Mutatjuk a Tisza-kormány nyerteseit és veszteseit.
Péntek késő éjszaka hivatalosan is benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi büdzséről szóló törvényjavaslatot a Pénzügyminisztérium. A 2027-es költségvetés jelentős átrendezéseket tartalmaz, miközben megvágja az Orbán-kormány jóléti intézkedéseit. Több pénz jut jövőre családi pótlékra, egészségügyre, bérekre, viszont kevesebb lakástámogatásra és beruházásokra.
Megjelent a parlament honlapján péntek késő éjszaka a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslat, miután Magyar Péter miniszterelnök a plenáris ülésén már hetekkel korábban felvázolta a kormány prioritásait.
A kormányfő „az igazságosság és a fejlődés költségvetésének” nevezte a büdzsét, ami szakítani kíván az előző kormány gyakorlatával. Ennek nulladik lépése volt, hogy nem tavasszal, hanem ősszel nyújtja be az országgyűlésnek.
„2026-ban egy romokban heverő országot örökölt meg az új kormány. Gazdaságilag, társadalmilag és morálisan is mélypontra került Magyarország. 2027 az ország újjáépítésének első teljes éve” – ezzel kezdődik a költségvetés indoklása. A költségvetés két alapelvre épül, amelyek minden fejezetén végigvonulnak.
Az egyik alapelv az igazságosság: a közös terhekből mindenki teherbíró képességének arányában vegye ki a részét, a közös forrásokból pedig elsőként azok részesüljenek, akiket az elmúlt években méltatlanul elhanyagoltak. A másik alapelv a fejlődés: újraindul a gazdasági növekedés, és helyreáll a közpénzügyek egyensúlya.
„A két elv nem egymás rovására, hanem egymást erősítve valósul meg. A fejlődés növeli azt, ami elosztható, az igazságosság pedig mindenkinek esélyt ad arra, hogy részesüljön a fejlődés eredményeiből” – írják, hozzátéve, a fejlődés újraindítására szerintük azért van szükség, mert a kormány rendkívül nehéz gazdasági és költségvetési helyzetet örökölt.
A kormány a következő makroszámok alapján tervezte meg a költségvetést:
- 2,4 százalékkal bővülhet a GDP,
- 3 százalékos éves átlagos infláció mellett,
- a költségvetési hiány az idei 7,5 százalék után eredményszemléletben 4,9 százalékra, pénzforgalmis szemléletben 5,2 százalékra olvadhat.
Ami a költségvetés két oldalát illeti: míg a bevételi előirányzata 42 484 milliárd forintot, addig a kiadási előirányzata 47 587 milliárd forintot tartalmaz. A kabinet várakozásai szerint jövőre a bruttó hazai termék, azaz a GDP 97 716 milliárd forintra emelkedik, ezzel párhuzamosan az államadósság jövő év végén a GDP 77,2 százalékára csökkenhet a 2026 végére tervezett 77,5százalékról.
Ennyit szán egészségügyre és oktatásra a kormány
Minden évben a legnagyobb figyelem az egészségügyre és az oktatásra szánt költségvetési forrásokat övezi. Nem ok nélkül, a Tisza Párt a választási kampány magasra tette a lécet, amikor megígérte, hogy minden évben 500 milliárd forinttal növeli az egészségügyre szánt forrásokat. Ebből oldaná meg a kórházi várólisták csökkentését és a szakdolgozók régóta várt bérrendezését. A 2026-os költségvetésben még az Orbán-kormány 3919 milliárd forintot szánt egészségügyre, az összehasonlítást ugyanakkor nehezíti, hogy a kormányváltás után létrejött az önálló Egészségügyi Minisztérium, amelynek fejezetére 1908 milliárdot kapott a jövő évi büdzsében Hegedűs Zsolt miniszter. Az Egészségbiztosítási Alap jobb összehasonlítási nyújt:
míg a 2026-os büdzsében Orbánék 4945 milliárd forintot terveztek, ezzel szemben a 2027-es költségvetési törvényjavaslatban az új kormány már 5686 milliárd forintot.
