Brüsszel beterjesztette a 90 milliárd eurós közös hitelfelvételt Ukrajna és a háború finanszírozására. Az Európai Bizottság jogalkotási javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy 2026-2027-ben is biztosított legyen Ukrajna folyamatos pénzügyi támogatása – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke a brüsszeli sajtótájékoztatón emlékeztetett: az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács tavaly decemberben állapodott meg arról, hogy a következő két évben 90 milliárd euróval támogatja Ukrajna költségvetési és katonai szükségleteit, megerősítve ezzel az Európai Unió elkötelezettségét az ország támogatása mellett az Oroszország által indított háborúban. A támogatásban az uniós tagállamok közül 24 vesz részt.
A csomag kétharmada – mintegy 60 milliárd euró – katonai támogatásra megy, amely fegyver- és lőszervásárlást is tartalmazhat akár az EU-n kívülről is. Ursula von der Leyen hangsúlyozta: az alapelv az „európai preferencia”, vagyis külső beszerzés csak akkor történhet, ha nincs elérhető megfelelő európai fegyverrendszer. A fennmaradó 30 milliárd euró Ukrajna költségvetési hiányának betömésére szolgál, mivel a Bizottság szerint Kijev áprilisra teljesen kifogy a működéshez szükséges pénzből – írja az Euractiv.
A most bejelentett hitelcsomagban Magyarország, Csehország és Szlovákia nem vesz részt.
A hitel hátterét az EU hosszú távú költségvetése biztosítja, ami a tagállamok számára évente 3–4 milliárd euró kamatterhet jelent.
A bejelentés hátterében az is áll, hogy a Bizottság és Németország korábban nem tudta rávenni Belgiumot egy „kárpótlási hitel” támogatására, amelyhez orosz állami vagyont használtak volna fedezetként. Belgium kezeli a legtöbb – összesen 185 milliárd eurónyi – befagyasztott orosz állami eszközt. A bizottság jelezte:
az unió fenntartja magának a jogot, hogy a területén befagyasztott orosz vagyoneszközöket a hitel visszafizetésére használja fel, az uniós és a nemzetközi joggal összhangban.
A javaslatokat az Európai Parlament és a tanács elé terjesztették. A bizottság hangsúlyozta: ahhoz, hogy 2026 második negyedévétől megindulhasson a kifizetés, a jogszabályokat mielőbb el kell fogadni.
Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos felhívta a figyelmet: a támogatást – a korábbi uniós programokhoz hasonlóan – szigorú feltételrendszer kíséri, amely a jogállamiság erősítését és a korrupció elleni fellépést is magában foglalja. Mint mondta, az ukrán reformok végrehajtása nehézkes, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mechanizmus hatékonyan működik még háborús körülmények között is. Hozzátette: a támogatási hitel az eddigi eredményekre építve tovább készíti fel az országot az uniós tagságra, miközben kellő rugalmasságot biztosít az esetleges rendkívüli költségvetési igények kezelésére. Megfogalmazása szerint a mostani döntés hozzájárul ahhoz, hogy biztonságos, prosperáló és az európai közösségbe integrálódó Ukrajna jöhessen létre.
Ukrajna finanszírozása – egyre nő a teher
A magyar kormány közzétette az EU-ügyi miniszter jelentését, amely szerint az EU és tagállamai 2022 óta 193,3 milliárd eurót adtak Ukrajnának katonai, pénzügyi, humanitárius és menekültügyi támogatások formájában. Ez jóval több, mint amennyit Magyarország 20 év alatt kapott (73 milliárd euró).
A támogatási összegből 63,3 milliárd euró jutott katonai célokra, 51,6 milliárd pénzügyi és humanitárius segítségre, 36,67 milliárdot az Ukraine Facility program keretében folyósítottak, 17 milliárdot pedig az EU-ban tartózkodó ukrán menekültek ellátására fordítottak.
A jelentés kitér a 90 milliárd eurós hitelre is, melyet Ukrajna csak akkor fizetne vissza, ha Oroszország jóvátételt fizet. A dokumentum szerint az EU a jövőbeni ukrán támogatásokat a kohéziós és agrártámogatások csökkentéséből teremtené elő.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Ukrajna a következő tíz évre összesen 800 milliárd dollárt kérne az európai országoktól, ami Magyarországra több mint 9 milliárd dollár terhet róna. A miniszterelnök közölte, hogy a kormány által nyilvánosságra hozott jelentés részletesen összegzi, milyen forrásokat várna el Brüsszel Magyarországtól.
A magyar miniszterelnök kifejtette: az EU a 13. és 14. havi nyugdíj, a csok, az otthonteremtési támogatások, a rezsicsökkentés, az egykulcsos adó és több családtámogatás megszüntetését javasolná a szükséges pénz előteremtésére. Hangsúlyozta: április 12-én döntés várható az ügyben, és a magyar kormány nemet mond a „brüsszeli háborús tervre”.
Címlapkép: Facebook/ Volodimir Zelenszkij (Володимир Зеленський)
