A Tisza mindent elkövet, hogy megkerüljék a felelősségvállalást az ügynökakta botrányban – mondta Szentkirályi Alexandra a tiszás ügynökbotrányról tartott sajtótájékoztatóján. A Fidesz politikusa szerint a kormány csak az abszolút filmszínházat folytatja, hogy arról eltereljék a figyelmet arról, ami nekik kellemetlen.
Szentkirályi Alexandra, a Fidesz országgyűlési képviselője sajtótájékoztatót tartott a kormány ügynökakta botrányának a legújabb fejleményeivel kapcsolatban. Az ellenzéki politikus megjegyezte: ha a Tisza elront valamit, akkor azonnal jön a figyelemelterelés, a leszámolás. Úgy vélte, hogy ez politikai bosszú. Felidézte, hogy a védett üzemanyagárak eltörlésekor vették őrizetbe Bús Balázst. De példaként említette Hankó Balázs, valamint Varga-Bajusz Veronika letartóztatását is. A legfrissebb pedig, hogy a tiszás ügynökbotrány kipattanásakor a rendőrök elvitték Orbán Viktor volt miniszterelnök öccsét.
Szentkirályi leszögezte, hogy a Tisza mindent elkövet, hogy megkerüljék a felelősségvállalást az ügynökakta botrányban. Ehelyett pedig a szakembereket tolják maguk előtt. Megjegyezte azt is, hogy a tiszás politikusok leszavazták, hogy meghallgassa a parlament művelődési bizottsága Cseh Gergő Bendegúzt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) vezetőjét. Míg az ügyben összehívott nemzetbiztonsági bizottság ülésen pedig nem vettek részt a tiszás képviselők.
A fideszes politikus leszögezte, nem hagyhatják, hogy eltereljék a figyelmet az ügynökbotrányról. Majd felszólította a kormányt, hogy menesszék Tarr Zoltán kultuszminiszert vagy Ruff Bálint kancelláriaminisztert, illetve állítsák le a Nyitott Akták honlapot.
„Csak az abszolút filmszínház megy, hogy arról eltereljék a figyelmet arról, ami nekik kellemetlen”
– tette hozzá.
Szentkirályi elmondta, hogy a tiszások csak azokról a témákról akarnak beszélni, ami számukra megfelelő, amikor viszont számot kell adniuk, akkor menekülnek. Mint jelezte, már kétszer volt alkalma arra a Tiszának, hogy számot adjon az ügynökbotrányban. Azonban minden alkalommal menekültek a felelősség elől. Annak kapcsán, hogy a tiszások megszavazzák-e a vizsgálóbizottság létrehozását, úgy vélekedett, hogy sejthető mi fog történni.
A kormány legsúlyosabb botránya
Mint ismert, hatalmas felháborodást váltott ki, hogy a november 4-én elindított Nyitott Akták adatbázisban tévesen hálózati személyként tüntették fel Lezsák Sándort. Az MDF és a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, az 1987-es lakiteleki találkozó – amelyen a szocialista rendszer ellenzéke vett részt – szervezője az ügy kapcsán közleményt adott ki, amelyben kikérte magának, hogy kommunista ügynöki múlttal bélyegezzék meg, jelezte, hogy őt figyelték meg. Az ÁBTL később elismerte, hogy informatikai hiba történt: az Országgyűlés korábbi alelnöke valójában megfigyeltként szerepel az iratokban. A botrány miatt a Fidesz-KDNP már korábban is követeli, hogy az érintettek vállalják a politikai felelősséget.
Magyar Péter próbálná eltolni magától és a kormánytól a felelősséget az ügyben. A miniszterelnök hétfőn a parlamentben arra hivatkozott, hogy a levéltár nem a kabinet, hanem az Országgyűlés alá tartozik, ezért a kormánynak nincs felelőssége az ügyben. Érdekes a miniszterelnök érvelése, hiszen az erről szóló parancsot Magyar Péterék adták ki: az iratok tényleges nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslatot a Tisza-kormány terjesztette elő. Az ÁBTL vezetője, Cseh Gergő Bendegúz egyébként már fel is ajánlotta lemondását, de a kormány tagjai közül továbbra sem vállalja senki a politikai felelősséget a súlyos ügy miatt.
Azonban a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) azt állítja, hogy a Tisza Párt vállalásának teljesítése érdekében, kifejezetten politikai kérésre kerülhetett sor az állambiztonsági iratok gyors közzétételére. Az érdekvédelmi szervezet kiállt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) dolgozói és a tévesen megbélyegzett személyek mellett is.
Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök (j2), Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelõs miniszter (b2), Cseh Gergõ Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) fõigazgatója (b) és Szondi Vanda kormányszóvivõ a rendszerváltás elõtt keletkezett titkosszolgálati iratok nyilvánosságra hozatala kapcsán tartott sajtótájékoztatón az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában 2026. november 4-én. Ezen a napon több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshetõ formában az ÁBTL – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert