Az Európai Parlamentben két témában is éles támadások érték a magyar kormányt: a Budapesten a megrendezendő orosz-amerikai békecsúcs, valamint az Európai Unióval szembeni kémkedési vádak megvitatását tűzték napirendre Strasbourgban.
Az elhangzó felszólalásokból egyértelműen kirajzolódott, hatalmasak a különbségek a békéhez való hozzáállás kérdésében. A parlamenti többséget adó néppárti és baloldali képviselők, csak akkor akarnak békét, ha az Ukrajna feltételei szerint jön létre.
Már a plenáris vita címe is jelezte, hogy nem az eszmecsere a cél, hanem a ragaszkodás az eddigi, megbukni látszó stratégiához.
Az elfogadott vitapont címe már önmagában beszédes volt: „az Ukrajna iránti egységes támogatás szükségessége, valamint az Ukrajna feltételei szerint, az európaiak részvételével és Vlagyimir Putyin feltételeinek feladása nélkül megkötött igazságos és tartós béke szükségessége a tervezett budapesti csúcstalálkozó előtt”
A békecsúccsal kapcsolatban a brüsszeli frakciók többsége lényegében a tárgyalások előfeltételéül az ukrán álláspont fenntartását rögzítették, miközben az orosz-amerikai diplomáciai megegyezés lehetőségével kapcsolatban a gyanakvás jellemezte felszólalásaikat.
Az alaphangot már az elején megadta az Európai Bizottság svéd biztosa, Jessika Roswall.
„Putyin csak akkor fog tárgyalásokba bocsátkozni, ha végre megérti, hogy vesztésre áll a háborúban” – mondta a svéd politikus, aki az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás fokozását, és Ukrajna uniós csatlakozásának felgyorsítását jelölte ki fő irányként.
A felszólaló néppárti, szocialista, baloldali, zöld és liberális képviselők mindannyian támogatták a háborús erőfeszítések további fokozását, annak érdekében, hogy Ukrajna egy számára megfelelő, igazságos békét érhessen el.
A magyar álláspontot támogató felszólalások a patrióta, szuverenista és független képviselőktől érkeztek. A magyar kormánypártok (Fidesz–KDNP) európai parlamenti képviselői hangsúlyozták, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni, amely a béke eléréséhez vezethet.
„2023 óta százezrek haltak meg, jelentős katonai áttörés pedig nem történt, mégis csak azt halljuk folyton: több fegyvert, több pénzt és több szankciót! Brüsszelből azon ügyködnek, hogy szabotálják a békéért tett erőfeszítéseket, miközben az amerikai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök a békéért dolgoznak” – mondta László András magyar képviselő.
A magyar ellenzék európai parlamenti képviselői kerülték a véleménynyilvánítást a kérdésben, nem jelentkeztek felszólalásra a vita során.
A kémkedési vádakról szóló másik vita az esti órákban fog zajlani, amelyben a brüsszeli többség várhatóan ismét Magyarországgal szemben akar állást foglalni.
Borítókép: Az Európai Parlament ülésterme
Forrás: Facebook/Győri Enikő
