A Szeghalmon 2025. május 8-án tartott nyilvános rendezvényen történtekkel kapcsolatosan a rendőrségre több feljelentés érkezett, olvasható a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság 2025. szeptember 18-i közleményében. A Szeghalmi Rendőrkapitányság szabálysértési elkészítő eljárást indított, ennek keretében vizsgálja a történtek körülményeit. A konkrét esetben tudni lehet, hogy a Tisza Párt egyik alapemberének, Ruszin-Szendi Romulusznak a fegyverviselési ügyéről van szó – írja Ifj. Lomnici Zoltán az alaptorvenyblog.hu-n.

A vonatkozó jogszabályok tekintetében elsődlegesen rögzítendő, hogy a lőfegyverek, gáz- és riasztófegyverek tartására, szállítására és viselésére szigorú, tételes szabályok vonatkoznak, amelyet a 253/2004. (VIII.31.) Korm. rendelet tartalmaz. Közterületen, nyilvános helyen vagy közforgalmú járművön a működőképes hosszú lőfegyver csak ürítve és tokban, a rövid lőfegyver, illetve a gáz-, riasztófegyver pedig üres tárral, a fegyver és a lőszer elkülönített csomagolásával, zárt dobozban szállítható; mindenkor gondoskodni kell arról, hogy ahhoz illetéktelen ne férjen hozzá (38. § (1) a). Ezzel szemben viselni a közterületen, nyilvános helyen csak az jogosult, akinek erre külön viselési engedélye van: önvédelmi célra engedélyezett rövid lőfegyvert és – viselési engedély esetén – gáz-, riasztófegyvert lehet betárazva, a véletlen elsülés ellen biztosítva, főszabályként rejtve viselni (38. § (1) b)).

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy rendezvényen vagy „belső fórumon” való fegyveres megjelenés jogszerűsége nem a rendezvény típusán, hanem azon múlik, hogy az érintett rendelkezik-e viselési engedéllyel, és betartja-e a viselés vagy a szállítás szigorú feltételeit. Az, hogy valaki egy belső politikai fórumon fegyvernek látszó tárggyal jelenik meg, rendkívül szokatlan Magyarországon. Egy volt vezérkari főnök esetében, aki a katonai hivatásból adódóan ismeri a fegyverek kezelését, sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy éles lőfegyver volt nála, mintsem pusztán utánzat. Még engedéllyel tartott fegyver esetén is kirívó és társadalmi veszélyességgel járó magatartás, ha valaki politikai eseményre magával viszi.

Amennyiben pedig a gyülekezési törvény (Gytv.) hatálya alá tartozó gyűlésről van szó, a jogszabály 9. § (1) bekezdése tételesen tiltja, hogy a résztvevők lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket, a 67/548/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott veszélyes anyagot vagy ezek utánzatát magánál tartva, illetve az élet kioltására vagy súlyos sérülés okozására alkalmas tárgyat maguknál tartsanak a gyűlésen, ideértve az oda eljutást, illetve az onnan távozást is.

A magyar jog tehát szigorúan szabályozza a fegyverviselést: közterületen csak engedély birtokában, meghatározott feltételekkel lehet lőfegyvert vagy riasztófegyvert viselni. Ha valóban éles fegyver volt nála, az engedély mellett is szokatlan és politikailag rendkívül deviáns magatartás, hiszen a közéletben a fegyveres jelenlét nyomasztó üzenetet hordoz. Amennyiben pedig engedély nélkül tartott volna magánál lőfegyvert, az a Btk. 325. § (1) bekezdése alapján lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntettének minősülhet, amely kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Politikai és morális szempontból ennek különösen nagy jelentősége van:

egy politikai szereplőnek, ráadásul volt vezérkari főnöknek fokozott felelőssége van abban, hogy kerülje a fegyverhasználat normalizálását a közéletben.

A közelmúltban történt Charlie Kirk-eset is megmutatta, hogy a fegyverek politikai térbe való beemelése veszélyesen eszkalálhatja a feszültségeket. Jogilag egy lőfegyvernek látszó tárgy jelenléte is a törvény megsértését jelentheti, hiszen a jogalkotó a résztvevők biztonságát és a köznyugalmat védi. A lőfegyverutánzat bevitele politikai eseményre különösen aggályos, mert a közönség számára nem megkülönböztethető egy valódi lőfegyvertől, így pánikot, zavart és félelmet idézhet elő.

Nem véletlen, hogy a 2021. január 6-i Capitolium-incidensben is központi szerepet kapott a fegyverek és utánzatok jelenléte. Az amerikai hatóságok több vádlottat fegyverviseléssel és fegyverhasználattal kapcsolatos bűncselekmények miatt ítéltek el. A tanulság az, hogy politikai oldaltól függetlenül a fegyver vagy utánzat megjelenése egy politikai eseményen nemcsak azonnali közbiztonsági kockázatot hordoz, hanem hosszú távon politikai terhet és jogi következményeket is. Éppen ezért a fegyver vagy annak utánzata politikai fórumon való megjelenése nemcsak jogilag tiltott, hanem súlyos társadalmi és politikai kockázatot is hordoz, amelyet felelős politikai szereplőnek minden körülmények között kerülni kell.

Nem véletlen, hogy a számos bűncselekmény esetében minősítő körülményként megjelenő „fegyveresen” szó jelentésébe a fegyverutánzat is beletartozik. A Btk. 459. § (5) bekezdése ugyanis kimondja: fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki működőképes lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt ezek utánzatával fenyegetve követi el.

A Kúria Bfv.III.1.333/2022/10. számú végzése is megerősíti: a lőfegyver utánzatával történő fenyegetés célja ugyanaz a pszichikai hatás, mint a valódi fegyver esetén – a sértett félelemérzetének kiváltása és az elkövető akaratának érvényesítése. Ezért a jogalkotó és a bírói gyakorlat is azonos súllyal kezeli az utánzatot és a valódit. Mindezek mellett figyelembe kell venni az alany katonai múltját is: vezérkari főnökként éles lőfegyverekhez szokott, így nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem pusztán utánzat, hanem tényleges, engedéllyel tartott lőfegyver volt nála.

A nemzetközi példák is mutatják, hogy már egy fegyverutánzat is súlyos közbiztonsági kockázatot jelenthet.

2025 augusztusában Ohióban, a Richland megyei vásáron történt incidens is jól szemlélteti ennek súlyát. Fiatalkorúak csoportja rendbontást követett el és a tömegben elterjedt, hogy fegyver van náluk. A pánikot végül egy Glock 19-es légpuska-replika váltotta ki, amely megtévesztésig hasonlított egy valódi pisztolyra. A tömegben kitört menekülés, a rendőrség nagy erőkkel avatkozott be és a helyzet könnyen tragédiához vezethetett volna.

Orbán Viktor miniszterelnök is világosan fogalmazott a botrány kapcsán: „Fegyvernek, erőszaknak, fegyveres szónokoknak nincs helyük a közéletben. A világ körülöttünk egyre durvább, tragédia tragédiát követ, Pozsonytól Amerikáig. Magyarország maradjon a béke szigete!” Ez a nyilatkozat tökéletesen rávilágít arra, hogy a magyar közélet alapvető érdeke a békés, fegyvertelen politikai vita, nem pedig az erőszak és a megfélemlítés.

Címlapkép: Facebook/Dr. Ruszin-Szendi Romulusz