Javult a gyermekvállalási kedv Magyarországon: a korábbi utolsó helyről két évvel ezelőtt már a harmadik helyre léptünk elő, mindezt migráció nélkül – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke. Mint hangsúlyozta, a magyarok és a magyar családok nagy többsége támogatja a kormány családbarát intézkedéseit, az elmúlt pár hónapban pedig újra elkezdett emelkedni a házasságkötések száma. A KINCS kutatása szerint idén kétszer annyi magyarnak volt jó éve, mint akinek rossz, a többség jövőre is pozitív változásokra számít.
– Hogyan fogják érezni a magyar családok a mindennapokban a kormány január elsejétől hatályba lépő intézkedéseit, amelyek szerint adómentesek lesznek a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák, a 30 év alatti egygyermekes édesanyák pedig immár a teljes jövedelmükre, valamint megvalósul a családi adókedvezmény megduplázásának második üteme?
– Ezek a családi adócsökkentési program jelentős új lépései. Amikor egy édesanyának nem kell megfizetnie a 15 százalékos szja-t, az azt jelenti, hogy a nettó fizetése 22,5 százalékkal nő. Például egy bruttó 600 ezer forintot kereső anyuka nem 400, hanem 490 ezer forintot fog hazavinni, ami valós bevételnövekedés a családnak. Ezenfelül a családi adókedvezmény megduplázásával egy háromgyermekes családnál 198 ezer, egy kétgyermekesnél 80 ezer, egy gyermek esetén pedig 20 ezer forint plusz marad a kasszában havonta. Az szja-mentesség január elsejétől már mintegy 500 ezer magyar édesanyát fognak érinteni, ami jelentős szám, és segít abban, hogy az édesanyák ne kerüljenek anyagi hátrányba azért, mert gyermeket nevelnek.
– Milyen családbarát intézkedések sorába illeszkednek ezek a könnyítések?
– A 2011 óta működő családi adórendszer három pillérre épül: az egykulcsos adóra, a járulékokban is érvényesíthető családi adókedvezményre, illetve az szja-mentességekre. Ezek együtt erősítik azt, hogy a munkából élő magyar családok anyagilag előnyösebb helyzetbe jussanak, hiszen
„a magyar családtámogatási rendszer egyik fontos célja, hogy a gyermekvállalás és -nevelés anyagilag ne hátrányos, hanem előnyös legyen.”
Az is lényeges, hogy a családtámogatási rendszerünk, és ezen belül a családi típusú adózás, elsősorban az édesanyákra fókuszál, hiszen a szülést követően ők maradnak ki hosszabb időre a munkaerőpiacról. Fontos, hogy inkább előnyöket érezzenek, amikor dolgoznak a gyermeknevelés mellett.
– A közvetlen anyagi támogatások mellett hogyan hatnak a családok életére más olyan kormányintézkedések, mint például a rezsicsökkentés? Mi történne a családokkal, ha ez megszűnne?
– Éppen a napokban beszélgettem édesanyámmal arról, hogy 16 évvel ezelőtt a nyugdíjának majdnem a felét kellett fizetnie a rezsiköltségekre. Az akkori Eurostat-adatok szerint az unióban mi, magyarok fizettük a jövedelmünkhöz képest a legtöbb pénzt az áramra és a gázra,
„most pedig eljutottunk oda, hogy már 12 éve mi fizetjük a legkevesebbet, ami hatalmas előrelépés.”
A kormány nemcsak az otthonteremtésben biztosít számos lehetőséget – csok, csok plusz, falusi csok és szeptembertől az Otthon start program –, hanem az otthonok fenntartását is jelentős mértékben támogatja a rezsicsökkentéssel. Elértük, hogy ma már nem jelent óriási anyagi terhet az otthonok fenntartása. Ez sokkal kisebb havi szintű kiadást jelent, a nyugdíjasoktól kezdve a gyermekes családokig.
– Hogyan vélekedik a társadalom a kormány direkt és indirekt családpolitikai intézkedéseiről?
– A KINCS rendszeresen megkérdezi a magyarokat, hogy mit gondolnak a korábbi és az újabb családtámogatásokról. Az elmúlt hét-nyolc évben, amióta ezt kutatjuk, mindig azt tapasztaltuk, hogy alapvetően széles körű a családpolitikai intézkedések társadalmi támogatottsága Magyarországon. Ez egy olyan terület, amellyel többnyire még azok is egyetértenek, akik nem részesülnek belőle. Most is azt látjuk, hogy a magyarok háromnegyede egyetért a családi típusú adózás alapelvével, vagyis hogy fizessenek kevesebbet a gyermeket nevelők. Ez azt mutatja, hogy családcentrikus és gyermekszerető nemzet vagyunk, a támogatásokból pedig részesül mindenki, aki jogosult rájuk.
