Európa lejtmenetben, ez sajnos ma már nem kérdés. A gazdasági növekedés lelassult, a kontinens versenyképességi problémával küzd, de ez Magyarországot, a magyar háztartásokat is negatívan érinti. Ezt állapították meg a Századvég napokban tartott panelbeszélgetésén, amely Európa lejtmenetét elemezte.
Mint azt a legutóbbi, 30 országra kiterjedő közvélemény-kutatás megmutatta, az európai vezetés teljesen elszakadt az európai emberektől, így nem csoda, hogy a polgárok elégedetlenek a politikai vezetéssel. A helyzeten annak ellenére sem változtattak, hogy a Draghi-jelentés figyelmeztetett az Unió elhibázott működésére. Mi következik mindebből Magyarországra nézve?
Bánki Erik a parlament gazdasági bizottságának elnöke helyzetértékelésében kifejtette, hogy az Európai Bizottság vezetői és az Európai Parlament hangadói ahelyett, hogy az európai emberek érdekével foglalkoznának és próbálnák az európai gazdaságot ebből a lejtmenetből kiszakítani, azokat a forrásokat, amelyeket a Draghi-jelentés megállapításai alapján is az európai gazdaságra kéne fordítani, inkább Ukrajnára, a háború finanszírozására fordítják.
– Ez azért baj, mert az a 200 milliárd euró, amit eddig elkötöttek, nagyon hiányzik az európai gazdaságból. A Draghi-jelentés szerint
évente legalább 600-750 milliárd euró többletre lenne szükség a gazdaság felpörgetéséhez, helyette az Unió azért gondolkodik hitelfelvételen, hogy 1500 milliárd dollárral Ukrajnát finanszírozzák.
A probléma nagyon súlyos, az elmúlt 20 évben az európai gazdaság részesedése a világgazdaságból drasztikusan csökkent, 26%-ról 17 %-ra. Sajnos ez ránk is óriási nyomást helyezett, az európai versenyképesség romlása minket is sújt, annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnökének köszönhetően kimaradtunk az orosz gáz és – olaj vásárlásának tilalmából. Használhatnánk tehát orosz olajat, ha az ukránok nem zárnák el a Barátság kőolajvezetéket.
Szalai Piroska miniszterelnöki megbízott arra az állításra reagált, amit az ellenzék előszeretettel hangoztat, nevezetten azt, hogy nincs növekedés a magyar gazdaságban.
– 2010 és 2014 között a GDP növekedésünk Európában a 8. legnagyobb volt, miközben 2004 és 2012, azaz a Gyurcsány-Bajnai kormány alatt a negyedik legrosszabb számot produkáltuk. Amerikai elemzés született arról, hogy melyik állami vezető milyen mértékben járult hozzá országa GDP-jének alakulásához. Az elemzés az 1950 és 2014 közötti időszakot vizsgálta és ezen a listán a 20 legrosszabb között egyetlen magyar vezető, Gyurcsány Ferenc szerepel. Ez csak azért érdekes, mert jelzi, milyen mélyről kellett visszahozni Magyarországot.
2010-től egészen a háborúig, tehát 2022-ig a magyar GDP növekedés kimagaslóan jó volt, csak a háború alatt estünk vissza az 1% alatti kategóriába.
Nem nagy öröm, viszont ebben az időszakban is a lakosság életkörülményeit vizsgáló mutatóink nemhogy visszaesést jeleztek volna, hanem például a reálkereseti szint kimagaslóan jól alakult, 2024-ben a magyar gazdaság történetének harmadik legnagyobb reálkereset-növekedését produkáltuk, illetve az Európai Unión belül sok területen szerepeltünk jól. Hogy lehet növekedés nélkül reálkeresetet növelni? Úgy, hogy
a GDP értéke, nominális értéke ebben a három esztendőben is harmadával növekedett és nem volt kiugróan magas a fogyasztói áremelkedés sem három év alatt.
Palóc André a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője további magyarázatát adta a sikereknek.
