Nyugdíjdegressszió. Tessék csak ízlelgetni ezt az eufemisztikus tiszás fogalmat. De van ott még bőven kellemetlenség, ahonnan ez jött.
Nyugdíjdegressziónak, 13. havi nyugdíj-kiegyenlítésnek nevezett megvonásokat és számos egyéb reformtervezetet tartalmazó komplex előadást tartott a Tisza Párt szakértője néhány hónapja. Simonovits András, az ellenzéki párthoz köthető közgazdász, nyugdíjszakértő az egyik fővárosi Tisza-sziget rendezvényén szólalt föl – emlékeztet a Tűzfalcsoport.
Simonovits András előadásában egyértelműen közölte, hogy a nyugdíjrendszerre vonatkozó okfejtése nemcsak az ő ötlete volt, hanem ezt kérték tőle.
Már a felütése is hatásos volt, szerinte ugyanis
egy bírói ítélet lehet igazságos, egy nyugdíjrendszer nem,
majd közölte, hogy az egészségügyi kiadások növelése fontosabb, mint a nyugdíjkiadásoké.
A szakértő azután beindult és így folytatta: minden nyugdíjas visszaigényelheti az áfát. Simonovits emellett kritizálta a 13. havi nyugdíjat, majd az előadás későbbi részében úgy mentegette magát, hogy
tudós vagyok, nem hordószónok, az egyenlőtlenség a nyugdíjaknál fájdalmas.
Szerinte az egyenlőtlenség egyik oka, hogy megszűnt a progresszív jövedelemadó, majd következett előadásának egyik legmegrázóbb kijelentése, miszerint
nem normális, hogy aki több jövedelmet vall be, az kapjon többet.
Aztán azzal folytatta, hogy a reálbér-növekedés feszültséget okoz, és szerinte ezen is kellene változtatni, arról értekezett, hogy szükség van a progresszív adózás visszavezetésére és, hogy a „lengyel módi” nemileg csökkentené az egyenlőtlenségeket.
A lengyel nyugdíjrendszer egyik alapja a magánnyugdíj-alapok működtetése, amit Simonovits az előadás vége felé szorgalmazott is, előtte pedig még hangsúlyozta, hogy fontos lenne ösztönzők bevezetése a nyugdíjkorhatáron túli munkára.
Borítókép forrása: Pixabay
