A Tisza Párt már jövő szeptember 1-től nekiállna a nyugdíjrendszer szétverésének, akkortól az újonnan belépő munkavállalók csak magánnyugdíjpénztári számlára fizethetnék a nyugdíjmegtakarításukat. A befizetett összeg azonban egyértelműen a holdudvarhoz és az Európai Bizottsághoz kerülne, onnan pedig Ukrajnába.
A Tisza Párt megszorítócsomag-tervezetéből, ami Dálnoki Áron vezetésével, Surányi György és Felcsuti Péter közreműködésével készült, egyértelműen kiderül, hogy Magyar Péterék teljesen szétvernék a jelenlegi, társadalombiztosításon, szolidaritáson alapuló nyugdíjrendszert, és a helyét szinte teljes mértékig a kötelező magánnyugdíjpénztárak és a piaci alapú magánbiztosítók vennék át – írja az Ellenpont.
„Ezt nem is titkolják, hiszen a tiszások a dokumentumban így fogalmaznak: »Az állam felelősségvállalását hosszú távon korlátozni kell, a rendszer pénzügyi stabilitását egyéni számlákra és piaci befektetésekre kell építeni.«”
Vagyis – hívja fel a figyelmet a lap – visszaköszön a szokásos baloldali logika: nem érdekes, hogy mi lesz az emberekkel, a nyugdíjasokkal, az másodlagos kérdés, csak a profit számít.
Az Ellenpont most egy fontos dátumra is felfigyelt. A Tisza javaslatcsomagja szerint már jövő szeptember 1-től nekiállnának a nyugdíjrendszer teljes szétverésének, hiszen az akkortól munkába álló személyek már csak magánnyugdíjpénztárba tehetnének befizetéseket. Ennek a mértéke a kiszivárgott tervek szerint a bruttó bér minimum tíz százaléka, maximum 15 százaléka (ezenfelül lenne egy 2,5 százalékos „szolidaritási nyugdíjjárulék” – amiről nem derül ki, hogy kiknek és milyen ellátást biztosítana az állam), vagyis az eddigi tízszázalékos nyugdíjjárulék 12,5–17,5 százalékra nőne.
Különösen nyugtalanító, hogy a Tisza a rendszert szinte teljesen kiszolgáltatnák a piaci alapú magánbiztosítók profitéhségének. A Tisza programjából egyértelműen kiderül, hogy a mostani társadalmi felelősségvállaláson alapuló nyugdíj- és tb-rendszert teljesen szétverné, és egy jövedelmező üzletágat építene belőle.
Volt már kötelező magánnyugdíj Magyarországon 1998 és 2011 között, a tervezetet a Bokros Lajos vezette pénzügyminisztérium dolgozta ki, a törvény elfogadásakor már Medgyessy Péter volt a pénzügyminiszter. 1998-tól kezdődően ennek értelmében a munkavállalók nyugdíjjárulékának hat százaléka – később már nyolc százaléka – magánpénztárba, 18 százaléka az állami pillérbe ment tovább. Az óriási elvonások ellenére a vagyongyarapodás elmaradt a várttól, de 2009-re már 354,1 milliárd forintos éves hiányt okozott az államkasszában, ami már a GDP 1,4 százaléka volt.
A tiszások – éppúgy, mint baloldali elődeik – azért erőltetik a magánnyugdíjat, mert kiváló üzleti lehetőséget biztosíthat a holdudvarnak.
A Tisza javaslatai ráadásul éppen egybevágnak az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt nyilvánosságra került terveivel, amely javaslat lényege ugyanaz, vagyis hogy a munkavállalók jövedelmének egy részét levonnák, és egy magánnyugdíjpénztári „zsebbe” gyűjtenék azt. A magánpénztári üzletre szemet vetett Brüsszel is, egészen pontosan arra a pénzre, amit így az állam megspórol. Ez pedig mehetne Ukrajnába.
A Tiszához közeli tanácsadók hónapok óta sorolják a megszorítási javaslataikat. Simonovits András tíz–húsz százalékos nyugdíjadó bevezetéséről értekezett, Petschnig Mária Zita a 13. havi nyugdíj megvágását helyezte kilátásba, Surányi György szerint nincs semmilyen alapja a 13. havi nyugdíjnak, Simonovits András pedig a Nők40 kedvezményes nyugdíjat kritizálta, elmebetegségnek nevezve, amit azonnal meg kellene szüntetni.
Borítókép: Dálnoki Áron és Magyar Péter – Fotó: Facebook
