„Volt olyan ausztráliai látogató, aki egy olyan dobostortára vágyott, amilyet a nagymamája készített. Amikor elvittem egy cukrászdába, meghatódva mondta, hogy több ezer kilométert utazott ezért a dobostortáért.”

A Bánságból elvándorolt családok leszármazottai számára szervez személyre szabott családtörténeti túrákat egy temesvári turisztikai vállalkozás, amelyről a román közszolgálati rádió regionális stúdiója készített riportot.

„A családtörténeti túráknak nagyon jól behatárolt célközönsége van. Olyan külföldi turistákról van szó, akik azért jönnek, hogy felkutassák azoknak a különböző etnikumú nagyszülőknek, dédszülőknek a gyökereit, akik adott esetben akár több mint száz éve innen vándoroltak el”

– mondta el Alexandra Irimia idegenvezető a rádiónak.

Elmondása szerint a látogatást előkészítendő

az érintettektől kapott információtöredékek, fényképek alapján, az egyházi anyakönyvek segítségével felkutatják az illető családfáját, megpróbálják beazonosítani felmenői házát, földjét, sírhelyét. Minden családtörténeti túra egyedi és a felmenők síremlékének, egykori lakhelyének meglátogatásán keresztül élettörténetük felidézését, életkörülményeik megismerését célozza.

„Volt olyan ausztráliai látogató, aki egy olyan dobostortára vágyott, amilyet a nagymamája készített. Amikor elvittem egy cukrászdába, meghatódva mondta, hogy több ezer kilométert utazott ezért a dobostortáért. Egy másik család elvitt magával Amerikába egy Zsombolyán készült régi téglát, amelyet azóta a vitrinben tartanak. Ezek a jelentéktelennek tűnő apróságok nagyon sokat jelentenek azoknak az embereknek, akik fájlalják, hogy végleg elszakadtak azoktól a tájaktól, ahonnan őseik származnak” – magyarázta az idegenvezető.

A korábban soknemzetiségű Bánságból az első és második világháború, illetve a kommunista diktatúra idején a magyar és zsidó lakosság jelentős része is külföldre vándorolt. A G4Media hírportál a bánsági svábok népviseleti parádéján készült fotóval illusztrálva ismertette a családtörténeti túrákat szervező vállalkozást. A török uralom alól három évszázada felszabadult és különböző etnikumú telepesek által újranépesített Bánságban a térség nagy részének Romániához csatolása idején csaknem negyedmillió német anyanyelvű (sváb) lakos élt. A legutóbbi, 2021-es népszámláláson Temes és Krassó-Szörény megyében (a történelmi Bánság romániai részén) viszont alig több mint ötezren vallották magukat németnek.

MTI

Fotó: depositphotos.com