Az Egyesült Államok alelnökei általában kevéssé ismertek nálunk. Ám van közöttük kettő, aki beírta nevét a magyar ébredés aranykönyvébe.

1978-ban a Carter elnökkel dolgozó Cyrus Vance kísérte el Magyarországra a Szent Koronát. Az Amerikában, Fort Knoxban őrzött koronánk visszaadásának kérdése akkortájt nem volt könnyű döntés.

Emlékszem, magam is féltettem kommunista kezekbe visszaadni, írtam is Tollas Tibor lapjába, a müncheni Nemzetőrbe egy figyelmeztetést – természetesen névtelenül, nehogy itthon államellenes tevékenységgel vádolhassanak meg. Én is attól tartottam, amitől – később megtudtam – a száműzetésben élő Mindszenty József hercegprimás is, ismervén a kommunista szemléletet, hogy „a múltat végleg eltöröljük”. Ilyen kezekbe adni ritka kincsünket, bizony fogvacogtató. Érthető hát, hogy az amerikai elnök terve megosztotta a hazájukból elűzött magyarokat is

Az ellenérv viszont az volt, hogy amennyiben a szentistváni korona hazaérkezik, ez megmozgathatja a magyar nép zsibbadtan szunnyadó lelkét.

Így történt. Sokunk számára feledhetetlen a kép korai tévés korszakunkból, ahogy megérkezik a korona a parlament kupolacsarnokába, mögötte a „körmenet” Cyrus Vance alelnökkel, s a magyar fejesekkel – Kádár nélkül. Ugyanis a gyarmati állapotú Magyarország vezetése minden amerikai előírásba belement, annyira tisztában volt azzal, hogy mit jelent elsősorban a magyar nép, de akár a világ számára is a korona hazatérése. (S az egyik fő amerikai kikötés az volt, hogy ne is legyen ott Kádár az átadásnál.) Ha olvasgatok feljegyzéseket Rákóczi Ferenc hamvainak 1906-ban történt hazaszállításáról Törökországból, ahhoz fogható érzés fogott el mindnyájunkat.

S attól kezdve nem úgy viseltük láncainkat, mint addig!

Azután pedig előbb a Múzeumban, majd az Országházban szakadatlan és tartós vonzerőt mutatott: állandó a látogatottsága. Olyan mélyen fogta meg szívünket, hogy ez csak megtapasztalható, de szavakban kifejezni nem lehet.

Most, 2026-ban a választás előtt megint megérkezett egy amerikai alelnök. Ő is Vance, habár első pillantásra semmi köze ahhoz a másikhoz.

J.D. Vance elhozta Amerika üzenetét a kicsiny töredék-Magyarországnak. Ez az üzenet a szabadságért és függetlenségért folytatott évszázados magyar küzdelem méltó elismerése, egyben közös erkölcsi értékeink felmutatása. Hiszen jelenleg is kemény szabadságküzdelem folyik, s ebben kicsiny közösségünk világerőkkel szemben tart ki igaza mellett és jövője érdekében. A fősodratú hírközlés óriási megtévesztő kampánya ellenére a kezdettől Donald Trump mozgalma mellé álltunk, mert ez volt képes visszaadni az amerikai társadalomnak a hitét értékeiben.

Orbán Viktor Tusványoson már 2016-ban letette a garast a Trump-képviselte törekvések mellett, s ezt nem pusztán számításból tette, hanem meglátta a lehetőséget a valláserkölcsi és hazafias értékek melletti egyre inkább közös kiállásra. Ettől vált személyes barátsággá a közös politikai törekvés.

Most pedig Magyarország választásra induló népének Trump alelnöke Magyarországra érkezvén így üzent, Kossuth Lajos 1852-ben mondott Ohio-i beszédére hivatkozva: Európában Magyarország a nemzeti függetlenség sarokköve!

D.J.Vance ezzel válaszolt az őt is felvezető beszédre, melyben Orbán Viktor meghirdette a 21.századi szabad Magyarországot imígyen szólva:

„Támaszt a családoknak, szabadságot a magyaroknak, békét Magyarországnak!”

Kelemen András,
volt külügyi államtitkár

J.D. Vance amerikai alelnök a magyar-amerikai barátság napja alkalmából rendezett nagygyûlésen az MTK Sportparkban – Fotó:
MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán