A volt vezérkari főnök nyilatkozatai felvetik annak gyanúját, hogy a hivatalos NATO-ülések alkalmával nem a magyar kormányzati álláspontot képviselte az orosz–ukrán háború kérdésében- közölte a Honvédelmi Minisztérium. Ruszin-Szendi Romuluszt 2023. április 27-én mentette fel Novák Katalin.

A vizsgálat arra terjed ki, hogy az említett találkozókon a kapott hivatalos mandátum szerint, illetve az azokról általa készített jelentéseknek megfelelően járt-e el a valóságban a volt tábornok. A vizsgálat eredményéről a Honvédelmi Minisztérium az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát tájékoztatni fogja.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a Tisza Párt az egykori vezérkari főnököt, Ruszin-Szendi Romuluszt kérheti fel honvédelmi szakpolitikusnak. A honvédség vezérkarából 2023-ban távozott egykori vezető az értesülést eleinte sem megerősíteni, sem cáfolni nem szerette volna, később azonban már felszólalt a párt Hungexpón tartott rendezvényén.

Az egykori honvédparancsnok politikai pályára lépését azóta többen is elítélték,

többek között Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, valamint közös nyilatkozatban a honvédség egykori parancsnokai és vezérkari főnökei is.

A honvédség egykori vezetői írásos nyilatkozatukban kifejtették, „a katonák esküjükhöz híven, amely egész életükben végigkíséri őket, a nép által választott mindenkori legitim politikai hatalomhoz lojálisak, ennek szellemében szolgálják a hazát és vezetik a Magyar Honvédséget. Ezért a fentiek szellemében teljes mértékben helytelenítjük és elhatárolódunk a Magyar Honvédség ügyeibe történő mindennemű pártpolitikai beavatkozástól” – írták.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter pedig a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! és az M1 Ma reggel című műsorában beszélt részletesebben Ruszin-Szendi Romulusz felmentésének körülményeiről. A miniszter szerint azért volt szükség a vezérkari főnök 2023-as felmentésére, mivel nem látta a személyi garanciát arra, hogy képes legyen a honvédséget a következő szintre emelni. A miniszter arról is beszélt, hogy a vezérkari főnök többször olyan megközelítést képviselt az ukrajnai háborúval kapcsolatban, amely ellentétes a magyar emberek érdekével és a magyar kormány álláspontjával.

„Milyen mandátum alapján tárgyalt az ukrán politikai vezetőkkel katona?”

– tette fel a kérdést az M1-en Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Szerinte a NATO-országok és az európai uniós vezérkari főnökök előtt rendszeresen arról beszélt, hogyan is kellene segíteni Ukrajnának, szembemenve ezzel a magyar kormány hivatalos álláspontjával és a magyar emberek érdekével, „hogy fegyverrel, lőszerrel, katonával semmilyen módon nem támogatjuk ezt a konfliktust”.

„Ebből a konfliktusból Magyarországnak ki kell maradnia!”

– jelentette ki az M1-en a honvédelmi miniszter.

Forrás: hirado.hu
Címlapkép: Facebook