Érdemes résen lenni a tekerés után.
Vasárnap hajnalban visszaállítjuk az órát: hajnali 3-kor hirtelen 2 óra lesz. Ez az extra egy óra alvásidő áldásos, ám a háttérben érdekes paradoxonok történhetnek a digitális rendszerekben, a közlekedésben, sőt még az áramfogyasztásban is.
A téli időszámítás kezdete sokaknak csupán egy extra óra alvást jelent, de arra kevesen gondolnak, hogy az őszi machináció valójában egy apró időparadoxon a modern életünkben. Ez a jelenség a digitális rendszerekben, az energiafogyasztásban és még a közúti balesetek statisztikájában is furcsa, kevéssé ismert hatásokat vált ki.
A digitális rendszerek számára az óra visszaállítása komoly kihívást jelent, mivel az idő „visszaugrik” egy órával. Ezt a duplikált óra jelenségét sok szoftver és informatikai rendszer nehezen kezeli. A kritikus problémák főként a naplózott adatoknál és a munkarendek számításánál jelentkeznek.
Jellemző, hogy a rendszerek kétszer naplóznak adatokat ugyanarra az órára (azaz a 2.00 és 2.59 közötti időintervallumra), vagy rosszul számítják a műszakok hosszát.
Erre példa volt egy 2021-ben történt amerikai eset, amikor egy kórház informatikai rendszere a hiba miatt kétszer számlázta ugyanazt az orvosi ellátást, mivel a szoftver nem tudta láncba rendezni, hogy az idő „visszaugrott”.
Az ilyen szoftverhibák komoly pénzügyi és működési zavarokat okozhatnak, a banki tranzakcióktól kezdve a repülőtéri biztonsági rendszerek időbélyegéig bezárólag.
Az óraátállítás persze nemcsak a technológiára, hanem az emberi szervezetre is hat, ami megmutatkozik például a közlekedésben. Egy amerikai kutatás (University of Colorado, Sleep Medicine Reviews, 2020) érdekes képet fest a baleseti statisztikákról:
az extra egy óra alvásnak köszönhetően az őszi átállítást követő hétfőn 5-10 százalékkal kevesebb a közúti baleset, mint egy átlagos hétfőn. Csakhogy pár nap múlva, pénteken már több a kockázat, hiszen a hét vége felé a sötétebb délutánok és a felgyülemlett fáradtság miatt nő a baleseti kockázat.
Mindez azt jelenti, hogy a kutatás alapján a közúti forgalom összességében a teljes héten már nem lesz biztonságosabb, mint egyébként, a korai sötétség pedig extra terhet ró a sofőrökre, különösen a délutáni csúcsforgalom idején.
A közlekedési paradoxon különösen látványos a vasúti közlekedésben, ahol a menetrendek precizitása elengedhetetlen. Az őszi átállításkor az idő „megduplázódik”, ami a menetrendtervezők rémálma. A MÁV és más európai vasúttársaságok ilyenkor speciális „óraátállítási menetrendet” használnak.
A hiba elkerülése érdekében a hajnali, érintett járatokat általában extra egy órát vesztegelni hagyják az állomásokon, hogy 3 órakor 2 órára állhassanak vissza.
Előfordul, hogy egy hajnali 2.30-kor induló vonat kétszer halad át ugyanazon az órán, ami papíron negatív menetidőt eredményezhetne.
A vasúti menetrendek az extra, egyórás vesztegléssel akadályozzák meg, hogy a rendszer összekeverje a kétszer előforduló időpontokat, ezzel biztosítva a zavartalan reggeli forgalmat.
Az óraátállítás eredeti célja a takarékosság volt, csakhogy az őszi visszaállítás paradox módon növelheti az esti energiafogyasztást. A jelenség oka egyszerű:
a korábbi sötétedés miatt az emberek ösztönösen korábban kapcsolnak világítást délután és este.
Egy 2024-es Spanyolországot és Portugáliát érintő kutatás (MDPI, Energies) szerint az őszi átállítás után a felmérések is kimutatták, hogy a háztartásokban megnő az esti áramfelhasználás. Vagyis hiába a remélt energiamegtakarítás, az a tény, hogy a délután négy óra sötétnek érződik, felülírja a reggeli órákban esetlegesen elért megtakarítást, így a villanyszámla – az őszi óraátállítás hatására – összességében megugorhat. A kutatók szerint az évszakhoz igazított emberi viselkedés nagyobb befolyással van a fogyasztásra, mint az óra egy órával történő átállítása.
Borítókép forrása: Pixabay
