szerző: Arany Lajos
Kell „attól” több, hogy a „hivatalnál” dolgozik?
Csekélység! – minősíti némely nyelvhasználó a toldalékolás hibáit. Nincs igaza. Egyáltalán nem lényegtelen a ragok (jelek, képzők) választékos alkalmazása. Már ...
Országos „szinten” – a puszta „magasságában”
A mai beszéd unos-untalan alkalmazza a szinten, szintjén és a magasságában szavakat, noha elcsépelt és gyakran pontatlanul alkalmazott divatkifejezések ezek. ...
„Mesélte”, hogy pudingos, piskótás „történetet” sütött
Tartalmas szavainkkal is megesik, hogy – a beszélő hiányos szókincse miatt –olyan szövegkörnyezetbe csavarognak el, amelyikbe nem illenek. „Könyvében őszintén ...
A sajtón „keresztül” nyilatkozott „felénk”
A mai nyelvhasználatban sajnos, névutóink is lépten-nyomon eszközeivé válnak a szószaporításnak, a stílustalanságnak. Mint a keresztül vagy a felé. Elsősorban ...
Csak egy névelő…
– gondolhatja a mindennapi nyelvhasználó. Pedig olykor nem kis fejtörést okoz e viszonyszó pontos alkalmazása.
Nem más, mint ez és ilyen meg ennyi
Nagyon ért a mai közbeszéd és a média a lényeg közlésének elodázásához, a mesterséges titokzatoskodáshoz.
„Terítékre kerül”, hogy tényként „könyvelték el”
Az elcsépelt divatszavakat mértéktelenül használóknak a rengeteg „elkönyvelés” helyett több értékes könyvet kellene olvasniuk… A teríték főnév egyik jelentése: ’az étkezéshez használt ...
Jól sült el a kémia…
A foghíjas ismeretek, a fogalmazási képességek hiányosságai, a sekélyes szókincs, a nem kellő összpontosítás – vagy mindezek együttese – nyomán ...
Viszlát, viszketés? Viszlát, csatornaszag?
Egyre gyakrabban találunk példát a „viszlát” szóösszevonás félreérthető alkalmazására.
Ki „emlékszik” a márciusi hősökre és Szent Istvánra?
Gyakori a mai nyelvhasználatban, hogy az emlékezik helyébe is az emlékszik kerül. Ez szótévesztés.