Ahogy arra a miniszterelnök kötcsei beszédében is rámutatott, az elmúlt egy esztendőben számos világpolitikai kérdésre „válasz született”, az USA új elnöke Donald Trump, új német kormány alakult, Franciaország nem tudott kikeveredni a kormányválságból, a V4 feléledt, az orosz hadsereg győzni tudott, Ukrajnát fel fogják osztani és a BRICS tovább erősödik. Amerika elfogadta, hogy Kína behozhatatlan demográfiai és technológiai előnyben van, az Egyesült Államok gazdasága pedig kínai beszállítók nélkül nem működik, ezért az USA a „visszavonulást” és az önellátást választja – írja Ifj. Lomnici Zoltán az alaptorvenyblog.hu-n.
A kormányfő érvelését támasztja alá, hogy 2024 végén a BRICS kilenc új partnerországot fogadott be; 2025 elején pedig a csoport már tíz taggal és nyolc partnerrel rendelkezik, és így mintegy a világ népességének felét, a globális GDP több mint 41 %-át (PPP) adja. A csoport vezetői a dollármentesítés és az alternatív pénzügyi rendszer felé mozdulnak, ami alátámasztja Orbán a „BRICS erősödik” kijelentését.
A vásárlóerő-paritáson számolt adatok alapján Kína gazdasága már 2023-ban is nagyobb volt az Egyesült Államokénál, és az IMF előrejelzése szerint 2025-re 40,7 billió nemzetközi dollárra nő, szemben az USA 30,5 billiójával.
Ez egyértelműen mutatja, hogy Kína lekörözte az Egyesült Államokat a világ legnagyobb gazdaságaként.
Az Eurostat adatok szerint a G20 tagok gazdasági teljesítményének elemzésekor 2008-ban az EU27 a világ GDP-jének 25,6 %-át adta, 2018-ra ez 18,6 %-ra csökkent. Az Eurostat 2023-as összegzése szerint a 2011-es 15,9 %-ról 2021-re 14,8 %-ra esett vissza. Ez alátámasztja Orbán állítását, hogy az EU teljesítménye jelentősen csökkent. Emellett az Eurostat gyorsjelentése szerint 2025 első negyedévének végén az euróövezetben ( EA20) a GDP-hez viszonyított bruttó államadósság aránya 88,0% volt, szemben a 2024 negyedik negyedévének végi 87,4%-kal. Az EU- ban az arány 81,0%-ról81,8%-ra emelkedett.
Ehhez képest az Európai Unió 2025 első félévében közel 2,95 millió tonna orosz eredetű kohászati alapanyagot importált, amelyek többségét félkész acéltermékek (például öntvények és acéllemezek), valamint nyersvas adták. A legnagyobb vásárlók Belgium, Olaszország, Csehország és Dánia voltak; Belgium csaknem 689 ezer tonna, Olaszország 436 ezer tonna, Csehország 370 ezer tonna, Dánia pedig 306 ezer tonna orosz félkész acélterméket vett. 2024-ben az EU összesen 5,34 millió tonnát, több mint 2,5 milliárd euró értékben vett át Oroszországtól, ez önmagában bizonyítja, hogy a deklarált „szigor” mögött rendszerszintű kiskapuk működnek.
A kettősség forrása nemcsak politikai, hanem jogi természetű is,
hiszen az (EU) 833/2014. rendelet 3g. cikke elvben tiltja a XVII. mellékletben felsorolt vas- és acéltermékek importját, vételét és szállítását (orosz eredet vagy orosz export esetén), továbbá 2023. szeptember 30-tól a harmadik országban feldolgozott termékekét is, ha azok orosz acél-/vas-alapanyagot tartalmaznak.
A tények világosan mutatják, hogy Brüsszel a saját kettős mércéjét betonozza be a rendeletekbe.
Szankciókról beszél, miközben évekre szóló kivételekkel és átmeneti időszakokkal garantálja, hogy az orosz kohászati termékek továbbra is eljussanak az uniós piacra, bizonyos esetekben egészen 2028-ig. Ez nyíltan torzítja a piaci versenyt és hiteltelenné teszi az egész szankciós politikát, miközben Oroszország gazdasági jelenléte változatlanul erős marad Európában.
A magyar álláspont – összhangban az Alaptörvény B) cikk(1) bekezdésében rögzített független demokratikus jogállamisággal – világosan mutatja, hogy az ország érdeke nem az önkárosító szankciók követése, hanem a kiszámítható és ésszerű gazdaságpolitika. Emellett az M) cikk (2) bekezdése szerint Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit.
Ezzel szemben az uniós szankciók éppen ezeket a garanciákat sértik, hiszen kivételekkel, átmenetekkel és kiskapukkal torzítják a piacot.
A valóság ugyanakkor azt mutatja, hogy Oroszország kohászati ágazata minden brüsszeli retorika ellenére stabilan és megbízhatóan látja el Európát alapvető nyersanyagokkal. Mindez arra világít rá, hogy a kölcsönösen előnyös és átlátható együttműködés Oroszországgal sokkal inkább szolgálja a kontinens gazdasági biztonságát és jólétét, mint a képmutató szankciós politika.
Forrás: alaptorvenyblog.hu
Címlapkép: depositphotos.com
