A szlovák fél úgy fogalmazott, „teljes mértékben tiszteletben tartják” Magyarország miniszterelnöke főtanácsadójának eljárását, aki az Európai Bizottsághoz fordult kivizsgálásért.
A Szlovák Köztársaság Kormányhivatala reagált Szili Katalin nyílt levelére, melyet Ursula von der Leyennek címzett a szlovák büntető törvénykönyv módosítása ügyében. Ennek értelmében büntetőjogi szankcióval, akár hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az a személy, aki a második világháborút követően elfogadott, úgynevezett Beneš-dekrétumokat nyilvánosan kritizálja.
A Szlovák Köztársaság Kormányhivatala közösségi oldalán azt írta:
„Ha jó szomszédok között felmerül a kérdés, hogy az egyikük nemzeti jogszabálya összhangban van-e az uniós joggal, léteznek mechanizmusok ennek a kérdésnek a megoldására. A különböző értelmezés tárgya a szlovák Büntető Törvénykönyv módosítása, amely a második világháború utáni viszonyok rendezésének (meg)tagadását szabályozza”.
Majd azzal folytatták, hogy indokoltnak látják a Büntető Törvénykönyv módosítását, „de teljes mértékben tiszteletben tartják Magyarország miniszterelnöke főtanácsadójának eljárását, aki az Európai Bizottsághoz fordult, hogy vizsgálja meg a szóban forgó módosítást”.
Mint ismert, a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó úgy fogalmazott, hogy álláspontja szerint a szóban forgó
jogszabály súlyosan sérti az Európai Unió jogrendjének fundamentumát képező alapjogokat és a jogállamiság elveit”.
Mindezt az alábbiakkal indokolta: „az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke egyértelműen garantálja a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, beleértve a közérdekű kérdésekről – így a történelmi és jogi jelentőségű állami aktusokról – folytatott szabad vitát is.
A Beneš-dekrétumok megítélése kétségkívül ilyen közérdekű kérdés, amely tudományos, jogi és társadalmi diskurzus tárgya lehet Európa-szerte”.
Szili arra is felhívta a figyelmet, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke és az Emberi Jogok Európai Bíróságának következetes gyakorlata szerint a véleménynyilvánítás szabadsága különösen erős védelmet élvez akkor, amikor történelmi eseményekről, állami felelősségről vagy múltbeli jogsértésekről folyik a vita.
Fotó: A pozsonyi parlament – cas.sk
