A négy éve ellenzékbe kerülő korábbi cseh miniszterelnök, Andrej Babis a legnagyobb esélyes, hogy megnyerje a cseh parlamenti választásokat, hiszen pártja, az ANO 2011 már régóta vezeti a közvélemény-kutatásokat.
Ugyanakkor az, hogy a korrupcióval megvádolt – majd felmentett – egykori kormányfő visszatér-e a hatalomba, nem csak tőle függ: Babisék már 2021-ben is a legtöbb mandátumot szerezték, azonban lehetséges koalíciós partnerek nélkül ez mit sem ért. Idén azonban jó esélye van a visszatérésre, ehhez azonban vagy a szélsőbal, vagy pedig a szélsőjobb segítségére lenne szükség.
Október 3-án és 4-én rendeznek parlamenti választásokat a Cseh Köztársaságban, ahol a választók cseh parlament alsóházának, a Képviselőházának 200 tagját fogják megválasztani.
A választások egyértelmű esélyese a 2011-ben még centrista-liberális pártként induló, azóta már uniós szinten a jobboldali–EU-szkeptikus Patrióták Európáért (PfE) pártcsaládban politizáló ANO 2011, Andrej Babis korábbi miniszterelnök pártja. Babisék szinte biztosan meg fogják nyerni a választásokat, hiszen a választás előtti utolsó közvélemény-kutatásokban magabiztos, két számjegyű előnnyel fordultak rá a kampánycsendre a jelenleg is kormányzó jobbközép-liberális-konzervatív pártszövetséggel, a SPOLU-val (jelentése Együtt) szemben.
Ugyanakkor a legnagyobb kérdés nem az, hogy Babis pártját ikszelik-e a legtöbben – elvégre már négy évvel ezelőtt is csak hajszálnyival maradt le az ANO, míg tavaly az EP- és az önkormányzati választásokat megnyerték –, hanem hogy
mely párttal vagy pártokkal lehet meg Babisnak a többsége, ugyanis ettől függ, hogy sikerül-e négy év után átülni az ellenzéki padsorokból a Képviselőházban a kormánynak fenntartott padsoraiba.
Ez ugyanis jobban befolyásolhatja a leendő Babis-kormány programját, mint maga a 71 éves populista politikus személye, akit riválisai előszeretettel hívnak a cseh Donald Trumpnak, míg lehetséges visszatérésével a Cseh Köztársaság ficoizálódásától/orbanizálódásától tartanak.
Az ANO már négy éve is a legtöbb mandátumot szerezte az 14 választókerületből álló arányos választási rendszerben, ugyanakkor 2017-hez képest korábbi koalíciós partnere, a szociáldemokrata CCSD, valamint a kormányt kívülről támogató egykori kommunista állampárt utódpártja, a kommunista KSCM be se jutott a Képviselőházba, míg az EU- és bevándorlásellenes szélsőjobboldali Tomio Okamura által vezetett SPD-vel elmaradtak a parlamenti többségtől.
Emiatt végül helyettük a SPOLU és annak politológus professzorból lett miniszterelnök-jelöltje, a jobbközép-konzervatív ODS vezetője, Petr Fiala alakíthatott kormányt a polgármesterekből álló párt, az azóta centrista-liberális, européeré vált STAN-nal, valamint az elmúlt 15 évben sok átalakuláson átesett, mára inkább progresszív-liberális Kalózpárttal.
Fialáék kormányon azt ígérték, csökkenteni fogják az államadósságot, és egy stabil gazdaságot építenek, ami a ciklus elején még működött is a koronavírus-járvány ellenére, azonban a megszorítások, valamint a 2022-es ukrajnai háború után elszálló infláció és kirobbant energiaválság kezelését már elhibázták, ami miatt már 2023 közepén a csehek közel 80 százaléka (!) elégedetlen volt a kormányfővel, ráadásul 2024-ben még a Kalózok is kiléptek a koalícióból, ami miatt a parlamenti többség is odalett.
A politológus professzorból lett politikus – aki egyébként még a mai napig olykor tanít – pedig hiába jó debattőr,
kormányának döntései népszerűtlenek voltak, és az utóbbi évtizedekben megváltozó politikában nem is tudta túl jól kommunikálni, azok szerinte miért voltak szükségesek.
Ráadásul ezenkívül a koalíción belül is voltak feszültségek: a gazdaságilag centrista, szociálisan progresszív Kalózpárt úgy gondolta, Fiala túl jobbra vitte a kormány politikáját, ami miatt ki is váltak a kormányból. Emellett pedig a kormánypártok támogatottságát a különböző botrányai is megtépázták – legutóbb júniusban a korábbi igazságügy miniszter egy korábbi drogkereskedőtől elfogadott bitcoinban elfogadott ajándék miatt nyújtották be a kormány ellen a négy év alatt a negyedik bizalmatlansági indítványt.
A „három” kormánypárt ezúttal is külön indul – azért indokolt az idézőjel, mert a SPOLU a korábbi jobbközép-konzervatív, mára inkább Angela Merkelhez hasonló centrista ODS-ből, a liberális-konzervatívból TOP09-ből, valamint a kereszténydemokrata KDU–CSL-ből áll –, és mást is ígérnek kampányaik során.
A populista politikát megvető SPOLU Fiala vezetésével leginkább a populizmusellenességre és a biztonság hangsúlyozásával kampányol, és leginkább a cseh hadsereg modernizálását, a kiszámítható és nem túlköltekező költségvetést és a környezetvédelmi előírások gyengítésével gazdasági növekedést ígér. Utóbbi miatt egyébként a gyakran européerként definiált Fiala ugyanúgy ellenzi az európai Zöld megállapodást vagy az euró bevezetését, mint Babis, vagy mint szinte mindenki a cseh politikában, viszont Ukrajna és Izrael elkötelezett támogatója.
Ezzel szemben a polgármesterekből és függetlenekből álló STAN valóban európéer és liberális témákkal kampányol: bevezetnék az eurót, a startupoknak és kisebb vállalkozásoknak kedvező gazdasági politikát ígérnek, miközben szociális ügyekben bevezetnék az azonos neműek házasságát, és engedélyeznék az eutanáziát is.
Vezetőjük, a korábban Prágától 55 km-re fekvő Kolín városának polgármestere, jelenleg pedig belügyminiszteri posztot betöltő Vit Rukesan a párt kampányában leginkább a vidékfejlesztésre és a nagyvárosokon kívüli életminőség javítására fókuszál, és kampányszlogenjük is a folytonosságot hirdeti mint pozitív erény: „jó volt, jó is lesz”.
A kormányban korábban pozíciókat vállaló, majd a kormányból való kilépés után konstruktív ellenzéki szerepet felöltő Kalózpárt pedig leginkább progresszív témákkal kampányol: a lakhatási válság enyhítése céljából 200 ezer új lakást építene, miközben növelnék a családtámogatásokat is.
Az egykoron leginkább korrupcióellenes, digitális demokráciát és szerzői jogok megreformálását, az interneten a szabad információáramlást zászlajára tűző párt „őskori” nézeteiből leginkább a digitalizációt, a közvetlen demokráciát, valamint a magánélet és szabadságjogok védelmét tartotta meg, amivel egykori prágai főpolgármesterük, Zdenek Hrib pártelnök is kampányol.
A Kalózok és STAN egyébként nagyjából ugyanazon városi, inkább liberális-progresszív választói réteget tudja megszólítani – nem véletlen, hogy legutóbb 2021-ben együtt akartak indulni –, és
emellett Hribék azzal kampányolnak, hogy egy jó eredménnyel ők lehetnek akár a királycsinálók
– ők pedig arra kérik a választókat, hadd lehessenek a mérleg erős nyelve. Ez egyébként a legutóbbi választás után megalakult SPOLU–STAN–Kalózpárt-kormányt jelentené, mivel az ANO-val és Babissal való együttműködést a Kalózpárt alappból kizárja.
A 2021 óta ellenzékben lévő Andrej Babis és pártja, az ANO a bevált recepten ne változtass jeligére lényegében azt csinálják, amit az elmúlt négy évben: kritizálják Fialát és a szerintük elhibázott politikáit, miközben azt ígérik, minden jobb lesz.
Az egykoron liberálisként indult párt a politikai tér minden oldalának kedvező ígéretet tesz.
Populista módon azt ígéri, csökkenteni fogja az energiaárakat, amit részint a kommunista gazdaságpolitika legfőbb eszközével, a CEZ energiaszolgáltató államosításával érné el. Babisék programja szerint az energiaszolgáltató államosításával csökkenthetnék az energiaárakat, ami mind a lakosságnak, mind a vállalatok számára előnnyel jár, és ez állítaná a gazdaságot ígéretük szerint 2–3 százalékos növekedésre.
Emellett az ANO választói koalíciójának az egyik fő csoportjának, a nyugdíjasoknak ígérve növelnék a nyugdíjakat, és a munkásokhoz szólva azt ígérik, nem emelik a nyugdíjkorhatárt sem. Továbbá enyhítenének a lakhatási válságon, és megreformálnák az egészségügyet is.
Ugyanakkor azt már előre leszögezték, ezekhez először bizonyos megszorításokat kell bevezetniük, hogy tartható legyen a költségvetés
– Fialáék emiatt is támadják Babist populizmussal, és kampányolnak azzal, hogy az ANO-val ellentétben ők nem tarthatatlan jóléti ígéreteket tesznek, hanem folytatnák a gazdaság és a versenyszféra erősítését.
Babis emellett korábban arról beszélt, a Donald Trump által követelt, majd a NATO-tagállamok által elfogadott védelmi kiadások a GDP 5 százalékra való emelését nem fogja tartani, és ezt az amerikai elnöknek is el fogja mondani, akivel jó kapcsolatot ápol. Szerinte Trump meg fogja érteni, hogy a kétszázalékos cél is elegendő lesz a Cseh Köztársaságnak, mivel a cseh gazdaság folyamatosan növekszik – kampányútja során egyébként Babisék eleve Silné Cesko, azaz Erős Csehországot feliratú sapkákat osztogatnak, mint ami a fentebbi képen is látszik.
A Trumphoz hasonló szlogen, valamint amiatt, mert Orbán Viktor Fidesz-elnökkel és az osztrák FPÖ-elnök Herbert Kickllel közösen alapította a Patrióták Európáért (PfE) képviselőcsoportot és pártcsaládot, sokan arra számítanak, hogy külpolitikában a magyar kormányfőhöz és Robert Fico szlovák miniszterelnökhöz hasonló irányvonalat visz majd, de ez a kampánya során nem tűnik így: ugyan ő is az EU megreformálását szeretné, de például Ukrajna kapcsán túl sokat nem árul el. Leginkább azt mondja, hogy segítettek már eleget, nyitva hagyva így a kérdést, hogy Kijev továbbra is számíthat majd Prágára, vagy Budapesthez és Pozsonyhoz hasonlóan leállítják a támogatásokat.
Kormányfőként egyébként Babis az EU-csúcsokon inkább Ficóhoz, vagy a szintén euszkeptikusként induló Georgia Meloni olasz miniszterelnökhöz hasonlóan ugyan kritikus, de konstruktív álláspontot képviselt mindig,
így valószínűtlen, hogy minden esetben kiáll a magyar miniszterelnök vétói mellett, és emiatt kissé túlzó bizonyos nyugati lapoktól az az ijesztgetés, hogy Babis szintén akadályozná a közös uniós döntéshozatalt oroszpártisága miatt – ugyan a privatizáció során felmerült, hogy Babisnak lehetnek orosz kapcsolatai, de Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nem olyan megengedő, mint Orbán vagy Fico.
Ugyanakkor az, hogy Babisból lesz-e miniszterelnök, az nemcsak lehetséges koalíciós partnereinek eredményén, hanem Petr Pavel köztársasági elnökön is múlik: az elnök ugyanis felhívta már a figyelmét a több vállalkozással, többek között saját médiummal rendelkező Babisnak, hogy ő nem kér fel olyan személyt kormányalakításra, aki vállalkozásai miatt összeférhetetlen lenne miniszterelnöknek – Babis erre azt ígérte, a problémát megoldaná.
Annak ellenére, hogy a választáson összesen 28 párt indul el, a közvélemény-kutatások szerint a fentebb felsorolt pártok mellett már csak a politikai paletta két szélén található egykori kommunisták és szociáldemokraták közös listájának, a Stacilo!-nak (jelentése: Elég!) és a szélsőjobboldali SPD-nek, valamint a single-issue pártnak indult, mára azonban aköré teljes programot építő Autóspártnak van esélye mandátumot szerezni.
Közülük legjobban a cseh anyától és japán-koreai apától származó Tomio Okamura pártja, az SPD áll jobban, akik akár mandátumainak a számát is megduplázhatja idén.
