A Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke szerint nem szakmailag és pénzügyileg megalapozott döntés született Rákosrendező ügyében, hanem pártérdekek mentén határoztak a beruházásról. A CÖF azt várja, hogy Karácsony Gergely főpolgármester mutassa be a beruházót, aki aláírja a szerződést, továbbá hogy kérjék ki a lakosság véleményét.
Csizmadia László szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten kijelentette: a fővárosi önkormányzat Rákosrendező megvásárlásával „pénzügyi hazárdjátékba” kezdett, a megvalósítás pedig likviditási problémához vezethet, amit csak hitelfelvétellel lehet orvosolni.
„A hitelfelvételt szereti a főváros, de nem szeretik a budapesti lakosok”
– jegyezte meg. A kormánytól ezért azt kérte, hogy ne hagyja jóvá a hitelfelvételt.
Az elnök szerint
vizsgálni kellene a döntést meghozó fővárosi képviselők felelősségét,
mert – mint fogalmazott – ezek a képviselők „elszakadtak a küldőiktől”, „pártutasításokat hajtanak végre”, és nem figyelnek a lakosság érdekeire.
Csizmadia László arra is felhívta a figyelmet, hogy az elővásárlásra jogosult Budapesti Közművek Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság feladata Budapest lakosságának szolgálata, és nem egy „gigaberuházásba való beszállás”, mert ehhez „semmi köze sincs”, a fővárosi önkormányzat pedig – mint mondta – a cég működését veszélyezteti a döntéssel.
A CÖF-CÖKA ezért azt várja, hogy Karácsony Gergely főpolgármester mutassa be a beruházót, aki aláírja a szerződést, továbbá hogy kérjék ki a lakosság véleményét; a kormánytól pedig azt kérik, hogy az eredeti szerződésben ígért infrastrukturális beruházásokat csak abban az esetben kezdje meg, hogy ha a beruházás teljes körű garanciái biztosítottak a fővárosi önkormányzat részéről.
MTI
Címlapkép: civilek.info
A sajtótájékoztatóról készült videó itt nézhető meg:
Csizmadia László sajtótájékoztatója teljes terjedelmében:
Budapest lakosságától kapott értesülések szerint elfogadhatatlannak minősül a Fővárosi Önkormányzat sebtében meghozott, rákosrendezői ingatlanra vonatkozó elővásárlási határozata.
Az önkormányzat elővásárlásra szavazó képviselőinek felelőssége és károkozása nem felejtendő (pártérdekek).
Egyértelmű, hogy a Karácsony Gergely főpolgármestert felügyelő ellenzéki pártok, valamint a Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (BKM) a budapesti adófizetők pénzéből hazárdjátékba kezdtek.
Ez megengedhetetlen, ezért javasolt az önkormányzatot felügyelő szervek megelőző szakmai és pénzügyi vizsgálata.
A BKM közszolgálatra rendelt nonprofit cég, így megkérdőjelezhető egy giga ingatlanbizniszben történő bevonása. A cég alaptevékenységétől elvont pénzösszeg a budapesti lakosságnak nyújtandó kötelező szolgáltatások minőségét rontja. Láthatóan a főváros pajzsként használja a BKM-et.
A cég 2023-as mérlegéből kiderül, hogy adósságokat tol maga előtt. Ezt jól mutatja az alábbi táblázat.
| Követelése | 43.125 milliárd forint |
| Kötelezettsége | 64.503 milliárd forint |
A követelések és kötelezettségek között 21 milliárdos adósság mutatkozik. Ez nagymértékben megkérdőjelezi a BKM stabil likviditását.
Karácsony Gergely hivatkozik arra, hogy a MOL és a BKM közötti szerződés értelmében 39 milliárdos bevételhez jutott a BKM.
Ebből azonban 17 milliárd forint csak a két cég közös vállalatának (MOHU) fejlesztésére fordítható kizárólagosan.
A fennmaradó 22 milliárd a BKM kötelezettség állományát (adósság) mutatja. Ez konszolidációra fordítandó, így nem magyarázható a cégtől történő elvonása.
A teljesség kedvéért érdemes elemezni a főváros 2025-ös költségvetését.
Ennek összege 437 milliárd forint, amiből kifizetendő
– 50 milliárd szolidaritási hozzájárulás,
– előbbiek alapján a több mint 20 milliárdot jelentő elővásárlási összeg,
– valamint azonnal meg kell kezdeni a megvett terület szennyezéstől mentesítését, melynek összege akár 25-50 milliárd forint is lehet.
A ténylegesen felhasználható költségvetés 342 milliárdra csökken.
Ezután rögtön kiderül, hogy a Fővárosi Önkormányzat csődje a levegőben lóg.
Előállhat a súlyos likviditási helyzet, amelyre volt példa 2024-ben a BKK munkavállalóinak bérfizetése kapcsán.
Karácsony Gergelytől azt kérdezzük, hogy a fentiek alapján miként lehet Rákosrendezőn a semmiből új világot teremteni és közben bicikli-sztrádákat építeni?
Így nem véletlen, hogy a főváros az Európai Beruházási Banktól 85 milliárd forint hitelt akar felvenni, viszont abban reménykedhetünk, hogy ehhez a kormány hozzájárulását nem kapja meg.
Budapest lakossága elvárja, hogy a rákosrendezői ingatlanra teljes körű rendezési tervdokumentáció készüljön és arról a polgárok véleményt mondhassanak.
Ezután lehetséges a pályázat kiírása. A terület egységes egészként kezelése indokolt.
Több beruházó bevonása érdekellentéteket hozhat magával, különösképpen azért, mert a 14. és 13. kerület lakóinak közös érdeke a folyamatosan és a gyorsan történő kivitelezés.
Karácsony Gergely azon kijelentése, hogy a rákosrendezői terület beruházásának végét akkor lehet várni, mire ő nyugdíjba megy, egyértelműen bizonyítja, hogy a beruházás fontosságát, jövőképét nem látja.
Vitézy Dávid, mikor a hasonló bécsi beruházási példát hozza, miszerint több részletre kell az ingatlant feldarabolni, előre vetíti, hogy ez biztosítani tudja az önkormányzati ellenzéki pártoknak folyamatosan nyújtható kifizetőhelyét.
A főpolgármester a Demszky-féle rögös utat választotta, amit a 3-as metró végtelen befejezésében példaként láthattunk, panamázással fűszerezve.
Javasoljuk, hogy a kormányzat a beruházáshoz kapcsolódó igért infrastruktúrát csak abban az esetben vállalja és kezdje kiépíteni, ha a főváros a beruházás garanciális szerződéseit be tudja mutatni.
Tanulság, hogy az országrontó ellenzék pénz- és hataloméhsége nem ismer határokat. Budapest lett az elsőszámú célpont.
Reméljük, hogy Karácsony Gergely megnyugtató módon előhúzza az 5.000 milliárd forintos beruházást vállaló pályázati nyertest.
