Az Európai Unió tizennégy tagországa, köztük Németország és Franciaország, olyan gyors reagálású katonai erő létrehozását javasolja, amely azonnali beavatkozásra képes nemzetközi válságok kirobbanása esetén. Bogár László közgazdász professzort kérdezte Molnár Pál.

– …Tizennégy uniós tagország… szerint az Európai Uniónak legkevesebb ötezer katonából álló haderőt kell létrehoznia, hogy szükség esetén segítséget nyújthasson a sürgős beavatkozásra szoruló unión kívüli kormányoknak. Az EU kezdettől gazdasági és nem katonai közösség volt. Külső rendfenntartásról nem szól a lisszaboni szerződés…

– A hatalomgyakorlás alapvető feltétele, hogy a hatalmat gyakorló képes legyen akaratának tartósan érvényt szerezni, és akár törvényes erőszak alkalmazásával átvinni azokra, akik felett a hatalmát gyakorolja. Ehhez logikus módon belső rendfenntartó erőre, és olyan katonai erőre van szükség, amely képes e szuverenitás megvédésére, tehát törvényes erőszak alkalmazására külső támadás esetén. Azt azért már itt hangsúlyozni kell, hogy a nyílt erőszak alkalmazásának még e legitim formája is igen költséges és kockázatos, ezért csak a hatalomgyakorlás legvégső eszközeként célszerű használni….

…Az 1949-ben létrehozott NATO a globális hatalmi szuperstruktúrát megjelenítő Amerika birodalmi hadászati ütőereje, amely katonailag eleve kijelölte Európa „helyét” a világtérképen. Bár a látszat szerint a katonailag erős Franciaország, Nagy Britannia és Németország meghatározó szereplői a NATO-nak, ám ez illúzió. Önmagában lehet bármilyen hadereje bármelyik európai államnak, a NATO globális birodalmi struktúrája Európát katonailag értelmezhetetlenné teszi. Ezért is hamis és álságos minden próbálkozás, amely önálló európai katonai ütőerő létrehozására irányul…

…E most felmerülő „ötlet” mögött gyaníthatóan a globális birodalom azon stratégiai célja húzódik meg, hogy az eurázsiai együttműködési rendszer elemei (Európa, Oroszország, Kína) közötti kapcsolatokat a lehető legellenségesebbé tegye. Ennek fő frontvonalát ma Ukrajna és egy a jövőben esetleg Oroszországgal szemben ellenségessé tehető Belorusszia képezné. Egy ilyen „európai haderő” bevetése ebben a térségben legitimebb volna, mintha a globális birodalom a NATO-n keresztül közvetlenül fordulna Oroszország ellen. Vagyis egy ilyen „európai haderő” valójában csak egy „reklámszatyor” lehetne, hogy látványtechnikailag elfedje a globális birodalom nyílt agresszióját Oroszország ellen, amelyet így volna mibe csomagolni…

– A miniszterek nem hivatalos munkaebéd keretében megbeszélést tartanak Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az EU és a katonai szövetség együttműködéséről. A NATO impotensnek bizonyult az iszlám invázió ellen. Stoltenberg tavaly ősszel bejelentette, hogy ő a klímaváltozás ellen akar „harcolni”; külső megfigyelők ezért orvosi kezelését látták szükségesnek. Az EU-hadsereg létrehozása még nyilvánvalóbbá tenné a NATO fölöslegességét…

– A NATO főtitkári pozícióba kizárólag olyan személy kerülhet, akinek egész politikai pályája során minden megnyilvánulásában a Birodalom iránti feltétel nélküli hűség mutatkozott meg. Jens Stoltenberg pontosan ilyen figura, a norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének, majd magának a pártnak az elnökeként és miniszterelnökként is kizárólag a Birodalom iránti odaadás vezette, így meg is lett a „jutalma” a NATO főtitkársággal. A legfőbb feladata az, hogy bármilyen birodalmi döntést bármilyen áron keresztül vigyen a gépezeten, tehát egyszerű technikai elem a rendszerben…

…A migráció, a klíma és a vírus mint a Birodalom nagy „világtémái” mind ugyanarról szólnak, és ez a totális ellenőrzöttség és engedelmesség. Arra szolgálnak, hogy az európai keresztény fehér embert mint történelmi entitást végleg felszámolják, a maradékot pedig „szigorúan ellenőrzötté” tegyék…A NATO mint birodalmi haderő éppen a migráció fő elősegítője, és mivel a „klíma” ügy Oroszország és Kína ellen irányuló globális energetikai fegyver, így a főtitkár megnyilvánulásai ezekben a kérdésekben is tökéletesen szolgálják ki a Birodalom stratégiáját…A modern Nyugat egész zsákutcás létmódja jutott el a legvégső fázisába, a káosz, a felbomlás utolsó szakaszába, ahogy azt Oswald Spengler is megjövendölte a Nyugat alkonya című korszakos művében. Ezt a lebomlási folyamatot csak egy drámai történés, és ennek nyomán egy gyökeres szellemi változás fordíthatná meg. Pusztán elméleti szinten nem zárhatjuk ki ennek a lehetőségét, de a valószínűsége igen csekély…

Szerző: Molnár Pál

A teljes interjú itt olvasható.

(Címkép: Jens Stoltenberg. Kép forrás: hu.euronews.com)