Lengyelország váratlanul hazarendelte budapesti nagykövetét, ami újabb fejezetet nyit a Tusk-kormány és a magyar vezetés közti hűvös viszonyban. A lépés mögött nemcsak diplomáciai, hanem mély belpolitikai és alkotmányjogi feszültségek is húzódnak. Sebastian Kecieken kívül még számos diplomatát rendeltek haza Varsóba, az elnök és a miniszterelnök közötti csata jegyében.

Magyar Levente külügyminiszter-helyettes szerdán jelentette be, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnök kormánya visszahívta Magyarországról Sebastian Kecieket, Lengyelország budapesti nagykövetét. A nagyköveti feladatokat ideiglenesen Jacek Śladewski ügyvivő látja el, amíg új diplomata nem érkezik a posztra. A döntés mögötti okokról Kósa András, a Szabad Európa újságírója osztott meg részleteket, amelyekre a Mandiner is felhívta a figyelmet.

Kósa bejegyzésében azt sugallta, hogy

Varsó lépése nem pusztán szakmai, hanem politikai indíttatású lehetett.

Mint írta, Keciek „annyira Orbán-fan volt, hogy még a szakdolgozatát is Viktorból írta”. A Mandiner által megszólaltatott források szerint ez így nem pontos: a nagykövet témája valójában Magyarország Alaptörvénye volt. Kósa hozzátette, hogy

Tuskék már kormányra kerülésük óta próbálták eltávolítani a Morawiecki-kormány által politikai alapon kinevezett diplomatákat, köztük Kecieket is.

A lengyel diplomáciát jelenleg bonyolult belpolitikai és jogi helyzet nehezíti.  A teljes jogú nagykövetek kinevezése kizárólag az államfő, jelenleg Karol Nawrocki hatáskörébe tartozik. Mivel Tusk kormányfőként nem rendelkezik ezzel a jogkörrel, korábban abban bízott, hogy a 2025-ös elnökválasztáson párttársa, Rafał Trzaskowski győz, és ezzel lehetőség nyílik a nagyköveti állomány átszervezésére. Ez végül nem következett be, így a jelenlegi megoldás – ügyvivők kinevezése – csak részleges válasz a problémára.

A Szabad Európa újságírója szerint az új nagykövet személye attól is függ, hogy Tusk együtt tud-e működni az új államfővel, Nawrockival. Véleménye szerint,

ha a Tusk-kabinet mégis delegál új nagykövetet Budapestre, az vélhetően kritikus szemmel fogja követni a magyar kormány tevékenységét.

A Mandiner által megszólaltatott lengyel diplomáciai források is megerősítették, hogy a mostani visszahívási hullám politikai feszültségekkel terhelt. Mintegy ötven nagykövetet érint, akik közül sokan nem karrierdiplomaták, hanem a korábbi jobboldali Morawiecki-kormány idején kaptak megbízást. Az akkori elnök, Andrzej Duda ellenezte a tömeges visszahívást, így a kérdés már akkor is jogvitát okozott.

A konfliktus lényege, hogy a lengyel alkotmány alapján a kormány nem jogosult nagykövetek kinevezésére vagy visszahívására – ezt csak az államfő teheti meg.

Ennek következménye, hogy a visszarendelt nagykövetek hivatalosan továbbra is a lengyel külügy állományában maradnak, megőrizve nagyköveti státuszukat, de feladataikat nem gyakorolhatják. Ez a sajátos, „felfüggesztett” állapot már hónapokkal ezelőtt ismert volt az érintettek számára, és bár a lépés időzítése későbbre csúszott – részben az uniós soros elnökség ritmusa miatt –, senkit nem ért váratlanul.

A jogi háttér tisztázatlansága ellenére a diplomáciai lépések politikai súlya egyértelmű. A Mandiner által megkérdezett tisztviselők szerint bár a döntés elsősorban belpolitikai és jogértelmezési vita eredménye, a kapcsolatok szintjén egyértelmű következményekkel jár.

A nagykövet hiánya alacsonyabb szintre helyezi a magyar–lengyel diplomáciai kapcsolatokat, ami érzékeny pont lehet a két ország hagyományosan szoros viszonyában.

A magyar kormány reakciója egyelőre visszafogott. Magyar Levente külügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is nyitott a párbeszédre. Mint fogalmazott: „Az aktuális politikai viták ellenére mi készek vagyunk a párbeszéd fenntartására, készülve arra, hogy jönnek még szép idők országaink szövetségében.”

Egyelőre nem tudni, kit jelöl a varsói kormány Keciek utódjául. Több forrás szerint azonban még azelőtt sor kerülhet új ügyvivő kinevezésére, hogy Karol Nawrocki augusztus elején hivatalosan is elfoglalná az elnöki tisztséget. Mivel a nagyköveti kinevezések elnöki hatáskörbe tartoznak, valószínűtlen, hogy Nawrocki hozzájárul a már visszahívott diplomaták szolgálatának hivatalos megszüntetéséhez –

ez akár az első komoly összecsapást is jelentheti az új lengyel államfő és Tusk kormánya között.

A történet tehát nem csupán egy személyi döntésről szól, hanem a lengyel belpolitika és külügyi intézményrendszer mélyebb törésvonalait is megmutatja. A magyar fél hivatalosan a kapcsolatok folyamatosságát hangsúlyozza, de az alacsonyabb szintű képviselet mindenképpen visszalépést jelent a két ország eddig hagyományosan szoros diplomáciai viszonyában.

Fotó: Facebook