– A reáljövedelem növeléséhez az úgynevezett extraprofit-adóra is szükség volt. A kormány a különböző ágazatokban megjelenő, főként a háborúnak „köszönhető” extraprofitot elvonja. Így vált lehetségessé például az Európa-bajnok adócsökkentési lépéssorozat, a családtámogatás növelése, a reálkereset növelés, amely összességében 80 %-os növekedést jelent, a 14. havi nyugdíj első részletének bevezetése, a munkanélküli ráta 4 %-on tartása és más kedvezmények nyújtása. A titok abban áll, hogy míg a legtöbb európai ország megszorításokat alkalmaz, vagyis az állampolgárokra hárítja az anyagi terheket, a magyar kormány filozófiája, hogy más módot kell találni a nehézségek kezelésére, nem szabad a polgárok kárára hozni döntéseket. Sokszor mutogat az ellenzék más országokra, de az összehasonlítások hamisak. Például lehet „bezzegromániázni”, de az ő fogyasztásuk egyértelműen hitelekből növekedett, azaz eladósodásból. Az pedig a szuverenitás elvesztésével jár. Nálunk elértük, hogy
az államadósság jelentős részét a magyar polgárok hitelezik, ezzel a külföldi kitettségünk jelentősen csökkent.
Úgyhogy egészen jól állunk.
Dr. Kovács Árpád a miniszterelnök stratégiai tanácsadó testületének tagja megerősítette, hogy Magyarország 2026-ban és 2027-ben is tudja teljesíteni azokat a jóléti intézkedéseket, amelyeket ma is alkalmaz.
– Viszont azt komolyan senki nem gondolhatja, hogy az az ország, mint Magyarország, amelyik 70 vagy 80 százalékkal a külkereskedelmét ebben a régióban bonyolítja le, az függetleníteni tudja magát a negatív európai hatásoktól. Amikor az ellenzék arra hivatkozik, hogy rossz a gazdasági helyzet, az nem más, mint politikai manipuláció. Ma Európában hibrid háborús helyzetben vagyunk. A kérdés az, hogy mennyire húzódik el ez a helyzet.
Mostanra annyira felgyorsultak az események, hogy lassan már rövid távú döntéseket hozni sem könnyű,
ráadásul annak a veszélye is nő, hogy egy érzelemvezérelte döntés – például a háború ügyében – negatív irányban mozdíthatja el az eseményeket.
A panelbeszélgetés résztvevői arra a kérdésre is megpróbáltak válaszolni, a nehéz helyzet milyen hatással lehet a magyar háztartásokra nézve.
Palóc André szerint azt a vádat, amely szerint a kormány politikája csak a gazdagoknak kedvez, egyértelműen hamis.
– Ha mondjuk, jövedelem szempontjából tíz részre osztjuk polgárainkat, az alsó három réteg jövedelme nőtt a legnagyobb mértékben, 25 %-kal. A középső 4-5-6-7, tehát a tanárok, köztisztviselők, rendőrök 16-17 %-kal keresnek többet, ami a családtámogatásnak, a családpolitikának tudható be. Csak emlékeztetőül: kiterjesztettük a háromgyermekes édesanyákra és folyamatosan kiterjesztjük a kétgyermekes édesanyákra is az élethosszig tartó szja-mentességet, megdupláztuk a családi adókedvezményt és közben arra is figyelünk, hogy a minimálbér-emelés minél magasabb legyen, ami meg folyamatosan nyomja fel a béreket. Vagy itt a lakáshoz jutási támogatás. Egy fórumon azt találtam mondani, hogy
Magyarországon, egyedülálló módon nagyjából 1 millió forint készpénzzel lehet venni lakást.
Néztek rám, ez miről beszél? Elmondom, hogy 25 év alatt, ha valaki 1 millió forinttal felvesz 0%-ra munkáshitelt, 4 milliót, meg fölvesz 50 milliót otthonstartra, már meg is van a lakás. Azt mondták, ilyen nincs. Megnéztem a múlt heti adatokat, nem azt mondom, hogy rengetegen, de már 472-en így vettek lakást.
A spanyoloknál például minden negyedik 35 év alatti munkanélküli és nem azért tüntetnek, hogy legyen fix 3%-os hitel, hanem azért, hogy legyen szociális bérlakás, meg valami munka, mert nincs miből megélniük.
