Nem ritka, hogy az ellenzék, a balliberális oldal politikusai, közéleti szereplői valamilyen módon erőszakra, utcai megmozdulásra szólítanak fel.
Egyvalami közös ezekben a „buzdításokban”: az eszköz nem számít, csak a cél a fontos, a jobboldali kormány eltiprása, ha kell, jog- és alkotmányellenes eszközökkel. Eme balliberális „hagyománynak” Fleck Zoltán minapi kijelentései adnak aktualitást, a Tisza-párti jogtudós ugyanis kijelentette: a hatalomátvétel érdekében akár a köztársasági elnököt is meg kell fenyegetni.
Az Origo összegyűjtötte az erőszakpárti balos „dicsőséglistát”.
Fleck Zoltán erőszakos felforgató tevékenysége nem akkor kezdődött, amikor Magyar Péter pártjának egyik rendezvényén a minap úgy fogalmazott: „forradalomra van szükség, nem kormányváltásra”, illetve „akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolni a köztársasági elnökre a kormányalakítás érdekében”.
A jogtudós és baloldali társai, Bárándy Péter szocialista ex-igazságügyminiszter, Magyar György ügyvéd és Vörös Imre volt alkotmánybíró már korábban is értekeztek arról, hogy hogy
a jogállamiság „ideiglenes” kiiktatása egy bizonyos cél érdekében megengedhető politikai eszköz.
Ha valaki annak idején esetleg értetlenkedett amiatt, hogy elmaradt a jogi felelősségre vonás, most elégtételt kaphat, ugyanis Flecket a köztársasági elnök (a köztársasági elnöki intézmény) fenyegetése miatt a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke, Lánczi Tamás feljelentette. Erről szóló Facebook-posztjában az elnök azt írja: Fleck Zoltán az alkotmányos rendet veszélyeztette.
Fleck és jogásztársainak mesterkedése illeszkedett a 2022-es választások előtti felforgató balliberális kampányba, amelyet már ismerünk, és amit külföldről vezényeltek le, ahogyan arról a XXI. Század Intézet a kutatásában is beszámolt. Azt írták:
miközben a baloldal erőszakos és antidemokratikus eszközökkel igyekszik megbuktatni a kormányt, addig felelőtlen politikájuk társadalmi instabilitást okoz, ami polgárháborús helyzethez vezethet – függetlenül a 2022-es választások kimenetelétől.
A politikai csődtömeg Momentum képviselői felforgatásban mindig jók voltak. A ’18-as választásokat követő tüntetésekhez kapcsolódva terjeszteni kezdték a Mozgalmárok Kézikönyvét, és már a bevezetőben sem titkolták a célt:
„ennek a rendszernek a sorsa nem a Parlamentben fog eldőlni, hanem az utcán.”
A parlamentbe jutás számukra persze nyilván nem lehetett opció…
A bukott Momentum bukott pártelnöke, Fekete-Győr András először példátlanul agresszív módon betört az Origo szerkesztőségébe és ott fenyegetően lépett fel a munkatársakkal szemben, majd a köztelevízió újságíróinak megtámadása után úgy fogalmazott: mindenki azt kapja, amit megérdemel.
Egy 2018 decemberi ellenzéki megmozduláson aztán Fekete-Győr az Országházat védő, erőszaktól tartózkodó rendőrökre füstgránátot dobott. A békésnek hirdetett tiltakozáson elszabadultak az indulatok, a tömeg petárdákkal és üvegekkel is dobálta a rendvédelmiseket.
Ezidőtájt nagyon nyeregben érezte magát a momentumos felforgató: Orbán Viktor „rettenetesen nagy pofájáról” beszélt és arról, hogy viszket a tömeg tenyere.
A DK-ból a Momentumba farolt Szarvas Koppány Bendegúz is részt vett a fent idézett erőszakos cselekményekben. De sokak felháborodását kiváltotta az is, amikor a legnehezebb Covid-időkben kritizálta a kormányzat járványkezelését és egy bejegyzésében azt írta:
„megdolgoznak a fiúk a lámpavasért”.
Később egyetértett egy kommentelővel, aki azt írta: „vagy folyjon vér, égjen kuka, törjön be szélvédő, robbanjon pártház, vagy maradj otthon…”. Szarvas Koppány Bendegúz erre annyit válaszolt: „ez legalább egy alternatíva”.
Gyurcsány Ferencnek szinte mindegy, hogy a barikádnak melyik oldalán áll: kormányzása idején, 2006-ban a kormánya ellen szerveződött békés demonstrációkat szétverette, a magyar történelemben szinte példátlan agresszióval. De ellenzékben is az erőszak pártján állt.
A 2018-as tüntetésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy az ellenállás „kibontakozott”, és „nem szabad megtorpanni”. Mármint az utcai erőszakban… Egy rövid idővel később egy értekezésében már lázadásra buzdította az embereket.
„A parlamenti ellenzéknek a Parlamenten kívüli ellenzék civil aktivistáival, szervezeteivel, mozgalmaival utcára kell hívni az embereket és az ellenállásból közösen kell lázadást formálni. A lázadás akkor lehet eredményes, ha az kiterjedt, tömeges és tartós.”
Borítókép: Fekete-Győr András az egyik legerőszakosabb baloldali politikus
Forrás: Facebook/Fekete-Győr András
