A labdarúgás szabályalkotó testülete (IFAB) szombaton olyan intézkedéscsomagot fogadott el, amelynek célja a mérkőzések tempójának felgyorsítása, valamint az időhúzás visszaszorítása. Az új szabályok kibővítik a VAR lehetőségeit is. A változtatások a tervek szerint már az idei világbajnokságon, azt követően pedig minden versenysorozatban életbe lépnek. A döntés annyira friss, hogy maguk a labdarúgás szereplői sem mélyülhettek el benne, de annyi már kimondható, hogy jó változásokat hozhat.

Az IFAB, a labdarúgás szabályalkotó testülete igen komoly múltra tekinthet vissza. Az első közgyűlését 1886. június 2-án tartotta, a legutóbbi pedig már a 140. volt a sorban. Eleinte évtizedek is elteltek két jelentősebb változás között, sokak szerint a labdarúgásnak éppen a szabályok változatlansága lett az egyik fő vonzereje. Ebben az évszázadban viszont a játék rendkívüli módon és rohamos gyorsasággal megváltozott, és ez egyre gyakoribb kihívások elé állította a szabályalkotókat. Ezért egy ideje feltűnően sűrűn jönnek a változások, illetve a módosítások az utóbbi években, amihez társul a technológia fejlődése és alkalmazása is, így született megpéldául a VAR is.

A mostani döntéseket helyesebb módosítások, illetve szigorítások halmazának nevezni, mint új szabályoknak, ilyenek ugyanis nem születtek. Ide tartozik például az időhúzás megakadályozása, amelyre eddig is kaptak eszközt a játékvezetők, ám mostantól a vétkes többet kockáztat egy sárga lapnál. A IFAB úgy határozott, hogy ha a játékvezető úgy ítéli meg, túl sokáig tart egy bedobás vagy kirúgás, illetve a játékosok szándékosan késlekednek, akkor öt másodpercig tartó vizuális visszaszámlálást indíthat. Ha az idő lejárta előtt nem folytatódik a játék, akkor a labdát a rivális kapja meg, tehát a másik csapat jöhet bedobással, kirúgás esetében pedig szöglettel.

A VAR további három lehetőséget kap

További intézkedés, hogy a lecserélt futballistának tíz másodpercen belül el kell hagynia a pályát, ha pedig ez nem sikerül, akkor a beállni készülő játékos csak a következő játékmegszakításnál léphet a gyepre, miközben lecserélt társának azonnal el kell hagynia a játékteret. A sérülés miatt a pályán ápolt labdarúgó, vagy az, akinek a sérülése miatt megáll a játék, a folytatáskor le kell hogy menjen a pályáról, ahogy eddig is, ugyanakkor egy percig nem is térhet vissza. Ezzel az úgynevezett időhúzó sérüléseket szeretnék csökkenteni.

– Egyre több szabály vesz minket körül, a játékosoknak rengeteg mindent kell észben tartaniuk, miközben a játékra összpontosítanának – kommentálta ezeket a pontokat lapunknak Révész Attila, a Kisvárda sportigazgatója és vezetőedzője. – Ezzel együtt ezeket a szigorításokat jónak tartom, mert

„a tiszta játékidő növelése alapvetően fontos a sportág népszerűségének a megőrzéséhez. A stábommal minden egyes hazai bajnoki meccset alaposan kielemzünk, és volt olyan forduló, hogy az egyiken harmincöt, egy másikon pedig ötvenkilenc perc volt a tiszta játékidő.”

A játékvezetők egyébként eddig is számoltak, a nagy változás az, hogy túl lassú kirúgás esetén az ellenfél szöglettel jöhet. Azt viszont megjegyzem, hogy ha csak egy percre is meg akarom gyengíteni az ellenfél védelmét, akkor az egyik védőt alaposan megrúgom, hiszen nem térhet vissza azonnal.

A szöglet visszatérő elem az IFAB határozatában. Jelenleg a VAR négy esetben avatkozhat közbe – gólt megelőző esetleges szabálytalanság, tizenegyes, azonnali piros lap, játékos hibás azonosítása sárga vagy piros lap esetén –, ám elméletileg július 1-jétől, gyakorlatilag június 11-től, a világbajnokság rajtjától ez kibővül három további lehetőséggel. Az egyik a nem a ténylegesen szabálytalankodó futballista büntetése, ami nyilván értelmezésre vár, hiszen ilyen pont szerepel a most érvényes opciók között is. Emellett a helytelenül megítélt második sárga lap miatt adott piros lap, valamint az egyértelműen tévesen ítélt szöglet esetén avatkozhat közbe a VAR.

Kulcsfontosságúak lettek a szögletek

– Ezek nagyon fontos döntések – mondta Révész Attila. – A második sárga ellenőrzése is döntő hatású lehet, a szöglet jelentőségét pedig nem lehet alábecsülni. Arne Slot, a Liverpool menedzsere éppen a napokban nyilatkozta,

„hogy a Premier Leauge sokat veszített az élvezeti értékéből amiatt, hogy a gólok nagy része szögletből vagy pontrúgás után születik. Azaz a szögletek meccseket döntenek el, és így cseppet sem közömbös, hogy egy csapat joggal vagy jogtalanul jut-e ehhez a lehetőséghez.”

A futballban köztudomásúan óriási pénzek forognak, és a játékvezetői döntések tekintetében tényleg hasznos a minimálisra csökkenteni a véletlenszerűséget – tette hozzá.

Az IFAB foglalkozott a labdaejtésekkel és a büntetőrúgásoknál előforduló véletlen kettős érintésekkel, utóbbival kapcsolatban már korábban kiemelte a véletlen szerepét, és abban az esetben tizenegyesnél megadható a gól. Ezek jelentősége azonban jóval kisebb a korábban taglalt döntéseknél, hiszen az előfordulásuk rendkívül ritka. Emellett a szabályalkotó testület azt is megállapította, hogy további konzultációkra van szükség az olyan esetekkel kapcsolatosan, amikor a játékosok a játékvezetői döntések elleni tiltakozásul levonulnak a pályáról. Ennek is ki kell várni a végét, mert első ránézésre ez a gond inkább fegyelmi kérdésnek tűnik.

A kezezésről egyelőre egy szó sincsen

Az IFAB friss döntései között szerepel az is, hogy a játékvezetők mellkasra vagy fejre szerelt kamerákat is viselhetnek, ám ez nem újdonság – Szoboszlai Dominik parádés szabadrúgásgólját az Arsenal ellen tavaly szeptemberben a játékvezető testkameráján keresztül is megcsodálhattuk.

– Én minden olyan változás mellé tudok állni, amely előbbre viszi a labdarúgást – összegzett Révész Attila. – A tiszta játékidő növelése ez a kategória, és a többi döntés is ilyennek tűnik. Mégis van hiányérzetem. Napjaink futballjának legégetőbb problémája a kezezések megítélése, ebben óriási a káosz, és ez sajnos teljesen kimaradt az IFAB határozatai közül, pedig muszáj hamar megoldást találni.

Magyar Nemzet

Címlapkép: focibiro.hu