A karitatív tevékenység a keresztény értékrend egyik fő alapja.
A Hungarikum Programiroda és Hévíz városa magyar ételekkel lepte meg a Szentatya szegényeit. A szentév karitatív tevékenységeihez csatlakozva kívánták megvendégelni a Vatikán környékén élő nehéz sorsú embereket. XIV. Leó pápa hálás szívvel fogadta a magyarok kedves gesztusát, a szegények iránti gondoskodó figyelmet.
Magyarországról érkezett gulyáslevessel vendégelték meg a Vatikán tőszomszédságában működő szeretetkonyhák nélkülözőit. A Szentszék környékén lévő karitatív intézményeket naponta több száz nehéz anyagi helyzetben lévő személy látogatja. Nemcsak Ferenc pápa számára volt fontos a szegények ügye. Utóda, XIV. Leó pápa első apostoli buzdítása is a nincstelenek iránti felelősségre szólít fel. A Hungarikum Programiroda igazgatójának, Miklós Baeatrixnak nagy álma vált valóra, azzal, hogy a jubileumi szentév során a magyar konyha finomságaival kedveskedhettek a pápa szegényeinek. Gulyáslevest, diós kiflit, szabolcsi almát adtak a magyarok a pápa szegényeinek az október 14-15-ei ételosztáson.
A Hungarikum Programiroda és Hévíz városa a szentévi karitatív programsorokhoz csatlakozva kívánt segíteni a rászorulóknak. A programiroda hivatása, hogy világszerte megmutassa a méltán híres hungarikumainkat és ahol lehetőség van rá, meg is kóstoltassa a legismertebb magyar ételeket. A Római Magyar Akadémia és Magyarország szentszéki nagykövetsége közreműködésével erre sor is kerülhetett a Vatikánban.
Habsburg – Lotharingiai Eduárd, Magyarország szentszéki nagykövete az eseményről elmondta, hogy két, a Vatikánhoz igen közel működő szeretetszolgálat vett részt a Hungarikum Programiroda kezdeményezésében: a Szent Egyed közösség menzáján, valamint Teréz Anya nővéreinek szeretetkonyháján osztották ki a magyar ételeket. A nagykövet úr arról is beszámolt, hogy a szerdai általános kihallgatás során alkalma volt személyesen is találkozni XIV. Leó pápával és örömmel újságolta el neki, hogy két nap is magyar ételt osztottak a pápa szegényeinek. Habsburg Eduárd azt is elmondta, a Szentatya nagyon hálás volt a kezdeményezésért.
A vatikáni általános kihallgatáson a szentszéki nagykövet kíséretében találkozhatott a Szentatyával Miklós Beatrix, a Hungarikum Programiroda igazgatója is, aki számára egy életre szóló élmény volt, hogy gyűrűcsókra járulhatott XIV. Leó pápánál.
A rövid találkozás során lehetőség volt arra, hogy megemlítsék a szeretetkonyha-kezdeményezést. A Szentatya elmosolyodott a gulyás hallatán, hiszen értette és érezte, hogy milyen sok szeretettel hozták a magyar finomságokat a pápa szegényeinek.
Miklós Beatrix arról is beszámolt, hogy hogyan született meg a szeretetkonyha elképzelése. Tavaly nyáron mutatták be Rómában a Hungarikumok a Föld körül című kiállítást, ami felöleli az összes magyarországi nemzeti értéket. Ezek a nemzeti értékek között vannak gasztronómiai értékek is. Fontosnak érezték azt is, hogy a gasztronómiai értékeket, a magyar fogásokat is bemutassák és, hogy valami karitatív jótékonysági cselekedetet hajtsanak végre a jubileumi szentévben.
Tavaly ősszel a Római Magyar Akadémia igazgatójával is megosztotta ezt a vágyát, de akkor minden még csak távoli álomnak tűnt. Később azonban a szentszéki nagykövetség közreműködésével sikerült mindent nagyszerűen kivitelezni.
A Hungarikum Programiroda igazgatója örömmel számolt be arról, mekkora örömet szerzett neki, és mindazoknak, akik közreműködtek az ételosztásban, amikor azt látták, hogy ízlett a magyar étel a szegényeknek. Ez azért is volt fontos számunkra, mert egy cseppnyi Magyarország volt, tehát egy kis ízelítő abból, hogy milyen Magyarországon élni, milyen ott enni és, hogy mik azok a desszertek, amiket a magyarok készítenek. Ez alkalommal a dió volt a főszerepben, hiszen abból is van hungarikum, a pozsonyi kifli – ezt készítették el, illetve a magyar gulyást egy picit igazítva az olasz szokásokhoz.
Naszádos Péter, Hévíz polgármestere is részt vett a kétnapos ételosztásban. Büszkén és örömmel számolt be a vatikáni tapasztalatairól, és az általános kihallgatáson a Szentatyával való találkozóról.
Elmondta, hogy az alapanyagokat Magyarországról vitték, hiszen fontosnak tartották, hogy valódi magyar ételt biztosítanak a szegényeknek.
Kiemelte ez azért fontos, mert a karitatív tevékenység a keresztény értékrend egyik fő alapja. Különösen felemelő és magasztos élmény volt ezt a segítő tevékenységet megtapasztalni az Örök Városban. Arra is kitért, milyen érdekes tapasztalat volt a pápai szegényeivel való találkozó. A pápa szegényei ugyanis a világ legkülönbözőbb szegletéből származó, a Vatikán környékén gyakran az utcán élő, nélkülöző személyek, akik egy közösséget alkotnak.
Elmondta, megható volt azt látni, hogy a magyar ételek hallatán felcsillant a szemük: ismerték hazánkat. Jóízűen fogyasztották a magyar konyha ínyencségeit és hálásak voltak a szeretetteljes gesztusért.
Hozzáfűzte, ugyanez a sokszínűség tapasztalható meg egy pápai audiencián is, ahol ötvenezer ember gyűlik össze. Érdekes azt látni, hogy mindegy a nyelv, mindegy a származás, a Szentlélekben mindenki egyesül.
A római Szent Egyed közösség szeretetkonyhája és Teréz Anya nővérei közreműködésével a két nap alatt 110 adag ételt osztottak ki a rászorulók között. A szentszéki nagykövetség diplomatái is nagy szertetettel és odaadással segédkeztek az ételek kiosztásában. Habsburg Lotharingiai Eduárd szentszéki nagykövet pedig mindkét alkalommal személyesen ült asztalhoz a pápa szegényeivel, hogy közösen fogyassza el velük a magyar finomságokat.
Borítókép: Sokszínűség tapasztalható meg egy pápai audiencián is, ahol ötvenezer ember gyűlik össze
Forrás: Facebook/Beatrix Miklós
