Az USR közigazgatási átszervezésről szóló korábbi tervezete figyelmen kívül hagyta a kulturális és történelmi hagyományokat, most a PSD állhat elő új térképpel. Az RMDSZ még a választások előtt hangsúlyozta: nem fogadna el olyan tervezetet, amely hátrányosan érintené a magyarokat, nem akarja, hogy a három székelyföldi megyét, Marost, Hargitát és Kovásznát külön régiókba sorolják.
Románia területi közigazgatásának átszervezéséről szeretne törvénytervezetet terjeszteni a bukaresti parlament elé a tavaszi ülésszakban a Szociáldemokrata Párt (PSD) – közölte a pártot vezető Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
A román politikusok nagyon régi beváltatlan ígérete
Lucian Romascanu, a PSD szóvivője úgy nyilatkozott: a romániai politikustársadalom nagyon régi beváltatlan ígérete a helyi közigazgatás hatékonyságának növelése, amelynek azonnali következménye lesz a helyi közigazgatással kapcsolatos költségek csökkentése. Szerinte az átszervezés a közszolgáltatások hatékonyságát fogja eredményezni, de más szempontokat is figyelembe kell vennie.
„Kétségtelenül szükség van egyes helyi közösségek megerősítésére, a közszolgáltatások, az állami szolgáltatások javítása által. Ez sok mindent érint: oktatást, nevelést, egészségügyet, az egészségügyi rendszerhez való hozzáférést, infrastruktúrát, és így tovább. Nem az az elv, hogy felszámoljunk településeket, de valószínűleg összevonások lehetőségét elemeznünk kell”
– idézte az Agerpres a PSD szóvivőjét.
Az évek során számos törvénytervezetet nyújtottak be a közigazgatási-területi átszervezésről, de egyik sem jutott el a parlamenti szavazásig, mivel az RMDSZ ellenezte őket. A magyar szervezet ugyanis nem akarja, hogy a három székelyföldi megyét, Marost, Hargitát és Kovásznát külön régiókba sorolják.
A tavalyi parlamenti és elnökválasztási kampányban
a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyik kiemelt témája volt a magyarságnak hátrányos területi átszervezési kísérletek elhárítása.
Az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője és két képviselője ugyanis közvetlenül a választási kampány előtt, októberben nyújtott be a bukaresti parlamentnek egy olyan reformtervezetet, amely az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsította volna az államot.
Az USR azt javasolta, hogy fejlesztési régiónként vonják össze a megyéket, így a jelenlegi 41 megye helyett 7 maradt volna, nem viselhetett volna városi rangot 20 ezer lakosnál kisebb település, és más településekkel vonták volna össze a 3000 lakosnál kisebb lélekszámú községeket, falvakat.
Az – időközben a PSD-vel és a Nemzeti Liberális Párttal együtt kormányra lépett – RMDSZ egyebek mellett azzal érvelt a tervezet ellen, hogy
az önkormányzatokon takarékoskodni próbáló tervezet még távolabb viszi a döntést az emberektől és megnehezíti a hivatali ügyintézést.
Amikor az elnökválasztás – azóta érvénytelenített – első fordulójában Elena Lasconi USR-elnök a második helyen végzett, az USR visszavonta az RMDSZ által kifogásolt törvénytervezetet a parlamentből, hogy megszerezze a magyar szavazók támogatását Lasconi számára az elnökválasztás második fordulójában.
MTI / Krónika
Címlapkép: Marcel Ciolacu
Forrás: Facebook/Marcel Ciolacu
