Ez egy kibeszélő show; ez volt a Covidnál, a migrációnál, a családtámogatásnál vagy a gazdaság ösztönzésénél is. Itt minden érv pró és kontra elhangzik – így írta le az Ukrajna uniós tagsága kapcsán tervezett véleménynyilvánító szavazást Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központ igazgatója a hirado.hu-nak. Rámutatott: „ez egy történelmi helyzet, ezért kell megkérdezni a magyarokat.”

– Nem először fordul a kormány a magyarokhoz fontos kérdésekben. A társadalmi párbeszéd egy újabb színtere lehet ez a véleménynyilvánító szavazás?

– Magyarországon a nemzeti konzultációnak már hagyománya van, korábban is mindig megkérdezték a magyarokat a legfontosabb kérdésekben. Ezzel szemben Nyugaton nem kérdezik meg az embereket.

– Főleg azóta, hogy amikor még megkérdezték őket, „nem megfelelően” válaszoltak.

– Hollandiában korábban volt egy népszavazás Ukrajna uniós csatlakozásáról – akkor ezt a hollandok elutasították; s korábban népszavazásokon utasították el a hollandokon kívül az írek, a franciák és a dánok is az uniós alapszerződést. Csakhogy Hollandiában azóta megszüntették a nemzetközi szerződésekről szóló népszavazásokat. Tehát Hollandiában és a nyugati államokban nem kérdezik meg az embereket ilyen kérdésekben – ezzel szemben minket, magyarokat megkérdeznek. S közben azt mondják, hogy nálunk „diktatúra” van.

– Mi lesz a célja ennek a nemzeti konzultáció jellegű, véleménynyilvánító voksolásnak?

– Ez egy kibeszélő show – ez volt a Covidnál, a migrációnál, a családtámogatásnál vagy a gazdaság ösztönzésénél is. Itt minden érv pró és kontra elhangzik – tehát az ellenzék is akarva-akaratlanul erről beszél, hogy milyen alternatívát tud állítani. Itt minden az asztalra kerül, mindent megbeszélünk. A végén nyilván a kormány hozza meg a döntést, többsége miatt, de lényeg az, hogy az alternatívák az asztalra kerülnek. Minden érv elhangzik, és így a magyar társadalom bővebb információk birtokában dönthet. A kormány pedig nyilván az alternatívákat figyelembe véve hozza meg a döntését.

–  Ahogy korábban, nyilván most is hiábavalónak nevezik majd ellenzéki körök ezt a konzultációt.

– Ez a vita nem valamiféle propaganda vagy „gumicsont”, ahogy a dollárbaloldal és a „dollárpolitikusok” mondják. Az élet hozza ezeket a témákat elénk. Az unió ugyanis a „nevére akarja venni” az ukrajnai háborút. Csődbe mehetnek az uniós országok Ukrajnáért, anélkül, hogy az embereket megkérdeznék. Orbán Viktor viszont megint csak megkérdezi a magyarokat.

– Mi a tétje ennek a válaszadásnak, milyen súlyú a magyarok véleménynyilvánítása?

– Tavaly az uniós államok meghozták a politikai döntéseket – most viszont rájöttek, hogy az Egyesült Államok nélkül mit sem érnek. Tehát az uniónak nincs pénze, katonája, fegyvere; nincsen egysége és nincsen politikai támogatottsága sem a lakosság körében ahhoz, hogy Ukrajna miatt csődbe menjen, és hogy Ukrajna miatt egy háborús veszélyt húzzon magára. Ez egy történelmi helyzet – az uniós vezetők így döntöttek, és ezért kell megkérdezni a magyarokat. Ha az unió kútba ugrik Ukrajna miatt, mi nem akarunk utánaugrani.

– Különös, hogy az ukrán agrártermékek dömpingjét ellenző Lengyelország és Szlovákia is támogatja az ukrán EU-tagságot.

– Messze nem őszinte a többi ország egysége sem Ukrajna kérdésében. Ficónak hárompárti kormánya van, ha ő másképpen szavaz, megbukhatna a kormánya. Ám az a garancia, amit cserébe kapott, tehát az ígéret, hogy az EU majd segít neki, hogy Szlovákia Ukrajnán keresztül kapjon orosz gázt, nyilván csak egy „papírgarancia”. A lengyelek pedig nyilván annak örülnek, hogy Európa többet költ fegyverekre, hiszen szentül hiszik, hogy az oroszok a megkezdett fegyveres konfliktust majd ővelük folytatják. Ők tehát a saját hadseregüket akarják erősíteni, ráadásul megrendelésben is bíznak, tehát hogy eladhatják a dél-koreai licencben átvett tankgyártás termékeit, vagy hogy el tudnak adni más fegyvereket.