Ez részben annak köszönhető, hogy tanulva a SPOLU legutóbbi sikeréből, akik amiatt álltak össze, hogy a jobbközép pártok ne egymástól vegyenek el szavazatokat, ezúttal a szélsőjobboldali pártok is közösen indulnak.
A párt – aminek a neve egyébként egy betűszó a Szabadság és Közvetlen Demokrácia cseh szavakból – továbbra is leginkább bevándorlásellenes és rendpárti kampányt folytat: a tízéves korában Japánból a Cseh Köztársaságba költöző Okamura megállítaná az illegális migrációt, miközben csak az EU-állampolgárok munkavállalását engedélyezné, emellett pedig a cseh alkotmányban jelenleg nem ismert népszavazást írna ki az EU- és a NATO-tagságról, amik során ők a kilépést támogatnák.
Programjuk a bevándorlás mellett tipikus elitellenes szélsőjobboldali ígéreteket tartalmaz: fellépnének a külföldi multik ellen, a gazdasági növekedés érdekében engedélyeznék a környezetszennyező energiaforrásokat, emellett úgy ígérnek megfizethető lakhatást és jobb állami szolgáltatásokat, hogy adókat nem emelnének – szerintük az állami bürokrácia és a deregularizációval ezt tartani tudnák.
Okamuráék célja, hogy Babis partnereként kormányra kerüljenek, és erre jelenleg ők a legesélyesebbek,
hiszen akár elcsíphetik a választáson a harmadik helyet a SPOLU mögött.
Pláne, mivel a Stacilo-t mint koalíciós partner, Babis a listavezetők közötti vitán kizárta. Annak legnagyobb pártja, a korábbi állampárt utódja, a KSCM elve sokáig politikai karanténban volt, és csak Babis 2017-es kormányra kerülése után kerültek ki abból, amikor Babis az ő külső segítségükre szorult.
2021-ben nem jutottak be a parlamentbe az addig sokáig protesztpártként működő KSCM, viszont meglepetésre a Stacilo másik nagy pártját adó szociáldemokraták sem, akik több kisebb baloldali párttal ezúttal közösen indulnak.
Politikájukat tekintve Robert Fico Smerjére hasonlítanak: gazdasági ügyekben baloldali – bár a Smerhez képest szélsőségesebb – álláspontot követnek, miközben szociálisan konzervatív politikát folytatnának, ami EU- és NATO-ellenességgel párosul.
Babis utolsó lehetséges koalíciós partnere a cseh Autóspárt lehet, aminek fő ígérete a belső égésű motorokkal működő autók kivezetése és a széndioxid-kibocsátással szemben bevezetni kívánt limitek elutasítása – emiatt élből ellenzik az európai Zöld megállapodást, amely szerintük szélsőséges zöld politika, és az emberek mozgásához való szabadságát akarja korlátozni.
Emellett a megélhetési költségek csökkentését ígérik, miközben az EU kapcsán Babishoz hasonlóan belső reformot sürgetnek.
A közvélemény-kutatások alapján Babisék győzelme a legvalószínűbb, hiszen az aggregált közvélemény-kutatásokat magasan vezetik – a párt jelenleg 30 százalékponton áll, míg az őt követő SPOLU mindössze 19 százalékon.
A választás legnagyobb kérdése, hogy ki szerezheti meg a harmadik helyet, és a választás után kinek lehet többsége.
A harmadik helyért jelenleg nagy verseny zajlik az SPD, a STAN és a Kalózpárt között (13–12–10 százalékpont), és a kutatások szerint az Autópárt és a Stacilo! is megugorja a bejutáshoz szükséges 5 százalékot a jelenleg mért hét százalékpontos eredményükkel.
Ahhoz, hogy Fialáék maradhassanak hatalmon, ahhoz a SPOLU-nak az kéne, hogy se az Autóspárt, se pedig a Stacilo! ne jusson be a parlamentbe, míg a STAN és a kalózok a jelenlegi méréseknél jobb eredményt érjenek el.
Ugyanakkor valószínűbb, hogy a választás után majd Babisék alakíthatnak kormányt, azonban hogy az hogyan fog kinézni, az a három – valójában kettő – lehetséges koalíciós partner eredményeitől függ.
Borítókép: Andrej Babis a nagy esélyes
Fotó: Facebook / Andrej Babis
