Kiindulópont, hogy az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése alapján Magyarország védi a házasság intézményét, mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. Ugyanezen bekezdés szerint az anya nő, az apa férfi. E rendelkezés alapján a házasság és a család fogalma szorosan kapcsolódik a férfi és nő közötti kapcsolathoz. A „genderideológia” által hirdetett nemi szerepek fluiditása és a hagyományos nemi szerepek újraértelmezése egyes értelmezések szerint ellentétes ezen alaptörvényi rendelkezéssel – írja blogjában Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF-CÖKA szóvivője az alaptovenyblog.hu-n.
Ami a gyülekezési jogi esetleges korlátozásának hazai értelmezését illeti, már a 21/1996. (V. 17.) AB határozat rendelkező részében kimondta az Alkotmánybíróság: a gyermeknek az a joga, hogy az állam részéről a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemben és gondoskodásban részesüljön, az állam alkotmányos kötelességét alapozza meg a gyermek fejlődésének védelmére.
A 37/2002. (IX. 4.) AB határozat is megállapította, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) igen nagyfokú mérlegelést biztosít a nemzeti államoknak, hogy döntsenek az erkölcs védelme, illetve mások jogainak és szabadságának védelme érdekében az adott társadalomban szükséges eszközökről. Ennek alapján a magyar államnak joga, hogy a maga törvényes eszközeivel is védje a gyerekeket, a fiatalokat az olyan szexuális magatartások látványától, amelyek káros hatással lehetnek a későbbi mentális és szellemi fejlődésükre.
A Budapest Pride elnevezésű rendezvény megtartása kapcsán már például 2018-ban hozott döntést az Alkotmánybíróság.
A 3332/2018. (X. 26.) AB határozat annak nyomán született, hogy a szervezőknek már az nem tetszett, hogy kordonok közé akarják szorítani a rendezvényüket – a rendvédelmi hatóságok, és a peres ügyben eljáró bíróság akkor egyébként a szervezők biztonságának szempontját is felvetették ezzel összefüggésben. Mindenesetre a fontos alapjog (a gyülekezési szabadság) konkrét korlátozásával összefüggésben az Alkotmánybíróság a 3/2015. (II. 2.) AB határozatban megállapította, hogy „[a]z Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”.
Ami a nemzetközi normahátteret illeti, az Emberi Jogok Európai Egyezménye 11. cikke rögzíti, hogy mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, ugyanakkor a 2. cikk szerint e jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek. Emellett az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 21. cikke úgy fogalmaz, hogy a békés gyülekezés jogát el kell ismerni. E jog gyakorlását csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészség, a közerkölcs vagy mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek.
Érdekesség, hogy 2023-ban egy 6000 lakosú kelet-spanyolországi városban, a Valenciától mintegy 30 km-re északra fekvő Naquerában a hírek szerint kitiltják az LMBT-közösséget jelképező szivárványszínű zászlót a középületekről, miután a jobboldali Vox párt a legutóbbi helyhatósági választásokon hatalomra került. Egy évvel korábban Izraelből lehetett arról olvasni, hogy a Knedszet tagjaként Avi Maoz kijelentette, hogy azon fog dolgozni, hogy törvényesen eltöröljék az évente megrendezett jeruzsálemi Pride-felvonulást. A Times öt Israel beszámolója szerint Maoz, a Vallásos Cionizmus részeként induló, LMBT-ellenes Noam frakció vezetője a Hadsereg Rádiónak azt mondta, hogy pártja „jogi szempontból megvizsgálja a pride-felvonulás eltörlését”.
Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt
