Az átláthatóságot és a demokratikus elszámoltathatóságot viszont saját magára nézve nem alkalmazza az Európai Bizottság, amely ma már szinte korlátlan hatalommal avatkozik bele nemzeti ügyekbe – nyilatkozta ifj. Lomnici Zoltán.
Brüsszel egyre inkább birodalomként viselkedik, miközben sorra sérti meg az uniós szerződéseket és alapelveket – a jogállamiság, a migráció vagy a genderpolitika hangoztatása mögött valójában a tagállamok szuverenitásának leépítése zajlik.
– Az Európai Unióban egyre erőteljesebben lépnek fel azok a föderalista érdekcsoportok, amelyek a nemzeti identitás gyengítésére, a szubszidiaritás elvének háttérbe szorítására és a tagállami vétójog eltörlésére törekednek – mondta ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója.
– A politikai korrektség maszkja mögött egyre nyíltabban törnek hatalomra olyan mechanizmusok, amelyek tagállami jogokat sértenek – figyelmeztetett a szakértő, hozzátéve, hogy ezek révén „választott vezetők helyett senki által meg nem választott bürokraták döntenek.”
Ifj. Lomnici Zoltán szerint az uniós jog csakis addig érvényesíthető, amíg nem ütközik a nemzeti alkotmányos identitásba és alapjogokba.
– Hazánk területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogának védelme az alkotmányos önazonosság része.
Az alkotmányjogász kiemelte: az EU működését meghatározó alapelvek – így a szubszidiaritás, az arányosság és a tagállami egyenlőség – védelmének egyik legfontosabb eszköze épp a vétójog, amit most meg kívánnak szüntetni.
– Ezeket az elveket egy személyben testesíti meg és óvja a tagállami vétójog intézménye – tette hozzá az alkotmányjogász.
A szakértő kitért arra is, hogy az Európai Számvevőszék szerint súlyos átláthatósági hiányosságok vannak az uniós döntéshozatalban.
– Az, hogy a lobbisták szabadon garázdálkodnak az unióban, sérti a jogállamiság elvét – figyelmeztetett ifj. Lomnici Zoltán, aki azt is hangsúlyozta:
– A tagállamoknak – így állampolgáraiknak – jogukban áll a józan ész és a normalitás mellett állást foglalniuk, a migráció, a határvédelem, a gender vagy éppen a háborúról kérdésében is.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az egyik legnagyobb hatalommal bíró politikus Európában. Németországi miniszterként és brüsszeli vezetőként is azonban számos botrány és vitatott ügy kísérte végig pályafutását – ezek közül több a mai napig nyitott kérdéseket hagy maga után, és egyre több kritikus hang követeli az elszámoltatást. Bár hivatalosan továbbra is élvezi a brüsszeli elit támogatását, egyre több kritika éri őt az átláthatóság hiánya, a közpénzek elköltésének módja és az uniós döntéshozatal demokratikus deficitje miatt.
Volt német védelmi miniszterként Von der Leyen több millió euró értékben kötött szerződéseket nagy tanácsadó cégekkel – gyakran versenyeztetés nélkül. Az ügyet a Bundestag is vizsgálta. Felmerült az összeférhetetlenség gyanúja, mivel fia a McKinsey-nél dolgozott.
Az Európai Unió és a Pfizer között létrejött több tíz milliárd eurós vakcinaszerződést Von der Leyen személyesen tárgyalta SMS-ben. Az üzenetek később „elvesztek”, a szerződés tartalmát pedig máig nem hozták nyilvánosságra. Az Európai Számvevőszék is súlyos átláthatósági problémákra hívta fel a figyelmet.
A botrány középpontjában az a 35 milliárd eurós vakcinabeszerzési szerződés áll, amelyet a bizottság 2021-ben kötött a Pfizerrel – Von der Leyen személyes egyeztetései, SMS-váltásai alapján. Ezek az üzenetek azonban eltűntek, és az EU Bírósága megállapította, hogy az elnök megsértette az átláthatósági szabályokat.
Több újságcikk szerint Von der Leyen családjának voltak közvetett érdekeltségei a gyógyszeriparban a Covid-időszakban. Bár konkrét törvénysértést nem bizonyítottak, a korrupciógyanú árnyékot vetett a bizottsági elnökre.
Ursula von der Leyen elnöksége alatt az Európai Bizottság működése erősen központosítottá vált.
Kritikusai szerint túl sok döntés születik zárt ajtók mögött, és az elnök gyakran megkerüli a tagállamokat és saját biztosait is. Ursula von der Leyen botrányai komoly kérdéseket vetnek fel az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a közpénzek tisztességes kezelése kapcsán.
Elemzők szerint a bizottság elnökének botrányai komolyan alááshatják Von der Leyen újraválasztási esélyeit, és alapjaiban kérdőjelezik meg az Európai Bizottság működésének hitelességét.
