2 billió euró – Soha nem látott méretű költségvetési tervet mutatott be von der Leyen. A Közös Agrárpolitika (KAP) forrásait több mint 27%-kal csökkentenék, több százmilliárd jutna Ukrajnának, Brüsszel pedig tovább növelné bürokratái számát és fizetését…

Szerda délután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatón mutatta be az Európai Unió következő hét éves költségvetési ciklusának pilléreit. Az Európai Bizottság mert nagyot álmodni, és a jelenleg futó 1,2 billió eurós (1200 milliárd eurós) költségvetés után egy óriásit ugorva 2 billió eurós költségvetési tervvel rukkolt elő. Hiába a vámháború, a rengeteg gazdasági probléma és az ukrajnai konfliktus iszonyatosan megterhelő kiadásai, Brüsszel a tagállamok adófizetőinek pénzéből 2000 milliárdot akar elkölteni következő, hétéves költségvetési ciklusban. Mármint, ha ki bírjuk fizetni. Ez az EU történének legnagyobb költségvetési javaslata, amely a agrártámogatások és kohéziós (a később csatlakozó tagállamok felzárkóztatását szolgáló) források összevonását. Ukrajnára közel 300 milliárd eurót szánnak – a háború és az ukrán állam eddigi támogatási formáin túl. Tragikomikus, de a korábbi kemény (a mainstream sajtó által is gyakran megfogalmazott) kritikák ellenére Brüsszel ahelyett, hogy leépítené, 2500 fővel tovább bővítené a bürokratái létszámát, miközben az egyébként is gyomorforgatóan nagy fizetéseket is tovább emelné – írja a korkep.sk.

Az Európai Bizottság javaslata a blokk növekedését, stratégiai függetlenségét és gyorsabb válságkezelési képességét hivatott megerősíteni – mármint a hivatalos narratíva szerint. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint a tervezet „nemcsak technikai költségvetés, hanem politikai vízió Európa jövőjéről”.

Ahogyan várni lehetett,

a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásait erősen lejjebb faragják, nagyjából 25-30 százalékkal jut majd kevesebb a gazdáknak,

ami már most elképesztő tiltakozási hullámot váltott ki, többek között Magyarországon is.

– Az új támogatási modell, amelyet „jövedelemalapú rendszerként” próbálnak eladni,

valójában nem több, mint egy homályos újraelosztási mechanizmus, amely lehetőséget ad arra, hogy politikai szempontok szerint szelektáljanak:

ki kapjon pénzt, és ki ne. Ez nemcsak a nagyobb magyar gazdaságokat sújtaná érzékenyen, hanem az egész ágazat kiszámíthatóságát és stabilitását is veszélyeztetné – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Lajkó Fanni az Alapjogokért Központ elemzője.

De ezen túl

a kohéziós forrásokat is visszanyesik, jelentősen kevesebb pénz járna a fejlődő régióknak.

Mindkét terület átalakításával Magyarország komoly pénzektől esne el – írja a Mandiner.

A további megdöbbentő újdonság, hogy

a jogállamisági előírásokat már minden forrásra kiterjesztenék, tehát azon országok, amelyek nem Brüsszel „előírásai” szerint viselkednek, egy centet sem kapnának.

Ukrajnának viszont jelentős forrásokat biztosítana von der Leyen, százmilliárd eurót kaphatna Kijev a következő ciklusban. Mindezt úgy, hogy

a tagállamokat megkerülve egy külön alapból osztaná Ukrajnának Brüsszel a pénzt. 

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a Mandinernek úgy kommentálta a következő 7 éves uniós költségvetést, hogy azzal kapcsolatban

sok minden megdöbbentő. 

„Ilyen a több mint 40 százalékkal magasabb kiadási főösszeg, ilyen az a tény, hogy ennek nagyjából hatodát Ukrajna kapná, ilyen a „nyilvánosságra hozatal” módja (kiszivárogtatták a Politico-nak), és ilyen a központosítás csúcsra járatása” – mondta.

Mint fogalmazott:

ennek a javaslatnak vesztesei lennének a meglévő tagállamok, azon belül különösen a gazdálkodók, az unió pénzügyi fegyelme és stabilitása, az uniós vezetés kritikusai (hiszen még több eszköz áll majd a bürokraták rendelkezésére források visszatartására), és mindezek fényében jó eséllyel európai állampolgárok tömegei is. 

Sebestyén Géza hozzátette: „elnézve az uniós döntéshozók számos félresikerült lépését nem igazán világos, hogy egy ilyen durva hatalmi koncentráció létjogosultsága hogyan lenne védhető. Remélem, ez egy nulladik verzió csak, és a jövőben finomodni és észszerűsödni fognak a tervek”. 

A tervezet egyébként már előzetesen is rengeteg kritikát kapott, utólag is komoly támadások érik, így csoda lenne, ha ezekkel a számokkal, ebben a formában átmenne a tagállamokon és az Európai Parlamenten. A tervezetet mindkét oldalról, jobbról és balról is érte már kritika. Orbán Viktor miniszterelnök pedig a kormányülést szünetében azt közölte a közösségi oldalán, hogy „úgy összegezhető Brüsszel javaslata, hogy az egy ukránbarát költségvetés, a célja pedig világos mint a Nap”. 

Fotó: depositphotos.com