Sajtóinformációk szerint egyre nagyobb feszültséget okozhat a kormányon belül Ruff Bálint befolyásának növekedése. A Miniszterelnökséget vezető miniszter személyzeti döntésekben játszott szerepe, a kormányzati apparátus feletti kontrollja és a tárcájából egymás után kiszivárgó információk is kellemetlen helyzetbe hozhatják Magyar Péter miniszterelnököt.
Egyre több kérdés merül fel a Tisza-kormányon belüli erőviszonyokkal, valamint Ruff Bálint tényleges hatalmával kapcsolatban. Lapunk több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy Magyar Pétert mindinkább zavarhatja a Miniszterelnökséget vezető miniszter önálló politikai súlyának növekedése, illetve az a befolyás, amelyet Ruff a kormányzati személyi döntések és az államigazgatási apparátus működése felett gyakorolhat.
A miniszterelnök számára különösen kellemetlen lehet, hogy miközben a kormányzati kommunikációban továbbra is ő igyekszik a döntések első számú gazdájaként megjelenni, a háttérben egyre több olyan történet lát napvilágot, amely Ruff Bálint meghatározó szerepére irányítja a figyelmet. A Miniszterelnökség körüli sorozatos kiszivárogtatások ráadásul nemcsak a tárca működéséről, hanem a kormányon belüli személyi és hatalmi viszonyokról is képet adhatnak.
Három erőközpont rajzolódik ki a Tisza-kormányban
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó, a kormányzattal együtt dolgozó több magas rangú informátor szerint három, egymástól jól elkülöníthető érdekcsoport alakult ki.
Az első csoportot a Magyar Péterhez személyesen lojális politikusok alkotják, a második Ruff Bálint köré szerveződhetett, míg a harmadik erőközpontot a multinacionális vállalati világból érkezett vezetők jelenthetik.
Ez a felállás azért különösen érdekes, mert a kormányzati döntések hátterében így nem feltétlenül egyetlen, a miniszterelnök által irányított politikai központ működik.
Ruff Bálint szerepe ebben a rendszerben különösen jelentős lehet. A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem egyszerűen egy tárca irányítójaként jelenik meg, hanem olyan politikusként, aki a kormányzati apparátus személyi összetételére, a minisztériumok működésére és a korábbi államigazgatási vezetők sorsára is érdemi befolyást gyakorolhat.
Több sajtóforrás szerint egy úgynevezett Ruff-lista alapján szűrhetik ki a korábbi kormányzat vezető tisztségviselőit az államigazgatásból.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó források szerint több érintett hiába próbált más államigazgatási szervnél elhelyezkedni, jelentkezésük rendre elutasításba ütközött. Többen informális úton arról értesültek, hogy a nevük nem ment át a szűrőn. Egy tiszás miniszter is megerősítette a lapnak, hogy tud ilyen névsor létezéséről. A Miniszterelnökség ugyanakkor határozottan tagadta, hogy bármiféle ilyen lista létezne.
A történet október 27-én újabb fordulatot vett. Lapinformációk szerint valamennyi minisztériumban lehet olyan személy, aki Ruff Bálint számára gyűjt adatokat az előző tizenhat év kormányzati működéséről. Az egyes tárcáknál készülő összesítésekben nemcsak korábbi vezetők, hanem gazdasági társaságok nevei is szerepelhetnek. Ez már jóval túlmutathat egy egyszerű személyzeti átvilágításon:
egy olyan információs hálózat képe rajzolódik ki, amely a kormányzati működés több területére is kiterjedhet.
A Telex későbbi beszámolója szintén arról írt, hogy Ruff meghatározó szerepet játszhatott a magas rangú tisztségviselők kiválasztásában, és több esetben visszadobhatta a miniszterek által javasolt jelölteket. A Miniszterelnökség a jogszabályi keretekre hivatkozva ugyanakkor azt közölte, hogy az államtitkárok és helyettes államtitkárok esetében Ruffnak nincs kifogásolási joga.
A kiszivárogtatások is egyre nagyobb problémát jelentenek
A belső hatalmi konfliktusok mellett a Miniszterelnökséget érintő sorozatos kiszivárogtatások is komoly fejfájást okozhatnak a kormányzati vezetőknek. Az elmúlt hetekben több olyan információ került nyilvánosságra, amely a tárca belső működéséről, a személyi döntésekről és a kormányüléseken elhangzottakról árult el részleteket.
A múlt hónap elején Ruff Bálint minisztériumából kiszivárgott egy belső levél, amely a tárcánál uralkodó állapotokról és a működési problémákról adott képet.
Néhány nappal később, október 12-én már a kormányülésen is téma lehetett a folyamatos szivárogtatás. A Magyar Nemzet akkori értesülései szerint az erdőbényei kihelyezett kormányülés napirendjéről kiszivárgott információk miatt a következő kormányülésen Ruff Bálint is kifakadt. A miniszter a beszámolók szerint azt nehezményezte, hogy a folyamatos információszivárgás mellett nem lehet megfelelően kormányozni. Az ügy különösen kellemetlen volt, mivel a kiszivárgott értesülések között egy esetleges IMF-hitel lehetősége is szerepelt.
Mindez különös helyzetet teremt: miközben Ruff Bálint egyre nagyobb befolyást szerezhet a kormányzati apparátusban, éppen az általa irányított minisztérium belső működéséről és a kormányzati döntéshozatalról kerülnek rendszeresen információk a nyilvánosság elé. Mostani lapértesülések szerint ez a helyzet már Magyar Péter számára is egyre kellemetlenebb. A lapinformátorok úgy látják, a miniszterelnököt nemcsak a kiszivárogtatások zavarhatják, hanem az is, hogy Ruff Bálint politikai súlya és önálló mozgástere egyre nagyobbá válhat a kabineten belül.
Ki irányítja valójában a kormányt?
A kérdés tehát egyre inkább az, hogy meddig maradhat fenn a jelenlegi hatalmi egyensúly a Tisza-kormányban. Magyar Péter politikai sikere ugyanis jelentős részben arra épült, hogy személye körül egyetlen, központosított politikai vezetés képe alakult ki. Ehhez képest a három erőközpont létezése, valamint Ruff Bálint növekvő befolyása egészen más működési modellt jelezhet. A Miniszterelnökséget vezető miniszter körüli személyzeti döntések, a minisztériumokon átívelő információgyűjtés és a sorozatos belső kiszivárogtatások egyaránt hozzájárulhatnak a kabineten belüli bizalmatlanság erősödéséhez.
Lapinformációk szerint Magyar Péter számára mindinkább problémát jelenthet, hogy miközben a kormány politikai felelőssége végső soron az övé, a döntéshozatal egyes fontos területein Ruff Bálint önálló hatalmi tényezővé válhatott.
Címlapkép: Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter és Magyar Péter miniszterelnök – Fotó: Polyák Attila / Magyar Nemzet