„A nagy többség támogatja a kormány családbarát intézkedéseit és rengetegen élnek azzal a sok-sok lehetőséggel, amit a kormány biztosít a családosoknak.”
– Milyen nem anyagi eszközökkel lehet ösztönözni a fiatalok családalapítását és gyermekvállalását?
– Amikor megkérdezzük a magyar fiatalokat arról, hogy mi kell a családalapításhoz, akkor három tényezőt mondanak. Az első és a legfontosabb a stabil párkapcsolat, ezért is örvendetes, hogy
„az elmúlt pár hónapban újra elkezdett emelkedni a házasságkötések száma.”
A második tényező a biztos munkahely és jövedelem, a harmadik pedig a saját otthon. Évről évre nő az átlagkereset és a minimálbér, ezzel párhuzamosan emelkednek a családtámogatási összegek is, amelyek közül több a minimálbérhez van kötve, például a gyed. Ezenfelül a 25 év alatti fiatalok 2022 óta szja-mentességet élveznek, tehát a kormány igyekezett sokat javítani a jövedelmi helyzeten az intézkedéseivel.
– Hogyan áll az otthonteremtés kérdése értékelése szerint?
– A saját otthon esetében is számtalan olyan lehetőségről beszélhetünk, amelyeknek köszönhetően hatalmas segítséget kapott mindenki, aki ezzel élni szeretett volna. Az otthonteremtési program még 2015-ben indult és a csok bevezetése után is folyamatosan bővült, újabb otthonteremtési megoldásokat kínálva, amelyek közül a legfrissebb a hamar népszerűvé vált Otthon start program. Ez valóban egyedülálló lehetőség az első otthonukat vásárlóknak, a világon sehol másutt nem lehet ilyen kedvezően, fix háromszázalékos hitellel lakást vásárolni, mint Magyarországon.
– Mi lehet a kulcs a hazai demográfiai mutatók javításához?
– A magyar családtámogatások mindenképpen szükségesek a demográfiai helyzet javításához, de nagyon fontos a kiszámítható és stabil jövőkép, a biztonságérzet is. A gyermeknevelés hosszútávú vállalás, ezért aki gyermeket nevel, az nagyobb távlatokban gondolkozik. Az anyagi biztonság mellett számít az is, hogy béke és nyugalom vesz-e körül bennünket. A kiszámíthatóság kedvez annak, hogy a fiatalok merjenek családot alapítani és gyermeket vállalni. Az elmúlt 15 évről elmondható, hogy
„európai összevetésben Magyarország azon kevés ország közé tartozik, ahol inkább javult a gyermekvállalási kedv: míg korábban ebből a szempontból utolsók voltunk az unióban, 2023-ban már a harmadik helyre léptünk elő, mindezt migráció nélkül.”
– Milyen trend figyelhető meg a hazai születésszámokban?
– Ha megnézzük, hogy ezer nőre vetítve hogyan változott a születések száma, akkor ebben is javulás figyelhető meg. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert hazánkban jelentősen, több mint 300 ezerrel csökkent a gyermekvállalási korú nők lélekszáma éppen az utóbbi 15 év során, ennek ellenére mégis növekedett a gyermekvállalási kedv, még ha ez nem is járt együtt a születések számának emelkedésével. Lényeges a családbarát hozzáállás és környezet is, ami az élet egyre több területén tapasztalható. Nem véletlenül jöttek létre a családbarát munkahelyek, vállalatok, vagy éppen a családbarát működést tanúsító védjegy. Egyre többen tűzik zászlajukra a családbarát szemléletet, hogy Magyarországon valóban jó legyen gyermeket nevelni és családban élni.
– Milyen jövőbeli családtámogatási intézkedésekre lehet még számítani?
– Nagyon várjuk a családi adócsökkentési program folytatását, de érdemes a nyugdíjasok megbecsüléséről is beszélni, mivel folytatódik a Nők40 program, amit hívhatunk akár nagymamanyugdíjnak is. A nyugdíjasok megkapják a 13. havi nyugdíjat, illetve februárban már érkezik a 14. havi nyugdíj egyheti összege. A kormány a generációk közötti kapcsolatot erősíti a családok és a nyugdíjasok támogatásával, hiszen a család nemcsak a szűk családot jelenti, hanem a tágabb, több nemzedéket átölelő családokat is. Egy friss kutatásunkból kiderült:
„a sok károgó hang ellenére kétszer annyi magyarnak volt jó éve 2025-ben, mint ahánynak rossz, illetve az emberek 2026-ban is inkább pozitív változásokra számítanak, mindössze a megkérdezettek tíz százaléka volt pesszimista.”
A világban körülöttünk tapasztalható nehézségek ellenére – háború, gazdasági bajok – az látszódik, hogy a magyarok optimisták a saját életükkel kapcsolatban, ami már önmagában hatalmas eredmény.
Címlapkép: Civilek.info
