Mint ismeretes, Bogdan Święczkowski, a lengyel alkotmánybíróság elnöke, államcsíny elkövetésének gyanújával ügyészségi eljárást kezdeményezett Donald Tusk miniszterelnök és más vezető politikusok, bírák, valamint ügyészek ellen. A vád szerint a 2023 decemberében történt kormányváltás óta ezek a személyek bűnszervezetben tevékenykednek, melynek célja Lengyelország alkotmányos rendjének megváltoztatása, valamint az alkotmánybíróság és más alkotmányos szervek működésének megszüntetése.

Az ügy súlyára való tekintettel Święczkowski azt kérte, hogy az eljárást Michał Ostrowski főügyész-helyettes vezesse, aki már meg is hallgatta őt, és elindította az ügyészségi eljárást.

Az eljárás előzménye az a körülmény is, hogy Donald Tusk kormánya nem ismeri el az alkotmánybíróság jelenlegi összetételét, és annak átalakítását tervezi. A vádakra reagálva Tusk egy rövid videót tett közzé az X platformon, amelyen asztaliteniszezik, és komolytalanul elhárítja az államcsíny vádját.

Jarosław Kaczyński, a Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke szerint azonban az ügy „egyáltalán nem nevetséges”, és reméli, hogy eljön az idő, amikor az érintettek komolyan veszik a helyzetet.

A bűncselekmény, amellyel Donald Tuskot vádolják a lengyel Büntető Törvénykönyv (Kodeks karny) 127. cikkében található:

o 1. § Aki azzal a céllal, hogy megfossza a Lengyel Köztársaságot függetlenségétől, területének egy részét elszakítsa, vagy erőszakkal megváltoztassa alkotmányos rendjét, más személyekkel együttműködve olyan tevékenységet folytat, amely közvetlenül e cél megvalósítására irányul, legalább 10 évig terjedő vagy életfogytiglani szabadságvesztéssel büntetendő.

Mint ahogy a magyar Btk., úgy a lengyel Btk. is súlyosabban rendeli büntetni a többes elkövetést:

A bűnszervezetben való elkövetés esetén a lengyel Btk. a büntetési tétel alsó és felső határát is a másfélszeresére emeli.

A 65. cikk § 1. A 64. cikk (2) bekezdésében meghatározott elkövetőkre vonatkozó büntetési tételeket, büntetőintézkedéseket és a próbaidővel kapcsolatos intézkedéseket alkalmazni kell azokra az elkövetőkre is, akik bűncselekmények elkövetését állandó jövedelemforrásukká tették, szervezett csoportban vagy bűnszervezetben tevékenykednek, valamint a terrorcselekmények elkövetőire. Az alábbiakat rögzíti a 64. cikk (2): Ha az (1) bekezdés vagy a 64a. cikk szerinti feltételek alapján korábban már elítélt elkövető, aki összesen legalább egy év szabadságvesztést letöltött, és az utolsó büntetésének teljes vagy részleges letöltését követő 5 éven belül ismételten szándékos bűncselekményt követ a bíróság a törvényes alsó büntetési határ másfélszeresétől a felső határ másfélszereséig terjedő szabadságvesztést szab ki.

„Tegnap kihallgatott engem az ügyész, mint bejelentő felet” – nyilatkozta Święczkowski az RMF24 szerint. Święczkowski kijelentése egyértelműen arra utal, hogy az Alkotmánybíróság elnöke az eljárásban, mint feljelentő vesz részt, nem pedig különleges jogköréből fakadóan indít vizsgálatot. Ez azt jelenti, hogy a büntetőeljárás során állampolgári minőségében tett feljelentést, amely alapján az ügyészség vizsgálatot indított.

Bár egyes cikkek azt sugallhatják, hogy az eljárás megindítása az Alkotmánybíróság elnöki tisztségéhez kötődő különleges jogköréből fakad, a lengyel jogban erre vonatkozó jogszabályi rendelkezést nem találtam.

Ehelyett az ügyészségi eljárás megindításának jogalapja a lengyel büntetőeljárási törvénykönyvben (Kodeks postępowania karnego) található, amely lehetőséget biztosít bármely állampolgár számára, hogy bűncselekmény gyanúja esetén feljelentést tegyen.

A lengyel büntetőjogi kódex 304. cikk 1. §-e szerint mindenki, aki tudomást szerez egy hivatalból üldözendő bűncselekmény elkövetéséről, társadalmi kötelessége, hogy erről értesítse az ügyészt vagy a rendőrséget.

Andrzej Duda, Lengyelország államfője a bejelentésről a következőképpen fogalmazott: „Nem láttam ezt a bejelentést, amelyet BogdanSwieczkowski elnök úr nyújtott be. Másrészt kérem, ne feledjék, hogy elnök úr egy nagyon tapasztalt ügyész, és úgy gondolom, hogy ami a bűncselekmény elemeit illeti, itt nem okozott neki gondot egy ilyen bejelentés megfogalmazása.” Andrzej Duda kijelentette továbbá,

hogy ha az idei elnökválasztás eredményét érvénytelenítenék, szükség lesz utcai tüntetésekre a választási eredmények megvédése érdekében.

A lengyel elnök Romániával vont párhuzamot, amelynek legfelsőbb bírósága megsemmisítette az elnökválasztás első fordulóját, amelyet váratlanul a szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu nyert meg. A román alkotmánybírák elrendelték a választások megismétlését az ország védelmi tanácsának állításai miatt, melyszerint Oroszország beavatkozott a kampányba.

Duda szerint az Európai Bizottság beavatkozott Románia és Lengyelország belügyeibe, és retorikusan feltette a kérdést, hogy napjaink demokráciáiban csak azok nyerhetnek-e választásokat, akiket Brüsszel jóváhagy.

Duda állítása szerinti beavatkozás sérti az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdését, ami kimondja, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is.

Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad.

Forrás: alaptorvenyblog.hu

Címlapkép: Facebook / Donald Tusk

https://civilek.info/2025/02/06/eljaras-indult-a-lengyel-kormanyfo-ellen/