Elrendelte egy hónapra Matolcsy György letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság pénteken – közölte a bíróság döntése után Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője. A volt jegybankelnököt jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják.
„A bíróságban a cselekmény elkövetésének megalapozott gyanújával kapcsolatban nem merült fel kétely”
– mondta az ülés után a bíróság szóvivője.
A bíró mindhárom törvényi letartóztatási okra hivatkozott, a szökés és elrejtőzés veszélyére, a bizonyítás befolyásolásának veszélyére és a bűnismétlés veszélyére is.
A bizonyítás veszélyeztetésénél a bíró a szóvivő szerint kiemelte, hogy a nyomozás már régóta folyik, és a gyanúsítottak erről a sajtóból, a közösségi médiából tudhattak, a gyanúsítás azonban csak ezen a héten történt meg.
„Valójában ők most szembesültek első alkalommal azzal, hogy a felelősségre vonás ténylegesen megtörténhet” – mondta a szóvivő. A gyanúsítottak most ismerték meg a nyomozati iratokat, és ezekből azt is, merre folytatódhat a nyomozás.
„Ahogy azt a bíróság is látja a rendelkezésre álló adatok alapján, a nyomozás iránya várhatóan bővülni fog, és bővülni fog a gyanúsítások köre is”
– mondta. Szabadlábon ezért a gyanúsítottaknak továbbra is lehetőségük lenne a bizonyítás befolyásolására.
A szökés és elrejtőzés veszélyénél a bíróság a vagyonra hivatkozott.
„Még lehetnek olyan vagyonelemek akár külföldön is, amelyek eddig nem kerültek a hatóság látókörébe”
– mondta a szóvivő. Szerinte ezek segíthetnek a gyanúsítottaknak abban, hogy elrejtőzzenek, és elérhetetlenné váljanak az eljárás során. A bíró arra is hivatkozott, hogy az ügyben érintett két, külföldön tartózkodó személynek szintén komoly vagyoni lehetőségei vannak arra, hogy a gyanúsítottak elérhetetlenné válását segítsék.
A bíróság mindezek alapján az eljárás jelenlegi szakaszában nem látott lehetőséget arra, hogy mellőzze a kényszerintézkedést, vagy enyhébbet, például bűnügyi felügyeletet alkalmazzon.
A döntés nem jogerős, a szóvivő szerint mindhárom gyanúsított fellebbezett.
Az ügyészség indítványozta a két külföldön tartózkodó érintett ellen az európai és a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátását, erről a döntés még folyamatban van.
A szóvivő szerint egyik gyanúsított sem tett részletes vallomást az ülésen, főként észrevételeket tettek. Hogy pontosan mit mondtak, az a szóvivő szerint nem nyilvános, mert zárt ülésről van szó.
„Azt el tudom mondani, hogy nem ismerte el a felelősségét a terhére rótt bűncselekmények elkövetésével kapcsolatban”
– mondta Matolcsy Györgyről. Arra a kérdésre, hogy a másik két gyanúsított elismerte-e a bűncselekmény elkövetését, azt felelte, egyikük sem.
Matolcsy Ádám szerepéről a szóvivő nem nyilatkozott, az ezzel kapcsolatos kérdésekkel az ügyészséghez irányította az újságírókat.
Arra a kérdésre, hogy a későbbiekben szóba jöhet-e enyhébb kényszerintézkedés, például házi őrizet, a szóvivő azt mondta, a mostani döntés egy hónapra szól. Ennek leteltével a bíróság felülvizsgálja, hogyan áll a nyomozás, és ennek függvényében dönt.
Közel két és fél órán keresztül hallgatták meg Matolcsy Györgyöt
Korábban a bíróság szóvivője elmondta, hogy a volt jegybankelnök két és fél órán át beszélt a bíróság előtt a gyanúsítotti meghallgatásán. A bíróság szóvivője azt kis elmagyarázta, hogy egy tízperces szünet után a bíró a második, majd a harmadik gyanúsítottat hallgatta meg, egymástól elkülönítve.
A bíró mindhármuk ügyében egyszerre hozott döntést, amelyet egy rövid szünet után hirdettek ki és indokoltak meg. A szóvivő elmondta, hogy a nyomozási bíró ma az európai és a nemzetközi elfogatóparancs kiadásáról is dönt a két körözött – Matolcsy Ádám, a volt jegybankelnök fia, és Stofa György – ügyében.
Őrizetbe került Matolcsy György, letartóztatását kezdeményezte az ügyészség
Két nap a fogdán
Matolcsy Györgyöt szerdán vették őrizetbe. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás és más bűncselekmények miatt gyanúsítja. Az ügyészség szerint 2025. február 28-án, Matolcsy utolsó előtti jegybankelnöki munkanapján az alapítványi vagyont kezelő Optima Befektetési Zrt. és a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által képviselt Közép-Európai III. Magántőkealap színlelt értékpapír-kölcsönszerződést kötött. A KNYF szerint a cél az volt, hogy a jegybanki PADME Alapítvány vagyona feletti rendelkezés olyan körhöz kerüljön, amelyre Matolcsy a mandátuma lejárta után is befolyással bír, „hogy a vagyonnal ő és fia haszonszerzés végett saját céljaiknak megfelelő befektetéseket eszközölhessenek”. Az ügyészség szerint a kár jelentősen meghaladja az 500 millió forintot.
Matolcsy a kihallgatásán megtagadta a vallomástételt. Védője, Bátki Pál pénteken az ülés előtt azt mondta, a gyanúsítás nem a sajtóban MNB-ügyként ismert vagyonvesztésről szól.
Index, MTI
Címlapkép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke mond beszédet az MNB Tízéves a forintosítás címû konferencián, az MNB Lámfalussy Konferencia Központjában 2025. január 30-án – Fotó: MTI/Soós Lajos