A baloldali ellenzék szemében a határon túli magyarság csak politikai díszlet.

A Tisza Pártnak behódolt Momentum liberális, román partnere rendszeresen a magyarság ellen fordul, a régi baloldal tanácsadóival is segített Magyar Péter közösségi médiás performanszokra épít, és májusban azzal is felborzolta a kedélyeket, hogy Erdélyt román földnek nevezte. Ezzel szemben a kormány valódi nemzetpolitikát folytat, amely biztonságot és jövőt ad a külhoni magyar közösségeknek.

A magyar politika ismét rákapcsolt a kampányüzemmódra, és ebben a felpörgött helyzetben a határon túli magyarság ügye sem maradhat ki a napi vitákból. Egyre világosabban látszik azonban, hogy míg a patrióta kormányoldal következetesen, intézményesen erősíti kapcsolatait a határon túlra szakadt közösségekkel, addig az ellenzék egy része csupán látványos akciókra épít, másik része pedig hosszú évek óta elutasító hozzáállást tanúsít minden, a külhoni magyarokat érintő ügyben.

Látványpolitika és ellenszenv az ellenzéknél

A nyár előtti időszak egyik figyelemfelkeltő mozzanataként tálalta a balliberális sajtó Magyar Péter Tisza-elnök nagyváradi útját, amelyet ő elsősorban saját politikai imázsának építésére igyekezett felhasználni; ez bizonyosan nem sikerült, hiszen a határon túli magyaroknak megvan a véleménye róla azután, hogy Erdélyt román földnek nevezte. Arról nem beszélve, hogy Magyar Péterék útját az a Momentum is egyengeti, amelynek román testvérpártja rendszeresen a magyarság ellen lép fel.

De az is nyilvánvaló: a 2004-es kettős népszavazás idején a nemzeti összetartozás ellen kampányoló, posztkommunista-liberális baloldal roncspártjainak az elmúlt években ugyanazok az emberek adtak tanácsokat, amely személyeket most a Tisza Párt mögött láthatjuk.

Nem véletlen ezért, hogy amiként a migrációs vitákban, úgy a nemzetpolitikai kérdésekben is rendre ugyanazok a minták ismétlődnek, miközben a nemzet egységét próbálják megosztani, különösen a kisebbségi magyarságot veszélyeztetve ezzel.

A kormányoldal következetes és eredményes

A Fidesz–KDNP kormány ezzel szemben több mint egy évtizede olyan nemzetpolitikát folytat, amely kézzelfoghatóan javítja a határon túli magyar közösségek helyzetét. Ez gazdasági, kulturális és politikai dimenzióban egyaránt megjelenik.

Szlovákiában az ottani kormány részéről a választási szabályok módosításával kapcsolatban nem tűnik úgy, hogy szándék lenne az őshonos magyar közösség ellehetetlenítésére. Ez nem kis részben a magyar diplomáciai aktivitásnak és a szlovák–magyar kormányközi párbeszédnek köszönhető. A folyamatos egyeztetések hozzájárulnak ahhoz, hogy a felvidéki magyarság politikai súlya ne csökkenjen.

Szerbia igazi siker, a magyar-szerb viszony ma történelmi csúcsponton van. A Vajdaságban zajló gazdaságfejlesztési programok – például mezőgazdasági és kisvállalkozói pályázatok – már több ezer családnak és vállalkozásnak jelentettek előrelépést. Az együttműködés révén magyar cégek is erőteljesebben jelenhetnek meg a térségben, ami a helyi közösségeket is gazdagítja.

Románia csakugyan kihívás, és bár a román-magyar kapcsolatok ma sem mentesek a feszültségektől, a politikai párbeszéd stabil. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása révén több magyar érdeket sikerült érvényesíteni Bukarestben, a magyar állam pedig bátran folytatja az erdélyi fejlesztési programokat: iskolák, templomok és kulturális intézmények újultak meg az elmúlt években. Nagyváradtól Székelyudvarhelyig több száz közösségi projekt valósult meg magyar forrásból.

Kárpátalja helyzete külön kiemelendő. Magyarország továbbra is következetesen kiáll a kárpátaljai magyar kisebbség jogaiért, még úgy is sikeresnek mondhatóan, hogy az ukrán állam az utóbbi évtizedben szűkítette a kisebbségi jogokat. A beregszászi főiskola és több magyar tannyelvű intézmény működését magyarországi támogatás biztosítja, miközben humanitárius segítség is érkezik a pusztító háború árnyékában élő térségbe.

A nemzeti civilek is odateszik magukat

A gazdasági programok a Vajdaságtól Erdélyig több ezer magyar családnak adtak fejlődési lehetőséget. Mezőgazdasági eszközbeszerzések, turisztikai beruházások és kisvállalkozói támogatások járultak hozzá a közösségek megerősödéséhez.

A kulturális támogatások révén több száz templom és közösségi ház újult meg, a magyar oktatási intézményrendszer fenntartása pedig garantálja, hogy a fiatalok saját anyanyelvükön tanulhassanak. A Kárpát-medence egyik legnagyobb civil szervezete, a Rákóczi Szövetség ösztöndíjprogramjai és a Határtalanul! kirándulások évről évre több tízezer diákot segítenek hozzá a nemzeti összetartozás élményéhez.

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) is rendszeresen szervez programokat és nyújt támogatást a külhoni közösségeknek, legyen szó kulturális rendezvényekről, hagyományőrzésről vagy egyéb közösségépítő kezdeményezésekről.

„Minden magyar felelős minden magyarért”

A különbség Szabó Dezső (1879–1945) író gondolatának fényében világos: a valóban elkötelezett kormányoldal stratégiai, hosszú távra szóló nemzetpolitikát folytat, amely erősíti a magyar közösségeket a Kárpát-medencében, míg az ellenzék legfeljebb rövid távú látványakciókra képes, vagy pedig kifejezetten elutasító a határon túli nemzeti ügyekben.

A külhoni magyarság nem politikai díszlet és nem kampányfogás. Nem érdeke az összmagyarságnak, hogy felelőtlen, hazardírozó celebpolitika kerüljön kormányra. Aki a nemzetpolitikát TikTok-videókban, pózolásokban és üres szlogenekben méri, az nem lelkiismeretes kormányzásra készül, hanem show-műsort akar vezetni. Magyarországnak viszont nem műsorvezetőre, hanem felelős államférfiakra van szüksége.

Borítókép: Hiába igyekszik, Magyar Péternek nem teremnek babérok a külhoni magyarok között
Forrás: Facebook/Magyar Péter