A kormánybiztos jogállását és hatáskörét Magyarországon elsősorban a 2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról szabályozza. E törvény értelmében a kormánybiztost a Kormány normatív határozattal nevezheti ki miniszter vagy kormányhivatal feladatkörébe nem tartozó, illetve kiemelt fontosságú feladat ellátására. A törvény 12.§ (2) bekezdése szerint a kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök vagy a Kormány által kijelölt miniszter irányítja.  A biztos feladatait és hatáskörét a kinevezéséről szóló kormányhatározat határozza meg, konkrét esetben, az amerikai támogatások vizsgálatára kijelölt kormánybiztos hatásköre és jogi lehetőségei attól függenek, hogy a Kormány milyen feladatokat és jogosítványokat határoz meg a kinevezés során. 

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy az új kormánybiztos feladata az lenne, hogy tíz évre visszamenőleg feltárja a Magyarországra érkezett amerikai támogatásokat. A kormánybiztos feladata lesz beszerezni azokat az amerikai dokumentumokat, amelyek magyarországi médiafelületeknek, civil szervezeteknek és intézeteknek nyújtott támogatásokról szólnak. A cél, hogy a magyar szuverenitást esetlegesen veszélyeztető külföldi beavatkozásokat nyilvánosságra hozzák, és szükség esetén jogszabályi módosításokat létrehozni.

A jogszabály alapján kormánybiztos rendszeresen tájékoztatni fogja a kormányt a megismert adatokról, amelyeket nyilvánosságra fognak hozni. Ez a kérdés jelentős mértékben érinti a magyar szuverenitást. E körben említendő, hogy a DOGE, illetve

Elon Musk leleplezte az amerikai baloldalt azáltal, hogy nyilvánosságra hozták azokat a dokumentumokat, amelyek szerint világszerte, így Magyarországon is, dollármilliókat fordítottak olyan személyek és szervezetek támogatására, akik a liberális ideológia terjesztésén dolgoznak, illetve akik hozzájárulhatnak a kormány megbuktatásához.

Időközben 63 NGO (Non Governmental Organization) kiadott egy közös közleményt, amelyben leírták, hogy az Amerikából érkező források megszűnése után az Európai Bizottságnak volna a feladata átvenni a finanszírozásukat.

Kiemelt szerepe van a tárgykört illetően a szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvénynek, hiszen az Európai Parlament jogi szakbizottsága csatlakozott a Magyarország elleni perhez, amelyet az Európai Bizottság indított, minden bizonnyal a törvény miatt. Az Egyesült Államok kormányzati szervei, például a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID), jelentős összegeket fordítottak világszerte a civil társadalom és a média támogatására.

Azonban 2025 februárjában Donald Trump döntése nyomán befagyasztották a USAID finanszírozását, ami világszerte érintette a nonprofit szervezeteket, beleértve a magyarokat is.

Az Átlátszó nevű magyar oknyomozó portál például költségvetésének 10-15%-át a USAID-től kapta 2023-2024-ben, és a finanszírozás megszűnése komoly kihívások elé állította ezen médiumok fenntartását az országban. Ezzel párhuzamosan Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy jogi úton kívánja felszámolni azokat a nem kormányzati szervezeteket és médiumokat Magyarországon, amelyek nemzetközi, különösen amerikai támogatásban részesülnek. Ez összhangban van a kormány hosszú távú törekvésével, hogy csökkentse a külföldi finanszírozású civil szervezetek és média befolyását az országban.

2016-ban az izraeli parlament, a Kneszet, elfogadta a civil szervezetek „átláthatósági” törvényét, amely szerint a költségvetésük több mint felét külföldi kormányzati intézményektől kapó civil szervezeteknek minden hivatalos dokumentumukban és hirdetésükben jelezniük kell ezt a támogatást. Ezek az események rávilágítanak a külföldi támogatások és a nemzetbiztonság közötti összetett kapcsolatra, valamint arra, hogy a kormány miért tartja szükségesnek a külföldi finanszírozások alapos vizsgálatát és a kormánybiztos kinevezését ezen ügyek feltárására.

Minden kétséget kizáróan beigazolódott, amit az ellenzéki politikusok, a velük együttműködő baloldali nyilvánosság, illetve NGO-k a végsőkig tagadni próbáltak. Nevezetesen, hogy

a magyarországi álcivil szféra szereplői idegen érdekek mentén folytatnak politikai nyomásgyakorló tevékenységet, és közvetlen befolyással rendelkeznek a döntéshozói pozícióban lévő ellenzéki politikusok döntéseire.

Ezt követően jogosan javasolja a Fidesz frakció kormánybiztos kinevezését annak érdekében, hogy feltárják a Magyarországra érkezett amerikai támogatásokat. A vizsgálat célja annak kiderítése, hogy ezek a támogatások milyen mértékben és módon befolyásolták a magyar belpolitikát, különös tekintettel a választási kampányokra és a civil szervezetek tevékenységére. A kormánybiztos feladata lesz az érintett pénzmozgások, szervezetek és személyek alapos átvilágítása, valamint annak megállapítása, hogy történt-e jogsértés vagy külföldi beavatkozás a magyar politikai folyamatokba.

Feltehetően egyébként szuverenitásvédelemi szempontból az alábbi konkrét ügyek feltárására lehet számítani:

• Action for Democracy támogatásai: Korábban már felmerült, hogy az Action for Democracynevű szervezet jelentős összegekkel támogatta az ellenzéki kampányt a 2022-es választások előtt. Ennek részletesebb vizsgálata várható.
• Civil szervezetek finanszírozása: Az USA-ból érkező támogatások egy része magyarországi civil szervezetekhez került. A vizsgálat feltérképezheti, hogy ezek a szervezetek milyen politikai tevékenységet folytattak.
• Médiatámogatások: Egyes független sajtóorgánumok (pl. Direkt36, Átlátszó) is kapnak külföldi támogatásokat. Elképzelhető, hogy a vizsgálat ezek átláthatóságát is célba veszi.
• Korábbi kampányok külföldi finanszírozása: Nem kizárt, hogy a vizsgálat visszatekint a 2019-es önkormányzati választásokra is, ahol szintén felmerült külföldi támogatás kérdése.

Forrás: alaptorvenyblog.hu
Címlapkép: hu.usembassy.gov/hu