A jelenlegi tendenciát követve Európa már egy héten belül felélheti a tavaly betárolt földgáztartalékot, március végére pedig az összes fennmaradó tartalék is elfogyhat. Az uniós országok komoly problémákkal nézhetnek szembe, amiért alacsony készletekkel várták a telet.

Az EurAsia Daily a Gas Infrastructure Europe (GIE) adatai alapján azt írja, február 4-én az uniós országok földgáztárolóiban 41,8 milliárd köbméter gáz maradt. A napi több mint 730 millió köbméteres kitárolási ütem mellett a földalatti gáztárolók már február közepére kifogynak a tavaly betárolt mennyiségekből. A hírportál arra hívja fel a figyelmet,

ha a következő héten a tartalékok 36 milliárd köbméter alá csökkennek, akkor március végére gyakorlatilag teljesen elfogyhatnak.

Európának tehát súlyos gondokkal kell szembenéznie – különösen annak fényében, hogy az EU a magyar vétót jogellenes módon megkerülve végül döntött az orosz energia importtilalmáról –, mivel a tavaly felhalmozott tartalékok 14 milliárd köbméterrel maradtak el az egy évvel korábbitól.

Ráadásul épp akkor kell a tartalékok hiányával szembenéznie Európának, amikor szélcsendes az időjárás, valamint hosszú évek óta nem tapasztalt hideg és télies időjárás köszöntött be a kontinensen.

A brüsszeli embargóval kapcsolatban tette közzé a Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményeit, a nagy mintás és reprezentatív kutatás keretében vizsgálták meg többek között az európai polgárok attitűdjeit az orosz energiatilalommal, valamint annak az európai polgárok rezsiköltségeire gyakorolt hatását. Kiderült,

az európai polgárok ötöde nem tudja megfelelően kifűteni az otthonát, és több mint egynegyedüknek már gondot okozott a közüzemi számlák kifizetése.

Éppen ezért összefüggést mutat a rezsiköltségek alakulása a brüsszeli embargóhoz való viszonyulásban is, a Századvég szerint

az európaiak nem támogatják Brüsszel orosz energiatilalmát.

Ezen belül – mutat rá a Századvég – a magyar emberek kétharmada (62 százalék) nem támogatja a brüsszeli embargót. Az EurAsia Daily példákat is felhoz azokra az országokra, ahol komoly nehézséget okozhat a tartalékok hiánya:

a németországi tárolók töltöttsége immár 29 százalékra, míg Franciaországban 28 százalékra, Hollandiában pedig 22 százalékra csökkent.

Korábban, január végén a németországi gáztározók töltöttsége még 41 százalékos szinten állt, a mostani 29 százalékos szint tehát 12 százalékos csökkenést jelent alig két hét alatt. A szűkös európai kapacitásokkal kapcsolatban a balti országok kálváriáját, köztük Észtországét is, ahol egy időre a legfontosabb olajtüzelésű erőműveket is le kellett állítani épp akkor, amikor beköszöntött a legnagyobb hideg. Annak, hogy a gáztartalékok most ilyen alacsony szinten állnak, számos rövid távú oka is van:

• a gáztartalékokat főleg magáncégek halmozták fel,
• az európai országok jelentős része átállt a cseppfolyósított földgáz beszerzésére, amelyet azonban a lakosság szinte azon nyomban fel is használt.

Azzal, hogy a magánszektor vállalta magára a tartalékok felhalmozását együtt járt az is, hogy a magánkézben lévő energiacégek nem voltak érdekeltek nagy volumenű tárolásban, mivel – ahogy ezt az EurAsia Daily kifejtette – a nyári és téli árak közötti különbségen realizálnak profitot, és – ahogy számítottak rá – a szezon egészét tekintve ez a különbség nem a téli árak javára alakult. Ezt alátámasztandó, a portál megjegyzi: miközben január vége és február eleje között egy 500 dollár feletti áremelkedés volt tapasztalható, addig mostanra ez az ár a holland TTF gáztőzsdén visszatért az ezer köbméterenkénti 420 dollárra.

Mindezek ellenére ugyan valószínű, hogy Európa komolyabb fennakadások nélkül vészeli át az idei fűtési szezont – ez magyarázható az LNG-import növekedésével, amelynek hátulütőire korábban már utaltunk, valamint Norvégiából is stabilan magas maradhat az export –,

az év második felében ismét napirendre fog kerülni a készletfeltöltés kérdése, ráadásul a földgáz nemcsak a lakossági fogyasztók fűtéséhez szükséges, ugyanis többek között az iparnak, az áramellátásnak és a vállalkozásoknak is szükségük van rá.

Emiatt pedig a jelenlegi tendenciák mellett jóval nagyobb mennyiséget kell majd betárolni, mint az előző években, eközben a piaci helyzet lényegében nem változott – írja az EurAsia Daily. A szállítási és tárolási költségeit az energiacégeknek kell majd fedeznie, a holland TTF-en a nyári gázszállítás költségeit jellemzően 384 dolláron jegyzik, miközben a portál szerint miközben a következő télre szóló ár alacsonyabb, 380 dollár körül mozog.

Az orosz-ukrán háború 2022-es kitörését követően a német kormány több milliárdos állami hiteleket nyújtott a SEFE-nek és az Unipernek annak érdekében, hogy a piaci áringadozástól függetlenül feltölthessék a gáztartalékokat. 2025-ben azonban ezzel a gyakorlattal felhagytak azért, hogy letörjék az árfelhajtó-hatást. Ugyanezen okból

eltörölték a magas tárolási töltöttségről szóló kötelezettségi szinteket is.

A gyakorlat azonban azt mutatta: a piac – akárcsak korábban – elsősorban a profitra figyel, nem pedig az országok energiabiztonságára – szögezte le az EurAsia Daily hírportál. Éppen ezért egyedülálló és a lakosság, az ipar és a vállalkozások számára kulcsfontosságú tényező a magyar rezsicsökkentés fenntartása és megvédése, mivel az energiavállalatokban szerzett nemzeti tulajdonosi többségnek és a kiszámítható, olcsó orosz energiahordozóknak köszönhetően az állam ármegállapító pozícióba került,

a szigorú hatósági árszabályozással pedig biztosítható az, hogy – szemben a többi uniós országgal – Magyarországon nyomott áron kerül értékesítésre a földgáz a fogyasztók és az ipar számára.

Híradó.hu

Fotó: energiainfo.hu