A február 1-jére tervezett abu-dzabi orosz–ukrán–amerikai egyeztetés leginkább a tárgyalási folyamat fenntartását szolgálhatja, miközben a kulcskérdések továbbra is nyitva maradnak – mondta Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
A szakértő szerint egyelőre nehéz megítélni, milyen konkrét eredménnyel zárulhat a február 1-jei egyeztetés. – Az elmúlt időszakban a tárgyalási folyamatokat egyre nagyobb információs csend övezi – fogalmazott. Hozzátette: a felek nyilatkozataiban rendre az jelenik meg, hogy a tárgyalások konstruktív keretek között zajlottak, és már csak néhány tétel pontosítására van szükség.
Seremet Sándor a Magyar Nemzetnek ugyanakkor hangsúlyozta: ezek nagy valószínűséggel a legnehezebben áthidalható ügyek, különösen a területi kérdések és a biztonsági garanciák. Emlékeztetett arra is, hogy a legutóbbi abu-dzabi találkozón katonák és hírszerzők vettek részt, ami szerinte arra utal, hogy a tárgyalások jelenleg inkább technikai részletekre fókuszálnak, miközben a politikai kérdések továbbra is megoldatlanok.
Pozitív fejleménynek nevezte ugyanakkor, hogy sajtóértesülések szerint megállapodás született az energetikai infrastruktúra elleni csapások felfüggesztéséről. – A jelenlegi energetikai állapotokra való tekintettel ez mindenképpen pozitív eredmény – mondta. – Nem zárható ki, hogy ez kifejezetten a tárgyalási folyamat fenntartása érdekében tett lépés volt – fűzte hozzá.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy olyan hírek is megjelentek, amelyek szerint a találkozót akár el is napolhatják. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij január 30-án az Irán körüli feszültségekre hivatkozva maga is utalt a halasztás lehetőségére.
A Donbász jövőjéről szólva Seremet Sándor úgy fogalmazott: a Donbász kérdése technikai szempontból is rendkívül bonyolult, de elsősorban politikai ügy. Mint mondta,
mindkét fél számára politikai kudarcot jelent annak elvesztése vagy meg nem szerzése,
ezért elképzelhetők ugyan köztes megoldások – például demilitarizált övezet vagy különleges gazdasági státus –, egyelőre azonban mind a Kreml, mind Kijev álláspontja kategorikus.
Az Egyesült Államok szerepéről szólva a kutató azt mondta: egyes vélemények szerint Washington akár ki is hagyhatja a következő tárgyalási fordulót, ugyanakkor erről eddig nem hoztak nyilvánosságra egyértelmű döntést. Hozzátette: az Egyesült Államoknak nagy valószínűséggel eddig is megvoltak a konkrét javaslatai, amelyek azonban „mindkét fél részéről kompromisszumokat kívánnának.
Seremet Sándor szerint Washington mozgástere korlátozott.
A nyomásgyakorlási eszközök egyrészt végesek, másrészt alkalmazásuknak is megvannak a korlátai
– tette hozzá.