– Volt, amit elfogadott a magyar kormányfő, és volt, amit ellenzett a brüsszeli csúcson – milyen szempontok szerint tette ezt?

– Orbán Viktor megszavazta azt, ami Európát erősíti, tehát a fegyvergyártást, és megvétózta azt, ami Európát gyengíti, s ez az ukrajnai háború átvállalása.

– Nyilván nem most született meg az uniós véleményegység ebben a kérdésben.

– Az Európai Unió már tavaly meghozta azokat a politikai döntéseket, amelyek a háború finanszírozását szolgálják. Csakhogy az USA kilépett ebből: a G7-ek és a NATO ez irányú kötelezettségeit Trump már nem vállalja: amiket Joe Biden teljesített, azokat Trump már nem teljesíti. Igazából az európaiaknak most kéne élesíteni a tavaly elfogadott határozatot – csakhogy nincs pénzük, nincs katonájuk és fegyverük, és nincsen lakossági támogatásuk. Ezért vannak most kétségbeesve – ráadásul egység sincsen, hiszen Orbán Viktor megvétózta, hogy a háborút a nevükre vegyék. Ezért fog most a „hajlandók szövetsége” létrejönni, ahogy azt Kaja Kallas javasolta, a háborúpárti országokból.

– Bár ezek az országok egyelőre csak pénzeszközökkel támogatnák a háborút, de aggasztónak tűnhet Emmanuel Macron harcias retorikája, mellyel a brüsszeli, rendkívüli csúcs előtt a franciákhoz szólva fogalmazott meg beszédében.

– Macron valószínűleg azt reméli, hogy a tagállamok az Ukrajna katonai támogatására szánt pénzt Franciaországban költik el. Ráadásul azt katonai szakértők is elmondják, hogy a franciák négy atom-tengeralattjárójából kettő „gagyi”, és összesen 200 tankjuk van; ilyen értelemben is hasznot várnak ebből a közös uniós pénzből.

– Közös pénzből – de van-e gazdasági alapja a háborúsdinak?

– Ezek az országok majdhogynem csődben vannak: a hitelkamat Nagy-Britanniában 4,5 százlék, Franciaországban 3,5, míg a németeknél 2,5 százalék. Tehát nem is nagyon tudják ezeket a hiteleket lehívni. Georgia Meloni olasz kormányfő figyelmeztetett, hogy nem szabad veszélybe sodorni az országok bonitását (hitelképességét – a szerk.), hiszen már most is csak nagyon magas kamatra kapnak hitelt. A Wall Street-i spekulánsok vagy Soros György persze örül, hogy nagyon magas kamatra adhat hitelt az európai országoknak.

– A véleménynyilvánító szavazás vajon hozzásegítheti-e a magyar választót ahhoz, hogy megismerje a különböző pártok álláspontját ebben az ügyben?

– Fontos lehet például, hogy Magyar Péternek színt kell vallania: az Európai Néppárttal tart-e, Manfred Weberrel és Ursula von der Leyennel a háború támogatásának kérdésében – vagy Donald Trump béketervét támogatja. Ezen a konzultáción ez is kiderül – itt ugyanis a ChatGTP-s semmitmondó szövegek elvesztik a jelentésüket, állásfoglalásra lesz szükség.

– A Tisza Párt brüsszeli szavazásaiból kiviláglik néha egy-egy vélemény, s ez nem mindig vág egybe Weberék álláspontjával.

– Azért lehetséges, hogy Magyar Péterék egyes dolgokat nem szavaznak Brüsszelben, mert a Néppárt ezt megengedi nekik. Tehát amikor arra hivatkoznak, hogy ők ezt meg azt nem szavazták meg, ez azért történik, mert a Néppárt belemegy, hogy az adott kérdést a tiszások ne szavazzák meg – cserébe majd a zöldektől meg a liberálisoktól kapnak annyi szavazatot, hogy mégis átmenjen a határozat. Ez tehát egy trükk, hogy ők nem szavaznak meg bizonyos dolgokat. A Tuskéknak sem kell megszavazni a migrációs határozatot, mert az otthon hülyén nézne ki. A lengyelek esetében is az a metódus működik, hogy ugyanezt a zöldek majd megszavazzák, és így végül átmegy az Európai Parlamentben. Azért kellett ukrán zászlóba öltözniük legutóbb, hogy megmutassák: ők igazából támogatják az unió politikáját, így pusztán taktikai okokból nem kell megszavazniuk egyes előterjesztéseket. Magyar erről a lengyel Rzeczpospolita című Soros-újságnak tavaly májusban azt mondta: Ukrajna kapcsán nem fogalmazhat egyértelműen, mert akkor nem szavaznának rá.

Forrás: hirado.hu
Címlapkép: Hír TV