Friedrich Merz német kancellár szerint a szíriaiaknak többé már nincs okuk menedékjogot kapni Németországban, mivel véget ért hazájuk polgárháborúja. A CDU elnöke úgy fogalmazott, hogy a jövőben inkább hazatérésre fogják ösztönözni őket, hogy részt vehessenek országuk újjáépítésében. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója is az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában arról beszélt, hogy Nyugat-Európában a 2015-ös migrációs válság óta sokat romlott a lakosság biztonságérzete, ezért több tagállamban változik az illegális migrációhoz való viszony.
A tizennégy évig tartó szíriai polgárháború alatt Németország fogadta be a legtöbb menekültet az Európai Unióban, de a kancellár és koalíciós partnerei szerint a helyzet megváltozott azóta, hogy Bashar el-Aszad kormányát 11 hónappal ezelőtt megbuktatták.
Merz hétfő este kijelentette, hogy arra számít: a több mint egymillió Németországban élő szíriai menekült közül sokan önként visszatérnek hazájukba.
„Mostanra már nincs semmilyen menedékjogi indok Németországban, ezért megkezdhetjük a visszatelepítéseket is” – mondta, majd kijelentette:
Akik nem hajlandók önként visszatérni, a közeljövőben akár kitoloncolással is számolhatnak.
A The Guardian beszámolója szerint azonban Merz ezzel a kijelentésével látszólag ellentmondott külügyminiszterének, Johann Wadephulnak, aki múlt heti damaszkuszi látogatása után kétségeit fejezte ki a sok szíriai önálló hazatérésével kapcsolatban. Úgy véli, a pusztítás és az instabilitás sújtotta országba nehéz lenne méltó életet elképzelni.
Wadephul korábban keményebb álláspontot képviselt, támogatva a kormány bevándorlásellenes politikáját, amelynek célja, hogy megfékezze a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) párt erősödését. Mostani mérsékeltebb nyilatkozata miatt több CDU-s politikus is bírálta, mondván: szavaival elbizonytalanítja azokat, akikre Szíriában nagy szükség lenne az újjáépítéshez.
A probléma megoldása újabb nehézségeket szülhet
A legtöbb politikus ugyanakkor nem szívesen beszél arról, milyen hatással lennének a tömeges kitoloncolások Németországra, ahol több százezer szíriai sikeresen beilleszkedett, megtanulta a nyelvet és a munkaerőpiac fontos szereplőjévé vált – miközben az ország egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal és elöregedéssel küzd – írja a The Guardian.
Jelenleg több mint 7 000 szíriai orvos dolgozik a német egészségügyi rendszerben, gyakran olyan vidéki térségekben, ahol korábban kevés volt a szakember.
A nagyjából 1,3 millió Németországban élő szíriai közel egynegyede már ott született, sokan német állampolgárságot szereztek, de a többség csak ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A szövetségi támogatási program segítségével mindössze mintegy 1000 szíriai tért haza az év első felében.
A menekültek helyzete különösen érzékeny politikai kérdéssé vált, mivel jövőre öt tartományi választást tartanak, ahol az AfD szoros versenyben áll a CDU-val, és először akár tartományi vezető pozíciókat is megszerezhet.
A vita időzítése sem véletlen: a hétvégén Berlinben letartóztattak egy 22 éves szíriai férfit, aki állítólag iszlamista öngyilkos merényletet tervezett Németországban. Ez az eset is felerősítette a közbiztonsággal és migrációval kapcsolatos aggodalmakat.
Merz hétfőn azt is közölte, hogy meghívta Szíria ideiglenes elnökét, Ahmed al-Saraát Németországba, hogy megvitassák a bűncselekményeket elkövetett szíriaiak kitoloncolásának kérdését, amely hosszú ideje napirenden van a német közéletben.
Bakondi György: Nyugat-Európa megoldást keres az illegális migrációra
Nyugat-Európában a 2015-ös migrációs válság óta sokat romlott a lakosság biztonságérzete, ezért több tagállamban változik az illegális migrációhoz való viszony – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
Közölte, a no-go zónák közbiztonsági szempontból tarthatatlanok, gyakoriak a terrorcselekmények, a nők elleni erőszak.
A közelmúltban Angliában 10 embert sebesítettek meg késsel egy a vonaton, Franciaországban pedig autóval az emberek közé hajtottak. Belgiumban mindennaposak a géppisztolyos merényletek. A közeledő karácsonyi időszak az ilyen cselekmények miatt nagy kihívás a rendvédelmi szervek számára Nyugat-Európában – sorolta Bakondi György.
Rámutatott:
egyre többen mondják, hogy talán mégiscsak a magyarok hoztak jó döntést 2015-ben, hiszen Magyarországon most is élhetőek, biztonságosak a hétköznapok, ezt a példát kellene követni. Az EU azonban még mindig a „migránspaktumban” rögzített kvótákat erőlteti
– tette hozzá a belbiztonsági főtanácsadó.
A magyar kormány az emberek túlnyomó többségének támogatásával helyes döntést hozott 2015-ben, és ehhez tartja magát – hangsúlyozta.
Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kiemelte: Nyugat-Európában a „közbiztonsági feszültség” miatt elégedetlen a lakosság, ami az ottani választásokra, politikára is hatással van.
Egyes tagállamok bevezették az ellenőrzést a schengeni határaikon, megpróbálják kiutasítani az illegális migránsokat, szigorítják a családegyesítéseket. Ez a több helyen a magyar példát követő tagállami gyakorlat idővel talán elvezethet oda, hogy Brüsszel is megfelelően rendezi majd az unió migrációs politikáját – értékelt Bakondi György.
MTI / hirado.hu / civilek.info
Címlapkép: Friedrich Merz – Fotó: Facebook / Friedrich Merz