Az egyik legnagyobb tétel a fekvőbeteg-szakellátás, erre 762 milliárdát szánt az előző kabinet, most az új kormány erre 836 milliárdot tervez elkölteni. Csecsemőgondozási díjra és táppénzre azonban alig szán többet:
míg a 2026-os költségvetésben 181-281 milliárd forint irányzott előtt a két tételre,
addig a 2027-esben 189-286 milliárd forintot.
Az oktatás esetében a 2026-os költségvetésben az Orbán-kormány 4030 milliárdot irányzott elő, azonban itt is változtak a fejezeti kiosztások, a korábbi Belügyminisztériumtól az oktatásügy átkerült az Oktatás-és Gyermekügyi Minisztériumba. Az idei büdzsé módosítása nyomán erre a fejezetre 2966 milliárdot szánt Kármán András-vezette tárca, ez nőtt most 3224 milliárd forintra.
Ez maradt az Orbán-kormány szent teheneiből
Az idei költségvetés egyik nagy kérdése, hogyan változnak a családtámogatások. Az előző kabinet számára szimbolikus jelentőségű volt a családtámogatások évente történő növelése, idén csak ez az egy területre szánt állami források 765 milliárd forinttal emelkedtek. Többek között erre hivatkozva kezdte el felépíteni a kétgyermekes anyák szja-mentességét, aminek első lépcsőjeként a 40 alattiak édesanyáknak nem kellett január elseje óta fizetniük a szja-t.
A következő ütem 2027. január elsejével lépne életbe, onnantól már a 40 és 50 év közötti anyák is belépnek ebbe a körbe, itt azonban bejelentette Magyar Péter, hogy erre nincs fedezet.
Pedig korábban a Tisza a kampányban pedig azt ígérte, hogy ezen nem változtat. Helyette a családi pótlék megemelésére tett javaslatot, erre most a jövő évi büdzsében 655 milliárdot szán a kormány, ez az idei büzdésben még 325 milliárd forinttal szerepelt.
A kormány ezen felül nagyobb volumenű béremeléseket jelentett be a közszférában:
- az egészségügyi szakdolgozóknak jövőre 15 százalékkal,
- pedagógusoknak 5,5 százalékkal,
- szociális dolgozóknak 15 százalékkal,
- rendvédelemben 15 százalékkal,
- kulturális dolgozóknak 10,7 százalékkal,
- igazságszolgáltatásban 15 százalékkal nőnek a keresetek.
Az már más kérdés, hogy valamennyi ágazat elégedetlenségének adott hangot, miután nem a kampányban beígért béremelés szerepel a jövő évi büdzsében.
A jóléti kiadások átrendezésére utal, hogy babaváró támogatásra és munkáshitelre is kevesebbet akar fordítani jövőre a kormány. A babaváróra fordított állami támogatások 274 milliárdról 212 milliárdra olvad, a munkáshitel pedig megfeleződik az idei 32 milliárdról 14 milliárdra. Lakástámogatásokat is megvágta a kormány, az idei 414 milliárd helyett jövőre már csak 310 milliárdot szán erre a kabinet.
Nem folytatja a 14. havi nyugdíj felépítését a kormány, ismét nő a rezsicsökkentés
Szintén felmenő rendszerben kezdte el bevezetni idén a 14. havi nyugdíjat az Orbán-kormány, az év elején az első heti összeget kapta készhez 2,5 millió nyugdíjas, a következő heti összeggel ezután következne. A nyugdíjszerű ellátásokra nem szánt kevesebbet a javaslatot kidolgozó szaktárca, ezt amúgy sem tehetné, hiszen a törvény kötelezi. Ennek megfelelően 3 százalékos, inflációval megegyező emelést kapnak 2027 januárban a nyugdíjasok.
Csak öregségi nyugdíjakra 2027-ben 5695 milliárdot tervez kifizetni a Magyar Államkincstár jövőre, ez idén még 5281 milliárd forint volt.
Ebben már ráadásul benne van a Tisza választási ígéretének teljesítése is, Kármán András már korábban bejelentette , hogy a jelenlegi 28 500 forintról 120 ezer forintra emeli a nyugdíjminimumot, emellett sávosan növeli az alacsony összegű nyugdíjakat. A pénzügyminiszter szerint a nyugdíjemelés összesen 700 ezer ember mindennapjain könnyíthet, ami a költségvetésnek összességében 123 milliárd forint kiadást jelent.
