Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke szerint az olimpiarendezés lehet az a közös nemzeti ügy, amely mögé végre mindenki beállna – de ehhez politikai konszenzus, Budapestnek pedig valódi fejlesztések kellenek. A sportvezető a MOB élén végzett munkájáról, a Forma–1 sorsáról és a olimpiai aranyérem szerzés esélyeiről is beszélt az m4sport.hu Bennfentes című műsorában.

Gyulay Zsolt elmondta, hogy várhatóan 2027 körül hívnak majd meg országokat a 2036-os olimpia rendezésére azok közül, amelyek jelenleg tárgyalnak erről. Úgy fogalmazott: „Egy olyan olimpia hasznára válna Magyarországnak, amely nem jár sportberuházással, hanem infrastrukturális fejlődést hoz a fővárosnak.” Hozzátette, hogy szerinte ez lehet egy olyan nagy ügy, „amelyért mindenki összefog, és hasznot hoz az országnak. Fejlesztésekben, lélekben, mindenben”. Ehhez azonban politikai konszenzusra is szükség van – tette hozzá.

„2036-ban térhet vissza az olimpia Európába, akkor lehet esélyünk. Ha mégsem, akkor már nem is lesz.”

Véleménye szerint a főváros számára ez egy lehetőség lehet arra is, hogy előrébb hozzon olyan fejlesztéseket, amelyekre egyébként is szüksége lenne.

A sporteredmények kapcsán arról beszélt, hogy szerinte túlzó elvárás Magyarországot az éremtáblázat első tíz helyezettje közé várni, ugyanakkor úgy látja: „Az előző olimpián is volt viszont tíz aranyesélyünk, és ez így lesz Los Angelesben is.” A 2028-as játékokon így reális célnak tartja a tíz aranyérem megszerzését.

A kétszeres olimpiai bajnok kajakos arról is beszélt, mit jelent számára a MOB vezetése: „Az elején számít ez. Mondjuk tíz percig” – utalt sportolói múltjára.

„Ha nem csinálod meg a munkád, akkor nem olimpiai bajnok vagy, hanem az az ember, aki nem csinálja meg.”

Kiemelte, nem a sportmúlt, hanem a vezetői képességek és az számít, hogy valaki meg tudja teremteni a sporttársadalmon belül, hogy egy irányba húzza mindenki a csónakot.

A beszélgetés másik témája a Hungaroring volt, amelynek elnök-vezérigazgatói posztját szintén Gyulay tölti be. Elmondása szerint tíz hónap volt arra, hogy lebontsák a főépületet és a lelátót, és már el is készültek az újak, így ott tartanak, ahol kell. Ugyan még vannak ideiglenes megoldások, de a jogtulajdonos kikötése az volt, hogy nem látszódhat az építkezés. Mint elmondta, olyan épületeket bontottak le, amelyek az 1980-as évek második felében készültek, és már semmiféle előírásnak nem feleltek meg.

Gyulay korábban úgy fogalmazott, hogy „a Hungaroring felújítása egy új korszak kezdete a magyar autósport történetében”. Felidézte, hogy

a korábbi szerződés 2026-ig szólt, és jövőre lenne az utolsó futam Magyarországon, ha ez a felújítás nem történik meg.

Hozzátette: „Lehet maketteket mutogatni, de az amerikaiakat hidegen hagyta volna ez. A hosszabbítás alapvető feltétele volt ez a felújítás.”

A sportvezető elmondta azt is, hogy „Bernie Ecclestone távozása után úgy érezte, Magyarország nem lesz ugyanolyan jó helyzetben a Forma–1 berkein belül, mint amikor a brit üzletember állt a száguldó cirkusz élén”. Hozzátette, a környező országokat „eszi a sárga irigység” a futam miatt, továbbá a csapatok és a versenyzők is szeretik a mogyoródi pályát, mert közel van Budapesthez.

A Hungaroring a versenyhétvégéken naponta százezer embert fogad, és az ország legnagyobb sportingatlana – hangsúlyozta. A felújítás, amely 78 milliárd forintból valósult meg, nem lépte túl a tervezett költséget, ráadásul a minőség és a gyorsaság is rendben van – mondta.

Forrás: hirado.hu

Fotó: Nemzeti Sport

A beszélgetést itt nézheti végig: