Egy brüsszeli tanulmány szerint Orbán Viktor és a Habsburg-család is részese egy szélsőséges hálózatnak.
A tanulmány szerint a Habsburg–Lotaringiai család mai tagjai is segítik a konzervatív, genderkritikus ideológiák terjedését, főként Magyarországon. A dokumentum vallási extremizmusként említi Orbán Viktor politikai hálózatát és a hagyományos családmodellt támogató egyházi szervezeteket. Petri Bernadett miniszteri biztos, akinek neve szintén szerepel a dokumentumban, az Indexnek azt mondta: Brüsszel most már vallási szélsőségesnek tekinti a kereszténydemokrata értékrendet vallókat. Ugyanakkor szerinte a probléma gyökere inkább az lehet, hogy az Európai Unió finanszírozási politikájában jelentős változás történik.
Petri Bernadett miniszteri biztos elmondta, hogy az Európai Parlament egy LMBTQ-kérdésekkel is foglalkozó fóruma készített egy 160 oldalas tanulmányt, amely szerint „a vallási szélsőségek visszanyerik hatalmukat az Európai Unióban”. A The Next Wave (Következő hullám) címet képviselő dokumentum azt állítja, hogy egyes szervezetek „vallási extremizmussal” próbálnak nagyobb szeletet szerezni az EU többéves pénzügyi keretéből.
A jelentés szerint 2019 és 2023 között összesen 1,18 milliárd dollárnyi támogatás jutott olyan szervezeteknek Európában, amelyek „genderellenes kezdeményezésekben” vettek részt.
Ebből a támogatásból a legtöbb pénz – 172,2 millió dollár – Magyarországról érkezett, megelőzve Franciaországot, az Egyesült Királyságot és Lengyelországot. A tanulmány szerzői szerint ezek az összegek jórészt államilag irányított alapítványokon keresztül kerülnek célba, amelyek agytrösztként, médiaplatformként és érdekérvényesítő szervezetként is működnek.
A dokumentumban külön figyelmet kap a Habsburg–Lotaringiai család mai tagjainak szerepe.
Szerintük ezek az arisztokrata származású személyek karizmatikus megjelenésükkel nemzetközi támogatást biztosítanak az illiberális politikai törekvéseknek, közvetítőként és finanszírozóként is megjelenve.
Kiemelik Habsburg Eduárdot, Magyarország vatikáni nagykövetét, aki a hagyományos családi értékek és a monarchista gondolatok képviseletével járul hozzá az ideológiai befolyás erősítéséhez. A tanulmány szerint „Orbán Viktor tudatosan építette be a Habsburg-leszármazottakat saját nemzetközi politikai hálózatába”.
A tanulmány nemcsak politikai hálózatokról, hanem pénzügyi háttérről is részletes képet ad. Megállapításaik szerint az említett források jelentős része 18 nagy alapítványtól származik, köztük a francia Fondation Jérôme Lejeune-től és két magyar állami befolyás alatt álló szervezettől, a Bethlen Gábor Alapkezelőtől és a Batthyány Lajos Alapítványtól.
Petri Bernadett miniszteri biztos is szerepel a jelentésben. Mint elmondta:
„Brüsszel most már vallási szélsőségesnek tekinti a kereszténydemokrata értékrendet vallókat.”
Petri szerint a dokumentum célja a konzervatív, keresztény értékek megbélyegzése, különösen azoké, amelyek egyházi szervezeteket és a hagyományos családmodellt támogatják. Hozzátette:
„Itt most valójában a konzervativizmust az extremizmussal mossák össze, tehát azt mondják, hogy ami konzervatív, az extrém.”
A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy neve azért került be a dokumentumba, mert részt vett egy brüsszeli konferencián, amelyet többek között a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezett. A rendezvény a 2028 utáni EU-s pénzügyi keret elosztását vizsgálta, és kritizálta az LMBTQ-érzékenyítés uniós támogatását. Petri elmondása szerint a konferencia célja az volt, hogy „a hagyományos családmodellre kellene építeni az uniós programokat”, szemben a sokszínűséget és progresszív elveket előtérbe helyező brüsszeli koncepcióval.
A The Next Wave szerzői szerint azonban ez nem más, mint „egyfajta egyházi extremizmus”, és az ilyen kezdeményezések célja, hogy nagyobb szeletet hasítsanak ki a 2028 utáni uniós forrásokból.
Ebben a kontextusban említik az Orbán-kormányt is, mint „ezt az extrém vallási vonalat képviselő” államot. Megjegyzik továbbá, hogy a magyar kormány által támogatott alapítványok nemzetközi együttműködéseken keresztül is kifejtik hatásukat, különösen olyan politikai erőkkel, amelyek ideológiailag közel állnak a Fideszhez.
A tanulmány kitér arra is, hogy a magyar kormány befolyása sok esetben olyan pénzügyi intézményeken keresztül valósul meg, amelyek „formálisan függetlenek, de valójában állami kontroll alatt állnak”.
Kiemelik például az MBH Bank szerepét, amely szerintük pénzügyi kapcsolatban áll európai szélsőjobboldali politikai erőkkel.
A bank tulajdonosa Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor szövetségese – emlékeztetnek.
Petri Bernadett szerint azonban a dokumentum mögött mélyebb összefüggés húzódik: „A probléma gyökere inkább az lehet, hogy az Európai Unió finanszírozási politikájában jelentős változás történik.” Úgy véli, a pénzügyi források elosztásánál előnyt élveznek a progresszív, diverz eszmerendszereket képviselő szereplők, míg a konzervatív vagy egyházi kötődésű szervezeteket „nagyon sokszor kiszorítják”.
„Sértő azokra az európai polgárokra nézve, akik konzervatív értékeket vallanak, hogy őket extremistáknak és az EU jövőjét aláásóknak igyekeznek beállítani”
– fogalmazott Petri. Szerinte „nagyon érdekes fordulat ennyi idő után, hogy ma pedig már extremizmusnak hívjuk a hagyományos keresztény értékeket, és valójában olyan kérdésnek, amitől meg kell szabadulni”.
A miniszteri biztos emlékeztetett: az Európai Unió alapító atyái – Robert Schuman, Konrad Adenauer, Alcide De Gasperi – mind elkötelezett kereszténydemokraták voltak. A mostani folyamatok tehát nemcsak politikai vitát jelentenek, hanem identitáskérdést is. A tanulmány a nyugati és kelet-közép-európai értékfelfogások között húzódó szakadékot is érzékelteti, amelynek tétje nem csupán ideológiai, hanem a jövőbeli forráselosztás és az EU kohéziója is lehet.
Fotó: Facebook / Petri Bernadett
