A jóvátételi hitel ötlete új eszközt adhat az uniónak a háború utáni rendezéshez. A befagyasztott orosz vagyon feletti ellenőrzést Európa úgy alakítja, hogy az később akár diplomáciai nyomásgyakorlásra is alkalmas legyen. A tét óriási, a lépés kockázatos.

Az Euronews értékelése szerint Európa drasztikus lépéssel próbálja visszaszerezni a befolyását az orosz–ukrán háború körüli diplomáciai alkukban: az unió a tervek szerint a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával olyan jóvátételi hitelt hozna létre, amely hosszú évekre biztosítaná Ukrajna működési és katonai finanszírozását. Miután a Fehér Ház az európaiakat gyakorlatilag kiszorította a Moszkvával folytatott előzetes egyeztetésekből, Brüsszel most az immár 210 milliárd euróra (körülbelül 80,2 ezer milliárd forint) rúgó, a kontinensen immobilizált orosz jegybanki eszközöket tekinti saját stratégiai kulcsának. A konstrukció szerint a hitelt Kijev csak akkor kezdené törleszteni, ha Oroszország befejezi agresszióját, és megfizeti az országban okozott károk jóvátételét.

Európa legfőbb ütőkártyája a befagyasztott vagyon

Az Euronews felidézi: a jóvátételi hitel tervezése már tavaly szeptember óta zajlik, de a folyamat új lendületet kapott, amikor kiderült, hogy amerikai és orosz tisztviselők egy 28 pontos, titkos tervet dolgoztak ki a háború utáni keretekről. A kiszivárgott dokumentum több eleme sokkolta az európai fővárosokat. A részletek „túlzottan kedvezőnek” tűntek Moszkva számára, és egyes pontok egyenesen Ukrajna rovására alakították volna át a hatalmi viszonyokat.

Különösen nagy felháborodást váltott ki a sokat vitatott 14. pont, amely azt javasolta, hogy a befagyasztott orosz jegybanki vagyon két külön befektetési eszközre legyen szétosztva.

E megoldás lehetőséget adott volna arra, hogy Washington és Moszkva is kereskedelmi haszonra tegyen szert, miközben a pénzt nem jóvátételre fordították volna. Az Euronews szerint ez a megoldás teljesen szembement az unió álláspontjával, amely szerint a befagyasztott vagyon túl nagy stratégiai értéket képvisel ahhoz, hogy Európa kiengedje a kezéből. A helyzet súlyosságát jelzi Friedrich Merz német kancellár nyílt állásfoglalása is. A politikus úgy fogalmazott:

„Ha komolyan gondoljuk ezt, nem hagyhatjuk, hogy nem európai államok döntsenek egy agresszor állam jogszerűen befagyasztott pénzügyi forrásairól, amelyek a saját jogrendünk és saját valutánk alá tartoznak.”

Hozzátette:

„A döntések, amelyeket most hozunk, Európa jövőjét formálják.”

Az Euronews értékelése szerint mindez világossá tette: az unió most arra törekszik, hogy a befagyasztott vagyon feletti ellenőrzést egyetlen centiméterrel se engedje ki a kezéből.

A jogi manőver, amely kizárja a vétókat és stabilizálná a rendszert

Az uniós fellépés központi szereplője Ursula von der Leyen, aki bemutatta a jóvátételi hitel bevezetéséhez szükséges jogi csomagot. A legnagyobb figyelmet az a tervezett jogszabály kapta, amely kimondaná:

Tilos visszaadni Oroszországnak a befagyasztott állami vagyont, akármi is történik a következő években.

A tiltást az uniós szerződések 122. cikkére alapoznák, amely gazdasági vészhelyzetek során lehetővé teszi a gyors, minősített többséggel meghozott döntéseket. Ez a megoldás megakadályozná, hogy az unió egyetlen tagállama vétóval blokkolja a folyamatot. A törvényt évente felülvizsgálnák, de a benne szereplő feltételrendszer rendkívül szigorú:

• a vagyon csak akkor szabadulhatna fel, ha Oroszország „objektíven megszüntette az európai gazdaságra jelentett súlyos kockázatot”,
• és jóvátételt fizetett Ukrajnának „gazdasági és pénzügyi következmények nélkül” a blokkra nézve.

Von der Leyen szerint ez a terv nemcsak Ukrajna finanszírozási stabilitását teremti meg, hanem egyfajta diplomáciai eszköz is. A bizottsági elnök úgy fogalmazott:

„Ez a jóvátételi hitel (…) pozitívan fog hozzájárulni a béketárgyalásokhoz, mert olyan ütőkártya, amely világossá teszi, hogy hosszú távon Ukrajna mellett állunk.”

Szerinte a konstrukció egyértelmű üzenet Oroszországnak, hogy a háború elhúzása számukra komoly költséggel jár, miközben Kijev „erősebb pozícióból tárgyalhat” majd.

Politikai csata Brüsszelben: Belgium óvatos, a Bizottság a határokig ment 

Mindeközben az Euronews szerint a Bizottság már gyakorlatilag a szerződéses keretek végső határáig feszítette a mozgásterét. A jogi csomag előkészítése után minden további lépés már kizárólag politikai alku kérdése.

Belgium – amely a befagyasztott orosz jegybanki eszközök legnagyobb hányadát kezeli – továbbra is erősen fenntartásokkal él.

Ez különös súlyt adott annak a péntek esti, a belga miniszterelnök, a német kancellár és Ursula von der Leyen közötti találkozónak, amelyet a cikk „utolsó utáni pillanatos” megbeszélésként ír le.

Az unió számára a tét az, hogy egységes maradhat-e az orosz vagyon kérdésében. Az Euronews úgy látja: ha a terv átmegy, Európa hosszú távra bebetonozza a 210 milliárd eurónyi orosz vagyont, és ezáltal olyan stratégiai eszközt tart kézben, amelynek „hatása felülírhat minden kiszivárgott dokumentumot és zárt ajtók mögötti egyeztetést”.

Forrás: Mandiner 

Címlapkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, António Costa, az Euróapi Tanács elnöke (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozójára érkezik az Európai Tanács brüsszeli épületében 2025. március 6-án. – Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson