Az Európai Bizottság 2027–re központosított véleményfelügyeleti rendszert építene ki, amelyben Brüsszel döntené el azt, hogy a választók mely politikai üzenetekkel találkozhatnak és melyekkel nem.

A brüsszeli „véleményrendőrség„ felépítése súlyos szuverenitási kockázatot hordoz magában, és közvetlen fenyegetést jelent a magyar demokratikus folyamatokra” – írta a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) hétfői közleményében.

Úgy fogalmaztak: az Európai Bizottság „demokráciapajzs” néven bejelentett javaslatcsomagja példátlan mértékben avatkozna be a tagállamok belső politikai folyamataiba.

„A brüsszeli tervek alapján egy olyan, politikai és médiaszereplőkből álló befolyásgyakorló hálózat kapna eurómilliárdokat és új cenzúrázási jogköröket, amelynek működése átláthatatlan, társadalmi legitimációja pedig hiányzik, mert egy politikai érdekkört szolgál” – állították.

A hivatal szerint a bizottság 2027–re központosított „véleményfelügyeleti rendszert” építene ki. A mechanizmus lényegében Brüsszel kezébe adná a digitális nyilvánosság feletti ellenőrzést – írták, hozzátéve: Brüsszel döntené el azt, hogy a választók mely politikai üzenetekkel találkozhatnak és melyekkel nem.

Különösen aggályosnak nevezték, hogy magyar európai parlamenti képviselők „nyíltan sürgetik” a rendszer tagországok ellen történő bevetését.

A 2025. november 12–én tartott európai parlamenti vitán Lakos Eszter, a Tisza Párt EP–képviselője – aki maga is részt vett a javaslatcsomag előkészítésében – elmondta: „a közvélemény befolyásolása […] nemcsak külső szereplőktől érkezik, hanem a tagállamokon belülről is. […] Ezért a pajzsnak a belső információs manipulációval szemben is fel kell lépnie„. Szerinte tehát a demokráciapajzsot nemcsak a harmadik országok elleni védekezés érdekében, hanem az uniós tagállamokkal – tehát Magyarországgal – szemben is be kell vetni – jegyezték meg.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal kiemelte: a demokráciapajzs nem külső fenyegetésekkel szembeni védekezésre, hanem tagállamok – köztük Magyarország – politikai folyamatainak befolyásolására szolgálhat.

Ezen felül a bizottság olyan politikai nyomásgyakorló szervezeteket és médiumokat finanszíroz, amelyek eltérítik a társadalmi vitákat, dezinformációkat terjesszenek és propagálják a brüsszeli törekvéseket – fűzték hozzá.

MTI

Fotó: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – MTI/EPA/Olivier Hoslet