Újabb lépésben rúgja fel saját játékszabályait az Európai Unió: pénteken határozatlan időre befagyasztották az orosz jegybank európai vagyonát, méghozzá olyan eljárással, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy Magyarország és Szlovákia ne tudja megakadályozni a pénzek Ukrajnának történő esetleges átirányítását. Brüsszel nyíltan jelezte: ha a tagállamok egy része nem ért egyet a háború finanszírozásával, akkor egyszerűen kivonják őket a döntéshozatalból.
A döntés egy „gazdasági vészhelyzetekre” hivatkozó különleges mechanizmus alapján született, amely előírja, hogy az orosz eszközök csak akkor olvadnak fel, ha Moszkva befejezi a háborút Ukrajnában, és kártalanítja az országot. António Costa, az Európai Tanács elnöke diadaljelentésében úgy fogalmazott: az uniós vezetők októberi ígérete mára teljesült, az eszközök mindaddig zárolva maradnak, amíg Oroszország nem teljesíti az EU feltételeit. A bejelentést Brüsszel egy kulcsfontosságú fordulópontként tálalja. A cél nem kevesebb, mint hogy a jövő heti uniós csúcson már arról döntsenek: miként lehet a több tízmilliárd eurós, befagyasztott orosz jegybanki vagyonra hatalmas hitelt alapozni, amely a következő két évben fedezné Ukrajna pénzügyi és katonai szükségleteit. Costa szerint a következő mérföldkő a 2026–27-es évek ukrán finanszírozás bebiztosítása lesz.
Brüsszel új mechanizmust vezetett be, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok egyhangú döntését megkerülve hosszabbítsák meg a szankciókat. A lépés lényege, hogy ha már korábban megszületett a konszenzus, a meghosszabbításhoz többé nem kell minden ország jóváhagyása. Ezzel az uniós vezetés a vétóval fenyegető tagállamok mozgásterét szűkíti, írja az AP.
A támogatók viszont azt mondják, az EU így gyorsabban és hatékonyabban reagálhat a biztonsági kihívásokra. Több nyugat-európai ország szerint a korábbi rendszer túlságosan kiszolgáltatta az EU-t egy-egy tagállam vétójának. A mostani megoldást ezért „technikai pontosításnak” nevezik, amely nem sérti a szerződéseket.
A lépés egyúttal megakadályozza azt is, hogy a mintegy 210 milliárd euróra becsült orosz vagyon európai jóváhagyás nélkül bármiféle béketárgyalási csomag része legyen.
Ez különösen annak a 28 pontos, amerikai–orosz egyeztetésből született javaslatnak szól, amely szerint a befagyasztott eszközöket egy háromoldalú – ukrán, orosz és amerikai – megállapodás keretében lehetne felszabadítani. A tervet Ukrajna és brüsszeli támogatói már korábban elutasították. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter az X-en ünnepelte, hogy immár „senki sem dönthet az európaiak helyett” a vagyon felhasználásáról – vagyis Brüsszel kizárólagos ellenőrzést követel az ügyben.
Magyarország és Szlovákia tiltakozik, Brüsszel azonban megkerülte vétót
A befagyasztott vagyon túlnyomó része – szeptember végén mintegy 193 milliárd euró – az Euroclearnél, a belga klíringházban található.
Ezek a pénzek ugyan a szankciók miatt kerültek zárolásra, csakhogy a büntetőintézkedéseket félévente, mind a 27 tagállam jóváhagyásával kellene megújítani.
Magyarország és Szlovákia eddig élhetett volna a vétó lehetőségével – a mostani brüsszeli döntés viszont gyakorlatilag kiiktatja őket a folyamatból. Orbán Viktor miniszterelnök szerint ezzel új korszak kezdődött: „a jogállamiság az Európai Unióban véget ér”. Úgy fogalmazott,
az Európai Bizottság szisztematikusan megerőszakolja az európai jogot, csak azért, hogy tovább finanszírozhassa az Ukrajnában zajló háborút, egy olyan háborút, amely egyértelműen nem nyerhető meg.
A magyar kormányfő kijelentette: Magyarország mindent megtesz a jogszerű rend helyreállításáért.
Robert Fico szlovák miniszterelnök Costának írt levelében leszögezte: semmilyen olyan lépést nem támogat, amely Ukrajna jövőbeli katonai kiadásait fedezné.
Szerinte a befagyasztott orosz vagyon felhasználása ráadásul veszélyezteti az amerikai béketörekvéseket is, amelyek számítanak ezekre az erőforrásokra Ukrajna újjáépítésénél.
Moszkva jogi útra lép
Az orosz központi bank pénteken bejelentette, hogy pert indított az Euroclear ellen a Moszkvát ért károk miatt. A belga cégnek mintegy 17 milliárd eurója van Oroszországban, ám egyelőre nem világos, mi lesz ennek a sorsa, ha a jogi eljárás sikerrel járna. Az orosz fél az EU teljes tervét „illegálisnak és a nemzetközi joggal ellentétesnek” nevezte.
Valdis Dombrovskis uniós biztos szerint azonban a kereset „nem több spekulációnál”.
Úgy véli, Moszkva további jogi támadásokkal próbál majd nyomást gyakorolni, de szerinte az EU döntése jogilag megalapozott. A brüsszeli határozat épp azután született, hogy Németország beidézte az orosz nagykövetet szabotázs- és dezinformációs vádak miatt – a feszültség tehát tovább nő, miközben az EU újabb frontot nyit a saját tagállamaival szemben is.
Magyar Nemzet
Borítókép: Facebook / Hidvéghi Balázs
