A tavalyi év utolsó hónapjában sem volt képes változtatni alárendelt pozícióján a Tisza Párt, a jobboldal viszont még szilárdabbá tette vezető helyét a belpolitikai versenyben – írja elemzésében az Alapjogokért Központ.
„A választásokhoz közeledve az emberek egyre jobban érzékelik, hogy annak eredményén a biztonságuk múlik, így egyre aktívabbá válik a nemzeti oldal megbízhatóságot előtérbe helyező tábora, míg Magyar Péter hosszú ideje képtelen bővíteni szimpatizánsainak körét. Ebből fakadóan a tavalyi év utolsó hónapjában sem volt képes változtatni alárendelt pozícióján a Tisza Párt, a jobboldal viszont még szilárdabbá tette vezető helyét a belpolitikai versenyben” – írja elemzésében az Alapjogokért Központ.
A központ szerint az eredményhez az is hozzájárulhat, hogy egyre szélesebb körben ismertté váltak a Tisza kiszivárgott, brüsszeli igényekhez igazodó adónövelő tervei, melyeket a közvélemény-kutatások tanúsága szerint a többség hitelesnek, következésképpen a saját anyagi helyzetére nézve veszélyesnek tart.
Míg Orbán Viktor Washingtontól Moszkván át Isztambulig kompetens, az ország érdekeit érvényesítő szereplőként jelenik meg, a Brüsszel kegyeit élvező jelöltet a választók többsége az európai globalista elittől függő, Kijevvel szövetségben álló politikusnak, ennek megfelelően rizikófaktornak tartja
– emeli ki az Alapjogokért Központ elemzése, amely arra is rámutat: ahogy az év végi DPK-gyűlések és a proaktív online jelenlét, úgy a december második felére eső EU-csúcs is a kormányfő diplomáciai sikerét hozta:
Magyarországnak sikerült kimaradnia a hitelfelvételnek álcázott ukrán hadikölcsönből, amely négyszázmilliárd forintos azonnali befizetést követelt volna meg hazánktól.
2025 decemberének belpolitikai napirendjét két nagy téma határozta meg: az Ukrajnában dúló háború lezárása, illetve a másik oldalon annak elnyújtása és kiszélesítése irányába mutató törekvések és események, valamint a Tisza Párt kiszivárgott adócsomagja. Utóbbit december elsején közölte teljes egészében az Index, miután Magyar Péter hevesen tagadta a létezését.
Az Alapjogokért Központ emlékeztet: a több mint hatszáz oldalas dokumentum összesen évente mintegy 1300 milliárd forintnyi megszorítással sújtaná az embereket. Tartalmazza a progresszív személyi jövedelemadóra vonatkozó terveket, melyek már az átlagbérre is hétszázalékos adóemelést irányoznak elő. A családok éppen bővülő adókedvezményeit leépítené, a gyedet elvenné, a vállalkozások terheit pedig számottevően növelné. A társadalombiztosítás magánkézbe kerülne, így a nyugdíjasok és az egészségügyi szolgáltatások igénybe vevői mögül kiállna az állam. Ezzel olyan piaci szereplők kezébe kerülnének a nyugdíjak, továbbá egyebek mellett a kórházi kezelések finanszírozása, amelyek egy válság idején könnyedén cserben hagynák a magyar embereket, tekintve, hogy elsődleges szempontjuk mindig a profitszerzés. A tervezett intézkedések jól illeszkednek azokhoz az elvárásokhoz, amelyeket Brüsszel évente megfogalmaz a Magyarországnak címzett országjelentésében, hangsúlyozza az elemzés.
Címlapkép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