Szintén választási ígérete volt a Tisza Pártnak a 200 ezer forintos nyugdíjas SZÉP-kártya, azóta erről is kiderült, nem úgy valósul meg, ahogy sokan hitték. Jövőre ugyanis az első negyedet kapják meg a nyugdíjasok, erre 90 milliárdot terveztek be a költségvetésben.
Ami a rezsicsökkentést illeti, 2026-ban még 792,5 milliárd forint kiadással tervezett az előző kabinet, ez mostanra 1165 milliárdra ugrott, összefüggésben az elszálló energiaárakkal. Azaz továbbra is biztosítja a kormány, annak ellenére, hogy Magyar Péter a kampányban még azt mondta, hogy a „rezsicsökkentés humbug”. Ráadásul bizonyos információk szerint Tótth András energetikai államtitkár lemondásában szerepet játszott a rezsicsökkentés átalakítása is, az államtitkár szociális alapúvá tette volna.
Kevesebb beruházás lesz jövőre
Annak ellenére, hogy a kormány idén többször is bejelentette, hogy hazahozta az uniós forrásokat, a költségvetésben ennek nem sok nyoma van. Az idei büdzsében még hazai forrásból 2847 milliárd, míg uniósból 3550 milliárd forint értékű felhalmozási kiadással számolt az előző kabinet, azaz beruházásként és felújításként együttesen 6397 milliárd forinttal. Ezzel szemben a jövő évi költségvetésben 1615 milliárd forint uniós felhalmozási kiadás szerepel, igaz, kiemeli a tervezet, hogy 10 milliárd euró összegű RRF-forrás költségvetési hatása – a program lezárásának ütemezéséhez igazodóan – döntően 2026-ban jelentkezik.
Azt viszont a Pénzügyminisztérium is elismeri, hogy hazai forrásokat az uniós források váltják fel: a hazai finanszírozású központi beruházások mintegy 442 milliárd forinttal csökkennek.
Közel 1000 milliárd forint adóemelést tartalmaz a költségvetés
Habár az új kormány sok területen szakítani kíván az elődje politikájával, a költségvetés bevételi oldalán ez nem tükröződik. A büdzsé továbbra is az áfafizetésekre támaszkodik, míg 2026-ban 8793 milliárd forinttal tervezték meg a költségvetést, a 2027-est 9159 milliárd forint.
Szintén meghatározzák a költségvetés bevételi oldalát a személyijövedelemadó-befizetések, itt a 2026-os előirányzatban 4837 milliárd forintot várt az Orbán-kabinet, Magyar Péter kormánya 5042 milliárd forintot.
A költségvetés összesen 929 milliárd forint adóemelést is tartalmaz.
Ebből legnagyobb tétel a társasági adókulcs megemelése 9 százalékról 15 százalékra az 500 milliót meghaladó árbevételű cégek számára. Új elemként pedig megjelenik a vagyonadó is a költségvetésben, amiből 200 milliárdot vár jövőre a kormány. Ezen felül 54 milliárd pluszbefizetés realizálódhat a kiskereskedelmi adó kulcsának emeléséből, illetve a tranzakciós illetékből 40 milliárd forint.
Egyértelműen megszorításként értelmezhető, hogy a szja-mentesség felső korlátjának bevezetésével 45 milliárdot spórolna meg jövőre a kormány,
illetve a dohánytermékek jövedéki adójának emeléséből 90 milliárd plusz bevételre számít. Pozitívumként emelhető ki ugyanakkor, hogy az szja-t csökkenti a jelenlegi 15 százalékról 9 százalékra a 680 ezer forint bruttó átlagkereset alatt, összességében ezzel 250 milliárd forint hagy ott a lakosságnál. Igaz, ez csak a munkavállalók kis részét érinti, a kampányban még egységesen 9 százalékos szja-kulcsot ígért Magyar Péter. Fájóan hiányzik viszont a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése, ez ugyanis nem szerepel a jövő évi büdzsében, pedig ezt is a kormányfő „azonnal” ígérte.
Benyújtotta a pénzügyminisztérium a parlamentnek a költségvetést – Fotó: Facebook/Kármán András