Az európai vezetők három éve még azt hangoztatták: Ukrajna megsegítése bizonyítja, hogy az EU újra geopolitikai tényezővé válik. Mára ennek épp az ellenkezője látszik. A kontinens – amely a legtöbbet fektette be a konfliktusba pénzben, politikai tőkében és hitelességben – a háború vesztével most a legnagyobbat bukja. A kontinensnek nem több Európára, hanem több bátorságra, több realizmusra és több nemzeti felelősségtudatra van szüksége. A kérdés már nem az, hogy Ukrajna megnyeri-e a háborút. A kérdés az, Európa túléli-e saját önámítását. A The European Conservative cikke szerint Európa nem alakítója, hanem elszenvedője az eseményeknek.

Trump diktál, Európa pedig kapaszkodik

Miközben az orosz rakéták továbbra is ukrán városokat rombolnak, a frontvonalon pedig egyre elsöprőbb az orosz fölény, a diplomáciai térben új korszak kezdődött. Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan tette le saját békekezdeményezését az asztalra, ami azonnal a nemzetközi diskurzus origójává vált.

A The European Conservative élesen bírálja az EU politikáját, ami az eljelentéktelenedésig vezetett. A genfi amerikai–ukrán egyeztetésre az EU képviselői gyakorlatilag csak díszletként fértek be. A brüsszeli elit lapja, a Politico ugyan minden erejével próbálta felnagyítani az európaiak szerepét, de a valóság ma már egyértelmű: az amerikai elnök diktálja a tempót, Európa pedig utólag jegyzetel a margón.

Brüsszeli nagyobbnak gondolta magát, mint amekkora

Az EU – korai vállalásai szerint – az ukránok védekező háborújának garantőre akart lenni, azonban ma már a saját vezetői sem tesznek úgy, mintha ők ülnének a volánnál. A „központi szerepről” szóló kijelentések üres frázisnak bizonyultak: az európai diplomáciai gépezet képtelen volt valódi hatást gyakorolni az eseményekre.

A legbeszédesebb példa, hogy még mindig nem tudják eldönteni, mi legyen a befagyasztott orosz vagyonokkal, amelyet Kijev megsegítésére szeretnének felhasználni. Ha pedig az anyagi természetű döntések is ilyen döcögősek, mit várhatnánk a katonai stratégia terén?

Tettrekészek koalíciója: papíron létezik, a valóságban nem

A francia elnök, Emmanuel Macron és a brit miniszterelnök, Keir Starmer hónapokkal ezelőtt nagy sajtófigyelem mellett jelentették be a „tettrekészek koalícióját”, amely állítólag Ukrajna katonai támogatásáért lépett volna akcióba. A gyakorlat azonban gyorsan megmutatta: ez a koalíció inkább PR-termék, mintsem katonai segítséget nyújtó szövetség.

Nincs hadsereg, nincs valódi stratégia, és ami a legfontosabb: nincs politikai bátorság. Európa – hiába a hangzatos szavak – egy hüvelyknyi ukrán területet sem védett meg. Ukrajnában sokan már úgy érzik: Brüsszel „az utolsó ukránig” kitartana – saját katonát viszont nem küldene soha.

Miért is harcolna ma Európa?

A kudarc messze túlmutat a csatatéren. A transzatlanti szövetség régóta látható repedései most válnak szakadékká. A hidegháború idején a közös fenyegetés összetartotta Amerikát és Európát. Ma az érdekek egyre inkább eltávolodnak egymástól.

J. D. Vance amerikai alelnök müncheni beszéde egyszerű, de kellemetlen kérdést tett fel: „Mit is véd ma Európa?”

Egy olyan politikai rendszert, amely három évtizede lebontja a nemzeti szuverenitást? Egy olyan kontinenst, amely a saját határait sem tudja megvédeni az illegális migrációtól, mégis most orosz tankok ellen menne? Egy olyan vezetői elitet, amely évtizedeken át kigúnyolta a patriotizmust, most viszont hirtelen hősiességet várna a fiataloktól?

Ugyan mégis ki harcolna Ursula von der Leyenért és bürokrata csapatáért? – teszi fel a kérdést a cikk írója, Mick Hume.

A The European Consevative szerzője szerint Európa csak akkor lehet újra világpolitikai szereplő, ha szakít a globalista ábrándokkal, visszaépíti a nemzeti önrendelkezést, valódi vezetőket választ, és végre saját kezébe veszi a biztonságát.

A kontinensnek nem több Európára, hanem több bátorságra, több realizmusra és több nemzeti felelősségtudatra van szüksége. A kérdés már nem az, hogy Ukrajna megnyeri-e a háborút. A kérdés az, Európa túléli-e saját önámítását.

Washington közölte: Európa országait a „civilizációs megsemmisülés” fenyegeti

Az oroszok kiszámolták: az Európai Unió 1600 milliárd eurót veszített eddig a szankciókon

Az európai országok gazdasága 2022-től és 2025-tel bezárólag 1600 milliárd eurót veszített az Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt – közölte az orosz külügyminisztérium szombaton.

„Az elmúlt években Oroszország példátlan gazdasági nyomásnak volt kitéve a nyugati országok részéről. Ennek ellenére az orosz gazdaság nagyfokú stabilitást és alkalmazkodóképességet mutatott, és továbbra is biztos növekedést ért el. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyoldalú kényszerítő intézkedések súlyos károkat okoznak maguknak a kezdeményezőknek” – áll a közleményben, amelyet az ENSZ egyoldalú kényszerítő intézkedések elleni nemzetközi napja alkalmából adott ki az orosz diplomáciai tárca.

Az orosz külügyminisztérium szerint az efféle nyomásgyakorlás komolyan akadályozza a méltányos és egyenlő jogú, többközpontú világrend kialakulását.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban azt hangoztatta, hogy a szankció kétélű fegyver és Oroszország az ilyen egyoldalú lépéseket illegálisnak tartja.

Forrás: The European Conservative, hirado.hu,  civilek.info, MTI

Címlapkép: Facebook/ Volodimir Zelenszkij (Володимир Зеленський)