel áll ahhoz, mivel az EU költségvetésén keresztül 24 tagállam között jön létre közvetett felelősségvállalás. Nem számít azonban arra, hogy ez közvetlen hatással lenne a nemzeti költségvetésekre, mivel a terhek hosszú évtizedekre elnyújthatók, hasonló pénzügyi technikák alkalmazásával, mint a görög mentőcsomagok idején.

Ukrajnának nem kell kamatot fizetnie az uniós hitel után, az EU-nak azonban igen. A jelenlegi feltételek mellett a tízéves futamidejű kötvények kamata évi 3,2 százalék, ami körülbelül évi hárommilliárd eurós kamatterhet jelent az uniós költségvetés számára. Heinemann ezt kezelhetőnek tartja, és hangsúlyozza: a pénz szerinte jól elköltött forrás,

mivel Ukrajna katonai összeomlása és Oroszország általi annektálása az EU és különösen Németország számára ennél lényegesen nagyobb költségekkel járna.

Forrás: hirado.hu

Címlapkép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Friedrich Merz német kancellár – Fotó: Facebook / Friedrich Merz