A Tisza-kormány a politikai bosszú oltárán áldozza fel a magyar gyorsforgalmi úthálózat jövőjét az ellenzéki párt szerint. Vitézy Dávid beismerte a szerepét, de nem vállalja a felelősséget a történtekért.
A Fidesz-frakció azzal vádolta meg Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert és Magyar Péter miniszterelnököt, hogy államtitkárként, illetve a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatósági tagjaként részt vettek a kormány által most kifogásolt 2022-es autópálya-koncessziós szerződés végrehajtásában és koordinálásában.
A Fidesz képviselőcsoportja közleményében arra reagált, a kormányfő és a miniszter pénteki közös sajtótájékoztatóján bejelentette: a kormány megszünteti az autópálya-koncesszióról született szerződést és feljelentést tesz az ügyben.
Magyar Péter tovább vadászik: célkeresztben Kubatov Gábor, Szijjártó Péter és Deutsch Tamás
A Fidesz-frakció szerint a sajtótájékoztatón arról nem beszéltek, hogy az általuk jogilag aggályosnak és túlárazottnak tartott koncessziós szerződés hatálybalépéséhez szükséges intézkedések végrehajtását Vitézy Dávid koordinálta közlekedési államtitkárként.
„A koncessziós szerződést 2022. május 17-én írták alá és 2022. szeptember 1-jén lépett hatályba, Vitézy Dávid pedig 2022. május 25-étől volt közlekedési államtitkár” – áll a közleményben.
A Fidesz azt írta: Magyar Péter 2022 augusztusától volt a Magyar Közút igazgatósági tagja, „így az általa most problémásnak tartott humánerőforrás- és mérnökségátadást akkor – nem kívülállóként, megfigyelőként, hanem igazgatósági tagként – ő csinálta végig”.
A Fidesz szerint politikai bosszúról van szó
„Akkor nem volt jogsértő?” – tették fel a kérdést a közleményben, amelyben azzal vádolták a Tisza-kormányt, hogy a „politikai bosszú oltárán” áldozza fel a magyar gyorsforgalmi úthálózat jövőjét.
A Fidesz-frakció közleményében arra is kitért: a Fidesz-kormány időszaka alatt 2010 és 2026 között több mint 750 kilométernyi gyorsforgalmi út épült, így a magyar lakosság mintegy 90 százaléka az otthonától fél órán belül fel tud hajtani a gyorsforgalmi úthálózatra. Lakosság- és területarányosan az Európai Unión belül Magyarország az elsők között van a gyorsforgalmi utak terén – hangsúlyozta a Fidesz-frakció, hozzátéve, hogy ez részben annak a koncessziós rendszernek köszönhető, amit ma „gyaláznak”.
Az ellenzéki párt Vitézy Dávidot azzal vádolta, hogy a „németek embere”, és bár az autópályák üzemeltetését jelenleg a Magyar Közútra akarja bízni, valójában azt készíti elő, hogy a beruházási és fejlesztési pénzek külföldi cégekhez menjenek.
Úgy vélekedtek, hogy a Tisza-kormány „politikai leszámolásának és kormányképtelenségének” árát végül a magyar emberek fizetik majd meg.
Vitézy Dávid beismerte a szerepét, de nem vállalja a felelősséget
„Igen, ott voltam” – ez a lényege Vitézy Dávid Facebook-bejegyzésének, amelyben részletesen igyekezett megmagyarázni, milyen szerepe volt – és állítása szerint még inkább: milyen szerepe nem volt – a 35 éves autópálya-koncesszió körül.
Vitézy nem vitatja, hogy államtitkári pozícióban volt a szóban forgó időszakban, azonban azzal érvel, hogy mire államtitkár lett, az általa most bírált koncessziós szerződést már megkötötték. Állítása szerint ráadásul nem hozzá tartozott a Magyar Közút sem. Mint írta, saját feladata ezekben a hónapokban elsősorban a MÁV és a Volán felügyelete volt. Vagyis
a miniszter érvelése szerint hiába volt közlekedési államtitkár, a vitatott szerződés megkötéséért nem viselhet felelősséget.
Vitézy ugyanakkor azt is elismerte, hogy volt feladata a koncessziós autópályákkal kapcsolatban. Saját beszámolója szerint a havi minőségellenőrzés és az ehhez kapcsolódó teljesítésigazolás tartozott hozzá.
Csakhogy – állítja – ezt a jogkört is elvették tőle. Vitézy verziója szerint azért került sor a változtatásra, mert ragaszkodott volna ahhoz, hogy az állam által kifizetett összegek mögötti teljesítést érdemben ellenőrizzék.
Azt írta, 2022. október 6-án kormányrendelettel Lázár János tárcájához kerültek az autópálya-koncesszió teljesítésével és ellenőrzésével kapcsolatos jogkörök. A történetet Vitézy egyenesen „lex Vitézyként” értelmezi, azt állítva, hogy így érték el: ne lásson rá a koncesszióra.
A posztban Magyar Péterre is jutott egy magyarázat. Vitézy szerint ugyanis a Magyar Közút – amelynek igazgatóságában Magyar ült – nem alakítója, hanem „elszenvedője” volt a folyamatnak.
Mint írta, aki akkoriban a cégnél „cégvezető vagy testületi tag volt”, az a koncessziós szerződés „elszenvedői oldalán volt”. Vagyis Vitézy érvelése alapján Magyar Péter ugyan ott volt, de természetesen ő is a történet másik oldalán.
Magyar Péter maga is gyakran használja ezt a kommunikációs formulát, ha fideszes múltjáról faggatják. – Ott volt, de valójában ellent tartott, belülről bomlasztott, és emiatt nem is szerették a Fideszben – szokott érvelni a miniszterelnök.
Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter – Fotó: MTI/Kovács Márton