Miközben a 45 éves Sebestyén József, a súlyosan megvert, majd elhunyt kárpátaljai magyar férfi halálával kapcsolatban tagadja a kijevi kormányzat a kényszersorozásról és az emberi jogok megsértéséről szóló vádakat, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa, Michael O’Flaherty éppen erről írt egy napokkal ezelőtt közzétett memorandumban. A szóban forgó jelentésben többek között arról írnak, hogy a tanácsnak tudomása van az ukrán toborzótisztek rendszerszintű és széleskörű abúzusairól a mozgósítással kapcsolatban.

Három nappal ezelőtt,

július 8-án az Európa Tanács emberi jogokért felelős biztosa, Michael O’Flaherty is közzétett egy jelentést, Memorandum a emberi jogi elemekről az ukrajnai béke érdekében címmel.

A memorandum kiadásának előzménye volt, hogy Michael O’Flaherty 2025 márciusában személyesen is járt Ukrajnában az Európa Tanács honlapja szerint, hogy a helyszínen győződhessen meg az ottani állapotokról. A 38 oldalas dokumentumban számos problémakörre felhívták a figyelmet – köztük nem utolsósorban az Oroszország által az elfoglalt területeken elkövetett gyilkosságokra, kínzásokra is –, azonban a memorandum 6. fejezete kifejezetten az ukrajnai hadiállapot bevezetéséből eredő jogsértésekkel foglalkozik – írja a hirado.hu.

Ez a rész súlyos megállapítások tartalmaz: rögtön úgy kezdődik, hogy Ukrajna a hadiállapot és az általános mozgósítás 2022. február 24-én történt kihirdetésével jelentősen korlátozta az emberi jogokat,

és „hivatalosan is eltér a Emberi Jogok Európai Egyezményétől”, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog, a véleménynyilvánítás szabadságához való jog, a gyülekezési és egyesülési szabadsághoz való jog, a tulajdon védelméhez való jog, az oktatáshoz való jog, a szabad választásokhoz való jog és a szabad mozgáshoz való jog tekintetében.

Az Európa Tanács ennek fényében hangsúlyozta, hogy az emberi jogokat érintő bármilyen korlátozást szigorúan csak a helyzet követelményeinek megfelelően lehet bevezetni, és e korlátozás nem lehet ellentétes Ukrajnának a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeivel. Továbbá arra is felhívták a figyelmet, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem engedi meg „az élethez való jogtól való eltérést […] a kínzás és másfajta helytelen bánásmód tilalmát, valamint a rabszolgaság tilalmától való eltérést.” Külön felhívták a figyelmet arra, hogy a kínzás és más bántalmazás tilalma abszolút érvényű, „semmilyen körülmények között nem korlátozható.”

Kínzások és gyilkosságok: ezt írták az ukrajnai sorozás alatti visszaélésekről, még az ukrán ombudsman is elismerte a problémákat

A jelentésben nem sokkal később a sorozások alatt tapasztalt visszaélésekre is kitértek. Ezzel kapcsolatban hivatkoztak az ukrán ombudsman, Dmitro Lubinyec egyik korábbi állásfoglalására is, amelyben azt állt: az ukrán toborzótisztek részéről elkövetett sértések „rendszerszintűnek és széleskörűnek” A jelentés szó szerint kifejti mindazokat a visszaéléseket, amelyek az elmúlt évek során, valamint Sebestyén Sándor halálával kapcsolatban ismertté váltak:

• az ukrán tisztek rendszeresen alkalmaznak fizikai erőszakot,
• folyamatosak a brutális letartóztatások,
• valamint a jogi képviselet megtagadása,
• a határozatlan idejű letartóztatások,
• a fogyatékossággal vagy testi rendellenességgel szenvedők mozgósítása is széles körben elterjedtek.

Ezután hozzátették: Michael O’Flathertyhez is hasonló jelentések érkeztek, „többek között azokról a kínzásokról és halálesetekről”, amelyek állítólag az ukrajnai mozgósítás alatt történtek. Ezzel kapcsolatban leszögezték: „Miközben Ukrajna jogszerűen toborozhat [vagy sorozhat] katonákat, a biztos aggasztónak tartja ezeket a jelentéseket, és sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy a
hatékonyan vizsgálják ki őket. Továbbá az ukrán hatóságoknak létre kell hozniuk egy olyan mechanizmust, amely megakadályozza az emberi jogok megsértését a mozgósítás során, többek között független felügyelet bevezetésével, hogy figyelemmel kísérhessék a katonai toborzást, és felkereshessék azokat a helyeket, ahol az újoncokat szabadságuktól megfoszthatják.”

Emellett azt is leszögezték:

„Minden katonai toborzótisztnek határozott üzenetet kell kapnia a kínzással vagy más bántalmazással szembeni »zéró toleranciáról«, és képzésen kell részt vennie az emberi jogoknak megfelelő bánásmódról.”

Ezzel kapcsolatban a biztos tudomásul vette „Ukrajna arra irányuló erőfeszítéseit, hogy iránymutatást adjon a katonai toborzóknak, ugyanakkor úgy véli, hogy a probléma kiterjedése
szélesebb körű intézkedéseket igényel a probléma hatékony kezelése érdekében.” Emellett azt ajánlották, hogy Ukrajna tartsa be a lelkiismereti okokból történő szolgálatmegtagadásra vonatkozó nemzetközi normákat, amelyeket a Velencei Bizottság az alternatív (nem katonai jellegű) hadi szolgálatról szóló tájékoztatójában foglalt össze.

Több ezer bejelentés érkezett alig pár hónap alatt

Idézik még Olha Kobiljinszka-Resetilova, a fegyveres erők tagjainak és hozzátartozóinak védelmére kijelölt ukrán elnöki megbízott által elmondottakkal, miszerint rendszeresen keresik meg hivatalát a besorozottak hozzátartozói hasonló panaszokkal, mint amelyeket a tanács által közzétett memorandumban is leírtak. A tanács jelentése szerint

több mint 6000 hasonló bejelentést tettek a hivatalban két és fél hónap alatt.

Emlékeztetnek még arra is, hogy 2024-ben Ukrajna – a hadiállapot fenntartása mellett – vállalta a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának, valamint a sajtószabadságnak a fokozatos helyreállítását, amelynek a kijevi vezetés azóta sem tett eleget, sőt, az ukrajnai helyzet csak tovább romlott. A jelentés szerint

Ukrajnában folyamatosan zaklatnak és félemlítenek meg újságírókat, jogászokat, valamint a civil társadalom számos további képviselőjét, az ellenzéki pártok politikusairól és véleményvezéreiről nem is beszélve.

Mindezek alapján felszólítják Ukrajnát – a területvédő háborúhoz és az önvédelemhez való jogának fenntartása mellett – a szóban forgó korlátozások mielőbbi feloldására, ahogy előrehaladás lesz tapasztalható a békefolyamatokban. A biztos reméli, ahogy a béke első látható jelei megmutatkoznak, Ukrajna helyreállítja majd a demokratikus politikai környezetet és maradéktalanul megfelel majd nemzetközi és emberi jogi kötelezettségeinek – írták a memorandumban.

Fotó: depositphotos.com