Brüsszel újabb lépést tett Moszkva energetikai elszigetelése felé: már nemcsak a gázimportot, de a gázvezetékek javítását is megtiltja az EU.
Az Európai Unió újabb, immár tizennyolcadik szankciós csomagja nemcsak az orosz gazdasági szereplőket célozza, hanem az évek óta megrongálódott Északi Áramlat gázvezeték helyreállítási lehetőségeit is – írta meg az Euractiv.
A brüsszeli döntés értelmében tilos lesz minden olyan tranzakció, amely az Északi Áramlat 1 vagy 2 karbantartásához, javításához vagy bármilyen technikai támogatásához kapcsolódik – legyen szó pénzügyi szolgáltatásról, szállításról vagy mérnöki munkáról.
Az Északi Áramlatért felelős vállalat – a svájci székhelyű Nord Stream AG – úgy nyilatkozott, hogy semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak az intézkedés előtt, ennek ellenére természetesen követni fogják az uniós szabályozásokat.
A döntés komoly csapást jelent azok számára, akik – főként Németországban – még láttak esélyt a vezeték hosszú távú műszaki megmentésére, legalábbis biztonsági vagy stratégiai tartalékként.
A szankciós csomagot nem fogadták el könnyen: Szlovákia például napokig blokkolta a döntést, amíg nem kapott biztosítékokat arra, hogy gázellátása nem kerül veszélybe.
A háttéralkuk és az energiafüggőség körüli viták ismét rávilágítottak arra, milyen nehéz közös álláspontot kialakítani az uniós tagállamok között, ha az orosz energia és a nemzeti érdekek kerülnek előtérbe.
Az EU a lépéssel egyértelművé tette: nemcsak az orosz energiahordozókat, hanem azok fizikai infrastruktúráját is le akarja választani Európáról.
Moszkva erre dühösen reagált. Az orosz külügyminisztérium szerint az intézkedés „teljesen politikai indíttatású” és a „régió energetikai stabilitását is aláássa”.
Az Északi Áramlat így nemcsak technikai, hanem jogi és politikai karanténba is került – gyakorlatilag nincs reális esély arra, hogy a jövőben bármilyen formában újraindulhasson a Balti-tenger alatt futó orosz-német gázkapcsolat.
Borítókép: A dán fegyveres erők által közreadott kép a tenger felszínére törő buborékokról egy nagyjából egy kilométer átmérőjű körben az Oroszországból Németországba földgázt szállító Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 földgázvezetékek szivárgása következtében a balti-tengeri Bornholm szigete előtt 2022. szeptember 27-én
Forrás: MTI/AP/Dán fegyveres erők
