Újra a közmédiát támadta a Tisza Párt. Az Alkotmánybíróság világosan kimondta, a Kossuth Rádió Facebook-oldalának működése nem sérti a hatályos jogszabályokat. Az állásfoglalás világosan mutatja, hogy nem szakmai, hanem politikai érdek vezérelte a pártot, amelynek célja a közmédia működésének akadályozása volt.

Az Alkotmánybíróság 2026. március 13-i döntésével világosan kimondta: a Kúria korábbi, a közmédiát támadó végzése megalapozatlan és indokolatlan volt, így a Tisza Párt újabb politikai támadása ismét elbukott.

A párt ismét bizonyította, hogy a közmédiát kizárólag kritizálni, munkatársait fenyegetni tudja, miközben képviselői rendszeresen elutasítják a közmédia médiaszereplésre szóló meghívásait. A médiatörvény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása tovább erősíti azt a képet, hogy beadványuk nem szakmai, hanem politikai indíttatású volt.

A döntés fényében különösen figyelemre méltó az is, hogy egyes sajtóorgánumok már a jogorvoslati eljárás lezárulta előtt tényként állították be a Kossuth Rádió elmarasztalását, és a közmédiát törvénysértéssel, illetve politikai kampánytevékenységgel vádolták.

A közmédia elvárja, hogy azok a médiumok, amelyek ezt az állítást tényként közölték, a határozatra tekintettel haladéktalanul tegyenek közzé helyreigazítást. A közmédia működése továbbra is a hatályos jogszabályok és az alkotmányos alapelvek tiszteletben tartásával történik.

A Tisza Párt politikai támadása elbukott

Mint ismert, az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. ellen a Tisza Párt február 23-án terjesztett elő kifogást azért, mert a Tisza szerint a két említett szervezet megsértette a választási eljárásról szóló törvény esélyegyenlőségről és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásról szóló alapelveit azáltal, hogy a hozzájuk tartozó Kossuth rádió Facebook-oldalán február 21-től a jelölőszervezetek közül túlnyomórészt a Fidesz–KDNP esetében számoltak be eseményekről vagy megszólalásokról.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a kifogást elutasította, arra hivatkozva, hogy egyetlen napnak a kifogásban szereplő beidézett tartalmai önmagukban nem alkalmasak az esélyegyenlőség követelménye megtartásának elbírálására. Egyúttal megállapította, hogy

a kérelmező nem nevezett meg olyan konkrét tartalmat, amelynek közzététele indokolt lett volna.

A Kúria viszont másképp látta, és arra a megállapításra jutott, hogy az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megsértette a választási eljárásról szóló törvény esélyegyenlőségre vonatkozó alapelvét, és eltiltotta őket a további jogsértéstől.

Az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. ezután alkotmányjogi panaszukban a sajtószabadsághoz, a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog sérelmét állították, és az Alkotmánybírósághoz fordultak.

Az Alkotmánybíróság 2026. március 13-i döntésével világosan kimondta: a Kúria korábbi, a közmédiát támadó végzése megalapozatlan és indokolatlan volt.

A párt ismét bizonyította, hogy a közmédiát kizárólag kritizálni, munkatársait fenyegetni tudja, miközben képviselői rendszeresen elutasítják a közmédia médiaszereplésre szóló meghívásait

– mutatott rá a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., megjegyezve: a médiatörvény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása tovább erősíti azt a képet, hogy beadványuk nem szakmai, hanem politikai indíttatású volt.

MTI / Magyar Nemzet

Címlapkép: Magyar Péter – Fotó: Facebook / Tisza Párt