Az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának februári jelentése szerint az Európai Bizottság és több tagállami szereplő cenzúra- és beavatkozási mechanizmusokat működtetett a digitális térben, amik nyíltan avatkoznak bele az európai választási folyamatokba, és káros hatással vannak a szólásszabadság globális helyzetére is.
A 159 oldalas dokumentum sorra megvizsgálta az elmúlt tíz évben meghozott demokráciát és a szólásszabadságot korlátozó intézkedéseket az Európai Unióban.A beavatkozások egyik legkirívóbb példája a 2024-es román elnökválasztás első fordulós eredményének megsemmisítése volt. A hivatalos indoklás szerint, ami mellett uniós vezetők is kiálltak, egy orosz hátterű TikTok-kampány járult hozzá Calin Georgescu elnökjelölt győzelméhez, ám ennek bizonyítékai már akkor is ingatag lábakon álltak.
2024 decemberében nagy botrányt okozott, hogy a román alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét, miután a román titkosszolgálatok azt állították, hogy Oroszország egy koordinált TikTok-hálózattal támogatta a független jelöltként induló Calin Georgescut.
A TikTok saját adatai azonban nem támasztották alá a vádakat a több tízezer felhasználói fiókból álló befolyásoló hálózatokról.
„A TikTok nem talált semmilyen bizonyítékot az összehangoltan működő 25 ezer fős hálózat vádjára…”
– idézi a jelentés a TikTok hivatalos válaszát, amit a közelmúltban az Európai Bizottság kérdéseire válaszul küldtek meg.
A jelentés kiemelte, hogy a román sajtóban már 2024 decemberében olyan sajtóinformációk jelentek meg, amelyek – a román adóhatóság bizonyítékaira hivatkozva – arról szóltak, hogy a beavatkozásként emlegetett kampányt valójában egy másik román politikai erő finanszírozta az erőviszonyok befolyásolására.
Az ingatag vádak alapján megsemmisített eredményeket azóta sem állították helyre, a megismételt választáson – ahol Georgescu 2025 májusában az eltiltás miatt nem indulhatott el – végül az EU által is preferált Nicusor Dan győzött.
Brüsszel komplett beavatkozó rendszert épített ki, amit bármikor élesíthet
A jelentés legnagyobb része azokat a mechanizmusokat vette górcső alá, amiket az EU a jövőben a választásokat megelőzően működésbe hozhat. Az úgynevezett „gyorsreagálási rendszer” keretében az Európai Bizottság által jóváhagyott, „megbízható jelentőnek” minősített szereplők saját belátásuk szerint kérhetnek korlátozásokat az általuk aggályosnak gondolt tartalmakra.
Romániában már az elnökválasztáskor működésbe lépett ez a modell: a közösségimédia-platformokra technikai, sőt politikai természetű nyomás nehezedett, a román hatóságok egy ponton olyan eltávolítási igényekig jutottak, amelyek Georgescuhoz köthető tartalmak teljes körű kiszorítását célozták.
Az amerikai bizottság jelentése rögzíti, hogy nemcsak a román hatóságok, hanem maga az Európai Bizottság az állítólagos orosz beavatkozásra hivatkozva sürgette tovább a Georgescuhoz köthető politikai tartalmak cenzúráját.
A jelentés szerint Brüsszel az elmúlt tíz évben tudatosan épített fel nyomásgyakorlási csatornákat, és ezekkel sikerült elérni, hogy a közösségimédia-platformok világszerte az uniós elvárásokhoz igazították a moderálási szabályaikat. A mostanra kiépült szabályrendszer tehát nem egy hirtelen jött szabályozás, hanem egy hosszú stratégia csúcspontja – és mivel a globális platformok egységes szabályokkal dolgoznak, a hatása nem áll meg Európa határán, így az amerikai online szólásszabadságot is érintheti a jelentés szerint.
A „gyűlöletbeszéd” és „dezinformáció” elleni fellépés sokszor törvényes, de az uniós vezetés számára politikailag kényelmetlen álláspontokat korlátoz. A dokumentumok szerint a közelmúlt legfontosabb vitáiban – a Covid kezelésétől a tömeges migráción át a genderkérdésekig – olyan tartalmak is a cenzúra célkeresztjébe kerültek, amelyek nem jogsértők, és a szabad viták tárgyát kellene, hogy képezzék.
Az Európai Bizottság túl erős kontrollja sok EP-képviselőt és tagállami politikust nyugtalanít, mivel a szabályozás – ahogy a román példa is mutatja – lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság a soron következő tagállami választásokba is érdekei szerint avatkozzon be. A legközelebbi tagállami választásokra márciusban Szlovéniában, áprilisban pedig Magyarországon kerül sor.
Címlapkép: democracy-reporting.org