Tudom, hogy a lakások nem olcsóak, de ma Magyarországon úgy lehet venni lakást, hogy ilyen hitelezés mellett, fixen, kiszámíthatóan el lehet indulni, az első lépést meg tudom tenni.
Szalai Piroska a honnan hová jutottunk kérdésére válaszolt.
– 2010-ben a lakosság több mint egyharmada élt szegénységben, a társadalmi kirekesztődés kockázatával. A lakosság 75%-ának nem volt annyi pénze, hogy ha egy csőtörés történik, azt meg tudja normálisan javíttatni. A lakosság bőven több mint 25 százaléka rezsi- vagy hiteltörlesztési hátralékkal élt. A covid előtti időszakra eljutottunk oda, hogy a lakosság 13-14 százaléka ki tudott jönni ebből a kockázatból.
1 millió 300 ezer ember tudott a szegénységből átlépni a középosztályba.
4,4 millióval kevesebb azoknak a honfitársainknak a száma, akiknek már nem okoz napi gondot, mondjuk egy csőtörést megjavíttatni. 1,6 millióval kevesebb embernek van ma rezsi- vagy hiteltörlesztési hátraléka. 650 ezerrel kevesebben vannak azok, akik nem tudják kifűteni a lakásukat. Ezek Európai Uniós statisztikai mérések, ugyanaz a standard minden országban. 2010-ben a gyerekes és a gyermektelen háztartások életszínvonalbeli különbözete nálunk volt a legmagasabb, tehát a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élő gyerekesek esetében egész Európában nálunk volt a legrosszabb a helyzet. A covid előtti időszakban eljutottunk oda, hogy a gyermekes és a gyermektelen háztartások szegénységi kockázata egyforma lett. Azt gondolom, hogy ennél többet nehéz lett volna tenni ennyi idő alatt.
Bánki Erik még néhány adattal egészítette ki az elhangzottakat.
– 2010-hez képpest 1,5 millió autóval több van a magyar háztartásokban. A háztartások megtakarításai több mint háromszorosára nőttek, miközben az adósságállományunk a felére csökkent. Az egésznek az alapja az, hogy ennek a kormánynak, a miniszterelnök úrnak van víziója. Orbán Viktor már első kormányzása idején célul tűzte ki megteremteni egy stabil középosztályt és a lehetőségét annak, hogy a középosztályból folyamatosan fölfelé tudjanak lépni, miközben felzárkóztatjuk a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi rétegeket is. Ugyanez a vízió és ugyanez a szempontrendszer maradt 2010 után is.
A legnagyobb nyertesek egyébként éppen a legnehezebb helyzetben élő emberek, hiszen a legalsó társadalmi réteg bére vagy fizetése négy és félszeresére emelkedett 16 év alatt.
Reálértékben meg tudtuk duplázni. Ezt egyébként egy baloldali kormánynak kellett volna célul tűznie, de mi azt gondoljuk, hogy nekünk ez a társadalmi felelősségvállalás alapvető része. Hiába kapjuk az éles kritikákat meg támadásokat, hogy csak a legfelső réteg gazdagodott, ez egyszerűen nem igaz, ne higgyenek nekik. Ahogy hazudnak más kérdésükben, ebben is hazudnak. Orbán Viktor már a háború kitörését követően azt mondta, hogy sok minden változhat, de egy dolog nem. A családtámogatási rendszerhez nem engedünk hozzányúlni, bármennyire is stagnál a gazdasági növekedés. Meg kell teremteni azokat a forrásokat, amelyek a családtámogatási rendszer fenntartását biztosítják. Ugyanígy a nyugdíjasoknak a támogatását, hiszen azt is megígértük, van egy társadalmi szerződésünk velük 2010 óta, amiben
ígértük azt, hogy a nyugdíjak reálértéke nem csökkenhet, ami nemhogy nem csökkent, hanem nőtt, méghozzá jelentősen.
Ne feledjük, hogy a társadalmi rétegek élethelyzetének javulásában egy kormányzat óriási előrelépést, de óriási visszaesést is tud okozni, elég, ha szétnézünk Európában, hogy ott milyen problémákkal küzdenek az európai emberek. Ezért nem mindegy, hogy kik vezetik az országot.
Címlapkép: Századvég